Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

a biztosabb városokba költöztek, s az itt maradott földművesek és pásztorok sorsa ezzel is terhessebé vált.

A török a szpáhikat egyes puszták, községek hűbérbe adásával fizette, akik ezért bizonyos számú katonát tartoltak. — Ehhez hasonló szokást vettek fel a magyar végvárak tisztjeinél is, és szolgálataik elismeréséül nagyobb földterületek adományozásával jutalmazta őket a király vagy a nádor. — így szezeztek 1657 ben adománylevelet Vesselényi Ferenc nádortól a korponai végvárban szolgáló Agárdy András, Tornay Mihály és Cseh Mihály a Halas körül fekvő Pokárd, Telek, Rekettye, Fehértó, Füzes, Balota, Eresztő és Karapály Solt megyei pusztákra.1) — A földesurakkal a halasiak megegyeztek bizonyos évi árendában, s az Oklevéltárban közölt számos nyugta bizonysága szerint az évi földbért vagy adót évről évre pontosan megfizették.

A földesurak közül az Agárdy familia a fenti pusztákból bírt 'k rész illetőségét 150 gréci tallérért zálogba adta az Onód vég- házban lakó Szuhai István és neje Gombkötő Évának,2) akik azután 1681-ben ugyancsak 150 Gréci tallérért Halas városnak adták zálogba az 1 /з rész illetőségüket azzal, hogy Halas mindaddig bírhatja mig az Agárdyak közül valaki a 150 tallért nekik ki nem fizeti.

A másik, szintén 1/з részben földesúr felső-iskári Tornay Mihály 1672. márc. 18-án Korponán kelt okirata alapján Kúti István és neje Kajáli Ilonának és örököseinek zálogosította el a részét 50 esztendőre 300 tallérért,3)

Agárdy András özvegyét Bottyán Katalint paui Hamar István, Léva várának kapilánya vette nőül és így felesége és az Agárdy árvák révén a halasi puszták ’/з részének birtokosává lévén, midőn Tornay Mihály utód hátrahagyása nélkül meghalt, ennek birtokrészét, mint a magyar koronára visszaszállt jószágot I. Lipóttól felkérte és 1674. május 6-án adományba is kapta feleségével együtt, s így Hamar a puszták 2/з részének vált birtokosává.4) A harmadik harmad rész a Cseh familia kezén maradt, akik Hamar beiktatásának 1675-ben ellentmondtak.

Hamar István, mint földesúr Halas várossal sok jogtalansá got követett el, s még a Cseh famíliát illető részét is magánál tartotta az árendának több ízben, úgy hogy a halasiak nem győzték Cseh Mihálynéhoz intézett leveleikben magokat mentegetni.5)

x) Oklevéltár 26 sz.

*) Oklevéltár 44 sz.

8) Szilády A. és Szilágyi S. í m. : II,—369, 1.

4) Szilágyi S. Tooth János Kis-Kun-Halas város története Nagykőrös 1861. 941.

Oklevéltár; 38 sz.