Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
-358 — új zsoltárból való éneklés a melyben foglalt dicséretek a négy superintendentiáknak jóváhagyások után királyi exclusivum privilegium mellett először Debrecenben kinyomatlattak. A róm. katholikusoknak a város által való segíltetéseknek fundamentoma még az 1767-dik esztendei tractátusban’meglévén vetve, azóta ez mindinkább szélesedett elannyira, hogy az 1784. május 10. tartott canonica visitátiójában Méltóságos Szerdahelyi Gábor püspök, és váci generális vikárius már impo- sita-képen reá róta a városra, hogy a plébánusnak és kántornak némely naturalékai, ölfát, nádat, örletést, és gyermekek professo- rának pedig pénzt, búzát, húst, sót, faggyút, fát, nádat adni köteles legyen, ezen kívül az eklézsiájok minden épületeit reparálni, conserválni tartozzon. — Ugyanekkor, nehogy az anya, a hívatlan be szerkőztetett indigénák miatt mezítelen maradjon, rendelődött a reformáta eklézsiában szolgáló individuumok részekre is, a professornak ugyan pénzben is, a többieknek pedig naturálék- ban némely segedelem, — a mely amazoknak minduntalani sürgetések miatt és a jó harmonia fent tartása tekintetéből annyira nevekedett, hogy a midőn 180,3-ban a felséges palatinus a róm. kath. parochia építésére a bodoglári puszta árendájából 1505 frtot resolvált, ugyanakkor a többi onnan való jövedelmet a ref. eklézsia szükségei pótolására fordítani megengedte. Megelőzte még ezt a városnak 1775 és 1781-ben a generális gyűlésre Jászberénybe küldött követeinek azon gondatlan cselekedetek, hogy sub dato 18-a marty 1775. és 27-ae febr. 1781. költ írásokban a nélkül, hogy a tanács determinálta volna, in conformitate juris patronátus, plébánusnak három személyeket praesentáltak. Már tehát ennél fogva a váci clérus minden lépéseket kü- lömbféle színek alatt megtett hogy a patronátusi jusst a város nyakába varja. A hamu alatt lappangó tűz csakugyan szikrát kapván lobbot vetett azáltal, hogy a rom. kath. templomnak teteje megromladozván előbb az esperest írt a tanácshoz annak a köz cassából leendő helyrehozása eránt, de üres válaszszal bocsáttatott el, folyvást annakutána 1819 március 17.-én Gróf Bissingen váci generális vicárius repraesentálván ezen dolgot a felséges consiliumnak, ott azt kieszközölte, hogy 1819 ápril 20-án költ intimátum által a patronátusi juss és a templom tetejének onnan következő megcsinál- tatása a városnak meghagyatott. Felelt erre ismét a város még pedig hathatóssan és velőssen, a mit a tek. distríctusok is kedvező véleménnyel küldöttek fel, mindazonáltal a felséges Consi-
