Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Nagy Szeder István: A halasi református templom története
— 27 — 1782 ben Simon Jakab szegedi ácsmester a tornyot és a „keringő grádicsot“ javította ki és vörösre festette a fazsindelyes tetejét, a kis toronynak a tetejét pedig újra zsindelyezte 300 Rfrtért, anyagot az eklézsia adott. 1784 junius 21 én villámcsapás érte a tornyot és annyira^ megrongálta, hogy le kellett a tetejét bontani. Julius 7-én vették le róla a kakast és ideiglenesen befedték. 1796- ban a templomot újra zsindelyezték. 1797- ben az ideiglenesen fedett torony, meg a hívek szaporodása miatt uj torony építését és a templom magasításával együtt annak téglaboltozattal való befedését tervezték. Rabi Károly Gyöngyösön lakos kőműves mesterrel készíttették a tervet. A torony a templom keleti végéhez lett volna ragasztva, a nyugati végét pedig öt-hat öllel szándékoztak a templomnak megtoldani. A 9824 Rfrtra előirányzott építés azonban nem valósult meg, hanem a tornyot Éder Tamás bajai ácsmesterrel 210 Rfrtért újra fedették. Az ács alacsonyabbra készíttetvén az alkunál a tornyot, az egyház levont a keresetéből s emiatt a bajai tanács előtt tett az ácsmester panaszt. Nem tartozik ugyan a templom történetéhez, de mégis említésre méltó, hogy a mai gimnázium telkét képező temetőt 1778-ban zárták les már előbb elbontották az 1739-ben épített temetőszint. Az uj temetőben 1782-ben Török Gáspár János és Sztijkó György faragók készítettek egy tizenkét öl hosszú és hat öl széles, az oldalán is bedeszkázoít temetőszinet 150 Rfrtért, belül padokkal volt felszerelve ez a templomnak is beillő cinterem s az egész temetési közönséget magába fogadhatta terjedelménél fogva. Az idők folyamán az 1771/2-ben épített templom, mely akkor 3520 református lélekszámhoz épült, kicsinynek bizonyult s 1803-ban amidőn a hívek száma kb. 6500-ra rúgott, uj templom építésén kezdtek gondolkozni. Közben 1811-ben két ablakot vágattak a templomra, hogy világosabb legyen.
