Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
Élőbeszéd és ajánló levél. Én úgy tarlóm, hogy minden közhivatalban levő embernek hivatala viselésében két főbb céljának kell lenni, Első az, hogy annak a közönségnek melynek szolgálatára kötelezte magát, közjavát, becsületét és boldogságát teljes tehetsége és lelki ismerete szerint inunkálódni törekedjen. Másik az : hogy magának ezáltal mind az élők mind a maradékok előtt tisztességes Hírt, Nevet, Jó Emlékezetet szerezzen. — Ezeket tettem volt én még 1796-dik esztendőbeli Szent György havának 30-dik napján Második vicze Nótáriusnak lett feleskettetésenikor hivatal viselésem Sinor mértékének. Erre a két célra törekedtem én szüntelen, és hálá légyen a kegyelmes istennek ! ipái kodásom szüleményének egyikét t. i. ezen városi történetek könyvét van szerencséin az városunkbeli Тек. N. Districtuális tiszt uraknak, a Nemes Nemzet'es Tanácsnak úgy az egész Privilegiált közönségnek az én mindnyájuk eránt vonzó igaz tiszteletemnek s háládatosságomnak megbizo- nyítására Uj esztendei ajándékul bemutatni és magoknak és maradékaiknak örökössen ajándékozni. — Látják ebben a most élők e Város emlél.ezetessebb dolgainak Summáját azon útasitásokkal együtt mi jegy alatt lehet az írástárban az egész dolgot a maga mivoltában megtalálni.1 A maradék előtt pedig a mi időnkbeli történetek is már régiséggé változván úgy reményiem nem fog ez becstelen munka lenni az ő pallérozottabb ízlések előtt. — Nem lehet ugyan fájdalom nélkül nem említeni azt a kipótólhatatlan kárt, hogy a régiek (tisztelettel legyen hamvaik felett említve) vagy vétkes gondatlanságból, vagy a dolgokhoz nem jól értésből, vagy a mi bizonyosabb a külső és belső háborúk és különössen az őket hosz* szassan nyomó török igája miatt a történt dolgokat rendesen fel nem jegyezvén, vagy az írások elveszvén, ezek miatt ezen történetek könyvének szembetűnő hiányossággal kellett készülni, — de ez nékünk és maradékinknak tanító leczke legyen, hogy mindent hiven felírjunk és az időnkbeli dolgokat jó rendbe a maradék tudománnyára által bocsássuk. Ugyan ezért kecsegtetem magamat azzal az édes reménységgel, hogy az én hivatalom be 1 Ez itt érintett hivatkozásokat szerző müvének közléséből ~ ki hagytuk, mivel a nagy fáradságával rendbehozott levéltár ma már nincs rendezett állapotban a hivatkozott legfontossabb okmányok hiányoznak a levéltárból. N. Sz. I. 1.7*
