Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 245 Ezeknek a négy öt deákoknak л számára házanként való főzés által való Alumnium állítódott és tartatott 1800-ig. Ettől fogva ama koldulás categóriájával szomszéd mód elmaradt és a magokat önként fél, egy, és több napokon való főzésre felajánlott gazdák által való táplálás kezdődött, mely az Alumnium nevét inkább érdemli. Az oskolamestereknek a régi szokás szerint való gyakori változásokból és sokaknak közülök a köztünk leendő mulatásra canonice kiszabott esztendeiket csak pénzgyüjtésre intéző czéljok- ból természetesen következő kára az oskolának azzal gondolódott elháríttatni, hogy 1792-től fogva állandó tanítók hívathatnak:......... ................................(egy sor törölve) ........................a kik, hogy a titulus által a magok illendő comportiójokra és kivált a szorgalmatos és tapasztalhatóbb építésre serkentetnének, pro- fessoroknak neveztettek. Az 1774-től fogva két egymáshoz a templom mellett közel álló leányoskolák a városnak hosszan és keskenyen való fekvésére és a lakosoknak csaknem egészen 6,000 re terjedett sokaságál a nézve; de arra nézve is, hogy a város alsórészén a templomtól messze lakó szegény szülék a rossz, sáros vagy hideg időkben ruhátalan gyermekeiket jó módon oskolába nem küldhették ; elégtelenek lévén és alkalmatlanok, — a város alsórészében 1800-ban oly közoskola állíttatott, a melyben mind a fiúk mind a leányok együtt taníttattak. b.) Az' etrklésia erszényét a mi illeti: annak a XVlI-dik százban felette laposnak kellett lenni, minthogy egyébb bányája nem volt a templombeli publicatiónál, mely a lakosok kevés száma és az ellenséges idők ínségei miatt, egynéhány dénárnál legfeljebb oszporánál (poltránál) még a sátoros innepekben se ment többre, a mint a rationariumban láthatni. A XVlII-dik száz elein az említett okok még inkább nevekedvén, világos, hogy az az epocha az ekklézsia pénzecskéje szaporítására épen nem szolgálhatott, így ment az szinte 1727-ig, a mikor a haza csendességével együtt a mezei gazdálkodás édességét és hasznát magok oeconomiáján megpróbálván s ízelvén az elöljárók, azt az ekklézsia gyarapítására is kívánták kiterjeszteni ; midőn nem csak a halottak kiha- rangoztatását azon taxa alá vetették, mely ma is áll, hanemha város jövedelméből is p. o. juhai gyapjából, sőrénje levágatásából, az idegenek füvellése árából stb. jött pénznek az ek’klézsia számára lett fordításával derekasan segítették az ekklézsiát. így volt darab ideig a mint láthatni a citált rationariumból, és az ekklésiának alkalmas sumtnácskája gyűlt. De a redemtióval együtt bejött rend
