Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Nagy Szeder István: A halasi református templom története

— 37 magasításra, amelyhez Topán Imre ajánlott még 4000 frlot s ehhez járult volna, hogyha a tüzőrségi erkély is megépül, a város által 1905-ben felajánlott 3000 írt.

Az építés megkezdése előtt az államépitészeti hivatal megvizsgálta a tornyot, s az alapfalakat kiásatván, megállapította, hogy a torony északnyugati pillérje nem nyugszik teljesen az alapfalazaton, csak félig, s az alap pillérek is egyenlőtlen anyagból, az egyik téglából, a másik terméskő 'és téglából álló vegyesfala zattal épült, s igy nem javasolta a toronyfal felemelését, legfeljebb két méterrel tartotta azt magasithatőnak.

1903 augusztus 29-én Gál Sándor és Gyugel Kálmán halasi vállalkozókkal szerződést kötött végre az egvház a torony uj fedelére 12184 frtért, és ezen az alapon készült el a vörösrézzel fedett, ma is fennálló toronytető. 1903. november 8-án leplezték le a tornyon az aranyozott csillagot és kakast Gyugel Kálmán kőműves, Kardos Ferencz ács halasi és Abrasics Mihály szabad kai bádogos mesterek.

A toronytetővel s a vállalat lebonyolításával 1904 év tava szán lettek az iparosok készen, s március 12-én vette tőlük ideig lenesen át az egyház a munkát.

Ezen építés műszaki ellenőrzését Zacharia Miklós állam vasúti mérnök végezte.

A torony fala olyan magas maradt, mint azelőtt volt s íüz- őri erkély sem épült, hanem pár év múlva a városház uj tornyába helyezték az őrszobát át.

Nagy kár, hogy a totonyfedél építését nem a régi, 1814-ben Schvörtz János által készített terv szerint hajtották végre, pedig az a ref. egyház levéltárában megvan s finom, a templom épitési stílusához alkalmazkodó formáival még ma is remeke lehetne sok építőnek.

VÉGE.