Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
-274lomnak neveznek, kétségkívül a maradéknál is megmarad azon neve. — Ezen harcz után reárohant a ráczság szegény magyar nemzetünkre, s a Duna-Tisza közt minden nemű jószágol, lovat, ökröt, teheneket, juhokat elhajtogata és felprédálgata, úgy hogy Halas városának semmi jószága nem maradna, még a fejős juhokat is elhajtották, úgy hogy csak feléből b.csültetvén a kár, többet vallott Halas városa 70000 tallér kárnál. — Ilyen a rácz szomszédok barátsága I Mindaddig ezen prédálástól megnem szűnt a ráczság, mígnem 1711 ben a felséges király gráciájába nem vétettek a kuruczok ; — akkor vége lévén hadakozásoknak, a ráczok is megszűntek vagy inkább zaboláz'.attak a prédálástól. Die 7-dik Octobris. Deák Ferencz, a most írt harc/.ban a kuruczok vezére, Kecskemétről írt levelében meghagyja, hogy utána egy bizonyos embert küldjenek, a ki voltaképpen vigye meg a hírét, hogy ő közűlök mennyi veszett el Halas alalt, mennyit fogtak el ? kiket elevenen s rabul vittek el ? A víznek is sokan mentenek és talán bele is holtanak, azokat is a vízből kifogván, a többivel együtt temessék el, egy négyszögű sírt ásván nekik. Továbbá fejvesztés alatt parancsolja, hogy a mi lovai, portékái vitézlő rendeknek a városba maradjanak, azokat is összeszedvén küldjék utána, sőt a mezőben is a mi olyast találnának, azt is hasonlókép:n. A mely jó akaratot neki igéitek, azt is küldjék meg. Utoljára az ellenkező féL-méinet, horvát és ráczok közűi is, és azok tisztjei közűi mennyi veszett és esett e’, azt is számszerűit adják tudtára. Báró Globitz oberster Szeged, és az ahhoz tartozó véghelyek commendánsa azt írja 8 octbris, 1703. dátált levelében a fent nevezett harcz után, hogy a Halasról elhajtott jószágok közűi, ha mit kitanul, ki szabadítja; a harangot és pecséteket is, ha elő kerül megváltja, s megtartja a város számára, a zálogba elvitt emberek felől azt írja, hogy a ráczok kapitányja egyet levéllel haza bocsájtott, és míg választ nem kap, a többit nem bocsájtja el. Ezt ő lássa, mit cselekszik, és feleljen róla. Továbbá serio parancsolja, hogy a levágott testeket egy halomba össze kell hordani, meg kell olvasni és megtudni, ha tiszt ember esett-e bennök, és kicsoda volt, mindezekről pedig őt tudósítsák. A közelebb megírt zűrzavaros és nyomorúságos időkben a város a maga oltalmára Rákóczy Ferencz fejedelemtől egy, Bay László ezredes kapitánytól másik, s Török András, a Jászság és Kunság kapitányjától 3-dik védlevelet nyert. 1704 dik esztendőben. Báró Globitz szegedi commendáns, a