Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 271 — 1692-dik esztendőben Szeged városa bizonyító írást adott arról, hogy Halas városa mind az akkori, mind az azelőtt élt emberek emlékezetétől fogva mindig a kunok birtokában levő város volt, és hogy egy Halász nevű puszta közel Szarvashoz Csongrád vármegyében van, 1693 dik esztendőben, palatinus herczeg Eszterházy Pálnak közbevetésére, Halas városa az akkori háborgós idők környül- állási közt, békességben lehető megmaradása végett, I. Leopold császár és magyar királytól tulajdon keze aláírása és pecsétje alatt prclectionalisr, s salva gvardia tartásra vJó just nyert magának. Sőtér Ferencz a nemes Kunságnak és Jászságnak vic/e- kapitányja, a halasi községhez egy kemény comissiót küldött, a melyben írja, hogy a mint a becsületes tanácstól értette, a község a bírák ellen feltámadt, becsületét meg nem adja, végezését megállani nem akarja, hanem a tanácsnál okosabbak akarnak lenni: mivel pedig mely tagnak feje nincs, annak el kell veszni: azért 100 —100 fr. birság alatt parancsolja, hogy a tanácsbelieket jobban megbecsüljék, szavokat fogadják és ellenek fel ne támadjanak, különben a megírt bírságot el nem kerülik, azonkívül egynéhányat közűlök halálig fog veretni, hiszen ha mi rövidségeket tesz a tanács, azokat neki jelentsék meg, ő tesz róla ; de hogy magoktól rátámadjanak, azt soha meg nem engedi. Révay Elek, kunok főkapitányjának sallariumába fizetett a a város 150 irtot. Fraknói Eszterházy Pál, római sz. birodalombeli herczeg, Magyarország palatínusa, arany gyapjas vitéz, jászok és kunok bírája, Rekeítyés, Eresztő és Karapály nevű földeket Halas városának, mint valóságos tulajdonait, a szerint, a mint, Eszterházy Zsigmond főkapitány cselekedett, örökössen visszaadja, parancsolván minden rendbeli embereknek, hogy senki ezek iránt őket kemény animadversio alatt, háborgatni ne merészelje, Leopold császár és király újabban parancsolja, hogy Halas városát, mint kun és a koronához tartozó várost a maga portái közé való számlálásból Pest vármegye hagyja ki. 1695- dik esztendőben. Följegyezték ez elöljárók azon ingyen munkákat, melyeket a királyi élésházhoz tettek, és a mit az élésház praefectusa s a pékek itt consumáltak, melyeknek summája tészen 772 rfrt.-ot 2 drt. 1696- dik esztendőben. 21-dik Febr. fizetett a város Budára Svedler Antal cempetens portiójába 294 irtot.
