Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 266 — kémet városok közölt, 6 mértfö’dnyi távolságra ; hasonló közép állásban van Pest és Pétervára között, a mely úton rendes posta és delisancz-kocsi járván, tőlünk felfelé Vadkertig egy, lefelé pedig Mélykútra másfél státiőra szokott menni. Van a városban két templom, a régibb a reformátusoké, az újabb a római cathoiikusoké ; számoltatnak benne 1385 házak. A lelkek száma mintegy 8500-ra megy,1 kik közül három negyedrész formán reformátusok, egy negyedrész formán catholikusok, vannak kevés számmal lutheránusok, óhitüek és zsidók is. Díszesítik ezen város környékét több nagy halmok : ilyen 1) a város felső végén az úgy neveztetni szokott Akasztóhegy. — 2) A Sóstó mellett levő Zöldhalom. — 3) A réten túl, a város alsó vége iránt a Nagyhalom. — 4) A város felső része napkeleti oldalán a Feketehegy, melyekről sok bizonytalanságokat adott által a tiszteletes régiség a könnyen hivő maradéknak. Utoljára : 5) A város derekának napkeleti oldalán szemléltetik a gyászos emlékezetű Kuruczhalom, melyről írok a maga helyén. Találtatnak ezen város határán több rendbeli tavak és nádas rétek, ilyenek: 1) A város és a szőlők között egy órányi hosszaságban lefelé nyú'ó Halastó, melyben vizes időkben sok hal, mindenkor pedig annyi nád szokott teremni, hogy a birtokos lakosoknak minden esztendőben egy-egy jus szokott adatni belőle birtokaik mennyiségéhez képest. — 2) Fehértó, melynek halakkal bővölködő sík vizében annyi nád terem, hogy a második nád jus osztályok a birtokosoknak innen szokott kitelleni ; ezenkívül fürdésre is hasznos. — 3) A Sóstó, melynek székes vizét a halak ki nem állhatják, azonban fürdésre és mosásra igen alkalmatos. — 4) A Peer-tó, hasonló nevű pusziéban nádat és fűtőléket szolgáltat a lakosoknak. — 5) A Bodoglári rét, nádat és gazt ad, — 6) A Darányi rét a tajói pusztában. — 7) A Balotai nagy rét. — 8) Az Ínokai rét. — 9) A Kis-Teleki rét. — 10. A Nádas kopo'.ya. — 11) A Bogárzó nevezetű víz, melyek nádat vagy fűtő gazt teremnek a birtokos lakosok hasznára, és míg fel nem melegesznek, alkalmatosak a jószág itatására Ezenkívül vannak a halasi halárban szép erdőcskék és nyárasok. Ezek közül legnagyobb és 1-ső a Fehértói nyár és galagonya fákból álló erdő, mely 15 esztendő óta rendesen száz és több ölfát adott ki esztendőnként a városi közszükségre. — 2-dik a Kiserdő Kötönyszélben, ez áll szil-, tölgy- és nyárfákból. — 3-dik a Tölyös- erdő, ebben mind tölgyfák nevelkednek Balotai pusztán, — 4-dik 1 1804. évben.
