Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Boszorkányperek Halason 1751 és 1759

— 313 a birtokos lakosokra repartitiót kellett tenui) elemésztette, és a várost közel 20,000 rfit adósságba keverte, de a melyből 180«/? esztendőben 17,828 rfrt 34 kr. megfizettetett; elment innen ezen két divisio február 13 kán 1806. tek. Bars, Nyitra és Hont vármegyékbe, velünk gyakorlott hazafiúi és barátságos larsalkodások- nak jó emlékezetét hátra hagyván.

A fentebb leírt emlékezetes esztendőben is Szegedről Du- navecsére 2552 mázsa 66 font, és Szolnokból Pestre 894 mázsa 18 font sót igen alacsony bérért vecturázni köteleztettek.

1806-dik esztendőben, a január 12-kén tartott political ta- nácsgyülésben, a helybeli indubitátus nemesek és a polgári lakosok képét repraesentáló tanácsbeli urak, a város munkái teljesítése iránt abban egyeztek meg, hogy ennekutánna minden nemes lakos, a ki a város szolgálatját maga valóságában teljesíteni nem akarja, minden forint domesticától két garast-fog fizetni a város cassájába, melyet in natura vállalnak e fel? vagy pedig megváltják? minden militáris esztendő elején tartoznak kijelenteni.

Megkészülvén Pozsonyban a békesség, a mi 600 insurgen- sünk, minekutánna őket fels. nádorispányunk s föbiránk Soroksár alatt megnézte, és a haza védelmében kimutatott készségeket s ily kevés idő alatt a hadi fordulásokban való előmeneteleket mind ott személyesen, mind azután a tek. districtusokhoz bocsátott resolutiójában megdicsérte volna, feb. 8-dik napján 1807-ben Jászberényből lovaikkal együtt hazabocsáttattak, meghagyattatván nálluk a mente, lajbli, nadrág, sapka, csizma és vászon kitli, a a több katonai készületek, fegyverek, lószerszámok és egyebek pedig, minden helységnek a maga insurgenseié, további rendelésig conservátió végett kiosztattak, és itt Halason a toronyban levő kamarába deponáltattak. Az alatta szolgáló lovak felöl azoknak tulajdonosú azt jelentvén, hogy ők a magok jószágaikhoz hozzá állanak, ezek is kinek-kinek haza adattak, lovaiknak az in- surrectióban három hónapig tett szolgálatáért semmi fizetést nem nyervén.

Február 9-dik napján, a felséges királyi parancsolat meghagyása szerint, a békeségért való te deum laudámus tartatott mind a két templomban, melynek végződése után, a városházánál délben muzsika zengés alatt az eklésiai főbb személyek, az itt fekvő nádorispáni Ns. ezred két osztálybeli tiszt urak, helyben lakó magistrátualis tiszt urakkal, és a városi magistrátussal, öszveség- gel 40 személy, megvendégeltettek, a kiket az alkalmatossághoz készített versekkel mulattattak senátor Péter István úr és nótárius