Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
- 249 A még most1 álló templom épült 1771-ben, consulaitatott 1772-ben. Megjegyzés. Tormássi János^ezen munkájának a városról szóló fejezetét, és Toóth János „Halas történeté“-nek egyes szemelvényeit 1821-ben a „Tudományos Gyűjteményibe i Pósfay János a szerzők megnevezése nélkül „Értekezés a kánokról és azoknak egyik hajdani anyavárosáról, Halasról"сnnen tette közzéMásodízben a „Kun-Halasi könyvtár“ első és utolsó számában 1875:ben Szilády Áron adta ki kisebb javításokkal, s a széljegyzetek és a toldalék elhagyásával. E kötetben tehát harmadik kiadásban jelen meg Tormássi műve, az eredeti kéziratnak megfelelően, a forrásmunkákra vonatkozó jegyzések elhagyásával. A kiadó pótlásai. Tormássi János elhunyta után a halasi református egyháznál a következők voltak a Lelkészek: Háló Kovács József volt nagykőrösi lelkész, 1814 szeptember 18 — 1826-ig. Meghalt Nagy kőrösön 1830 október 10.-én, 69 éves korában. Gyárfás Pál volt dömsödi lelkész 1826 junius 18 — 1847 juiius 8-án 58 éves korában történt haláláig. Szilády László volt ságvári és jászkiséri lelkész, 1848 május 9 —- 1862 junius hó 7.-én történt elhunytéig. Szilády Áron dr. гг előbbeni lelkész fia, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, Halas, város volt országgyűlési képviselője 1863 május 3-tól 1922 március 19-én 84 éves korában történt haláláig. Molnár Hágó volt újvidéki lelkész 1922. március végétől mint adminisztrátor vezette az egyházi ügyeket 1924. március 30-ig. Pataky Dezső volt halasi főgimnáziumi igazgató, és Szabó Zsigmond volt tnármarosszigeti vallástanár, majd a dunamelléki egyházkerület missiói lelkésze, — a kettéosztott lelké- szi javadalomra megválasztatván, az 1924 március 30-án történt beiktatás óta sok reményt nyújtó buzgalommal látják el a ref. hívek lelki szükségleteit. 1 T. 1. az 1801-ben fennállott templom N, Sz. I.
