Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
233 — ges és pusztító háború alatt nyúlt le, bátran elmondhatni, hogy keserves raboltatások és veszedelmes nyomorúságok között állott, noha annak különös példáit nem említhetni. Hogy lehetett volna a különben, holott Sinán basa 1594-ben pusztító seregét ezen vezette keresztül Esztergom felé? 1595-ben a tatár kán átkelvén a Tiszán Szolnoknál, a Dunáig mindenütt rablott: 1596-ban Ma- humed császár Szegednél keresztül jővén a Tiszán, ezen a környéken által rohant Eger vára ostromlására, melyet meg is vett : 1602-nen a belgrádi basa ment ezen keresztül, hogy Pestet ostromolná : és mintha mindezek nem csordultig töltötték volna a nyomorúság poharát, azon esztendőben a hajdúk Kalocsát, melyet a török birt vala, egész környékével és így Halassal is együtt felprédálták és saccolták. Kétségkívül ezek azok a Halas veszedelmei, melyekről a töbször említett inquisitiobeli tanúk mondják, hogy jól emlékeznek ők azokra. Hihető hegy Halasnak a XVlI-dik százban való dolgairól tulajdon maga emberei jegyzéseiből semmivel se tudnánk többet, mint az eddig valókról, hanem szerencsére abból a törvénytelenségből, hogy a város Paksi familia uradalma alá vettetvén Pest vármegyéhez kapcsoltatott, ez a jó jött ki: hogy a vármegye archívumából ezelőtt húsz és egynéhány esztendőkkel véte- tődtek ki oly darabok (a feljebb használt tanú vallatáson kívül) melyekből némely ezen várost illető dolgokat tanulhatni. P. o. hogy Halas városa 1639-ben Vadkert szomszéd pusztát, mint tulajdonát mind addig úgy tartotta és bírta : azért is prostestált a vármegyén szalkszentmártoni Dömők nevű lakos ellen, ki abba belecsapott és előre jelenti, hogy Dömők magának köszönje a mi rajta esik. Tehát Paksi földesurasága csak a belsőbirtokra (intravillanum) tartozott mivel ím a város és nem a földes úr oltalmazza a pusztát. —- 1643-ban többet mint Standrech- tet tartottak a halasiak, mivel citáltatni rendeli őket a vármegye: miért hogy a tőlök elfogatott tolvajokat, minden törvényes per folytatás nélkül ölték meg ? mintha 1. László király rendelését akarták volna teljesíteni, ki ilyen formát rendelt a tolvajokról, de a mely törvényt II. András elrontott 1222-ben. 1665-ben instált a város a vármegyén pro rectificatione portarum (a porták száma kiigazítása végett,) kétségkívül azon okból (mert maga az instántia nincs meg, hanem csak egy szóval em- litettetik a vármegye actái közt), hogy az 1662-ben támadott tö- rqk háború miatt derekasan megkallódtak és kevesedtek a halasi lakosok. 1678-ban azért citáltatik a város Pestre, hogy mert valamely ügyes dolga eligazítása végett Szegedre a török basához
