Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 330 — Továbbá örökség szerint nyert kegyes leereszkedéssel szólította meg tek. királyi udvarnok urat, ébresztette ötét a régen követett virtus útján való pályázásra, és utoljára minden lelki és testi áldások szíves óhajtása között a királyi címert átadván, hármas éljen mondással rekesztette be örömkönnyeket csepegtető érzékeny beszédét, melyet a jelenlevők ugyan éljent harsogtató sűrű kiáltásokkal ratificáltak. Ennek szünete után tek. Péter Ferencz királyi udvarnok úr, egy valóban remek és a belső nemes érzéseket felbuzdító előadásában felséges királyunknak vele közlött kegyelméért jobbágyi alázatossággal, felséges nádorispánunknak pártfogásáért, és inéltóságos királyi tanácsos főkapitány urunknak foganatos közbenjárásáért, úgy a tek. magisíratu^lis tiszt uraknak segedelméért alázatos köszönetét tévén, magát, maradóiéit és egész nemzetségét ajánlotta mindazoknak kegyelmessé- gébe, pártfogásába, kegyes hajlandóságába és barátságába, kik ezen királyi kegyelem megnyerésében eszközök valának, a melyre újabban hármas éljen kiáltása verdesvén a levegőt, ilyenképen köz örvendezések közölt, díszes pompával királyi udvarnokságába beiktattatok. Ezen ritka történetnek e városi emlékezetesebb dolgok könyvébe való bejegyeztetése azért érdemel méltó just: hogy részint lássák azt a most élők és a késő maradék, hogy felséges uralkodónknak szelíd országlása alatt az érdemeket valódi jutalom követi, részint azért, hogy felséges nádorispánunk s kegyelmes főbíránk előtt az ő védőszárnyai alatt szolgáló hivatalbelieknek virtusos cselekedetei eltitkolva nincsenek, sőt foganatos ajánlást nyertek, részint azért, hogy megismerjék azt a most élők és a következők, hogy valamint méltóságos főkapitány urunknak hathatós közbenjárása a felséges helyeken nagy tekintetben tartatik, úgy általában a kormánya alá kegyelmesen bízott nemes jász és kun nemzet érdemei jutalmának sietős kieszközlésére, egy legbiztosabb mód és megszégyeníttetést nem szenvedő csalhatatlan kormány; főképen pedig’azért is nyert helyet e városi történetek könyvében e mai öröm innep : hogy a maradék mintegy tükörben lássa azt, kogy ha az 1745-dik esztendőben az egész monarchiát végső romlással fenyegető tüzes háborúra szült ezen kiskun anyaváros itten kiállított sereget vezető Modok Gergely kapitányt, ha ugyanazon időben a közdolgok igazgatására kebelében tartotta Boros Mihály kerületbeli kapitányt, ha az 1756-dik esztendőbeli véres ütközetekre tulajdon honából küldhetett századot vezető vitéz Herpay Mihályt és Kis Pált, még most is megvan ezen 360 esztendős anyaváros oskoláiban az a nevelő
