Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Nagy Szeder István: A halasi református templom története

Az anyagi eszközök kellő kimutatása folytán 1771 ápril elsején a m. kir. helytartótanács az építést végleg engedélyezvén a két év előtti halasi róm. kath. templom építését végző mesterekkel, névszerint Gföller Jákob Gödöllőn lakó kamarai építőmester, és a Pesten lakó Grúeber József ácsmesterrel kötöttek az építésre szerződést május 23-án. A kőműves munkáért anyag nélkül 1200 Rfrt, a segédeknek külön 25 Rftot, az ácsmunkáért pedig 600 Rfrtot fizettek. Az alapok kiásását és a fuvarozást az egyház végezte, de a régi templom lebontása a mesterek feladata volt.

Szabó József és Szabó Pál kecskeméti kővágók batszáz ö! követ vágtak, ölét 1 Rfrt 8 dr, egy font hús, egy itcze bor és egy kenyérért. Gallovits Károly szegedi tégi mester égette a téglát, ezrét 2 Rfrt 27 dr és félkenyérért, de a köpenytégla az övé maradt.

Kovács Péter és Csaiyági Ferenc kecskeméti asztalosok 1200 Rfrtért készítették a deszkamennyezetet, a padokat és a szószéket stb., mig Török Gáspár István, Erdős István és Szulykó György halasi lakosok a karzati padokat 36 dr napszámért készítették el.

A templom belvilága hét öl két láb széles e's tizennyolc öl hosszúra épült, s a belső magassága öt öl volt. A régi templom tornya és a torony északi oldalán volt kerek kistorony megmaradt, sőt a torony déli oldalára is építettek egy uj csigalépcsőt magábazáró kis tornyocskát. A templomaitok úgy voltak elrendezve mint ma, s a templom hosszoldalain három három ablak nyert elhelyezést. A templom fala körül, az ablakok között és a sarkokon elhelyezett támfalakkal volt erősítve.

A templom belsejében a padok közét kőlapokkal burkolták. A karzat, mennyezet, a padok eleje égszínkékre volt mázolva márványozással, a mennyezet táblás deszkáit még külön aranyozott csillagokkal díszítették. A katedra vörös márvány utánzatra volt festve, a rajtalevő oszlopocskák és cirádák fehér virágokkal voltak ékesítve. A katedra alá épült a kurátor székje, koronája zöld és piros színre volt kiilluminálva.

Az építést magát nagyon serényen folytatták. 1771 május 31-én tették le az északkeleti sarkon a templom alapkövét és abban az évben tető alá is került, sőt az északi oldalon a párkányokkal és cirádákkal díszített homlokzat is elkészült. Hogy nem volt ok nélkül való a sietség, bizonyítja Erdélyi József fél- egyházi róm. kath. esperes levele, aki felelősségre vonta okt. 25-én kelt levelében a várost, hogy miként mert uj templomot