Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Boszorkányperek Halason 1751 és 1759

- 229 —

datik a mi ugyan a kézbenforgó szabadságlevelek közül, soha egyben is egy kun székről sem mondatik, nem is mondathatik jussok és szabadságok megsértése nélkül mely szerint a vármegyéktől egészen külömböző törvényszékek lévén, azokhoz tartozóknak nem irattathattak.

De mikor és hogy is lett kun székké Kecskemét Zsigmond császár idejétől fogva, melyben ugyan a nem volt ? Hogy a lakosokból kiürült kun puszta nem kunokkal ültettetvén be királyi engedelemmel, a helyre nézve az új lakosok kunokká lettek a XV-dik százban, — a levéltár gyűjteményében olvasható donati- ókból világos : de arra ugyan még eddig nincs példa, hogy a XV-dik száz elein magyar mezőváros nevezete alatt fennálló még pedig minden elpusztulás nélkül folyvást fennálló akármely helység negyven ötven esztendők leforgása alatt kunescált, azaz kunná lett, nem csak, hanem még kunszékké is változott volna.

Ezen feljül Mizseszék kun város volt, melynek lakosait („a solutione lucri camerae“) felszabadította Mátyás király 1469-ben. Ez a Mizse mely ma is úgy hivattatik, másfél mérföldnyire esik Kecskeméthez. Mutasson a kun históriából akárki ha tud ily két egymáshoz annyira közel lévő székhelyeket! . . . Mindenképen hihetőnek látszik azért, hogy az említett lakóitól elhagyott descensus (puszta,) melyről Mátyás király szól, elpusztulása után a Pest-vármegyében fekvő Kecskemét székihez, helyesebben városához foglaltatott és az most az ő régi állapotjába állíttatik vissza a királytól in Donationali. (az adomány levélben.)

De ám légye i kun székké Kecskemét, — a mit meg nem engedhetni: ugyan még azzal grófok székivé nem lészen. Nem tagadom, hogy Ulászló Csontoshoz írott leveléből úgy látszik, hogy az, minthogy ott Csontos, a kecskeméti székhez tartozó kunok Comesének mondatik. De az is igaz, hogy a Diplomatica regulájával ellenkezik, egyetlen egy király, még pedig Ulászló király kancelláriájáról kelt levél háromszavú kijelentésén akarni megállítani egy oly hihetetlenséget magán hordozó vélekedést, mint a milyen az, hogy Kecskemét a kun grófok és mágnások, Halas pedig a ruralis kunok széke lett volna.

Mert mi az? a kun grófokat a kun ruralisoktól úgy különböztetni meg, mint azon egyrendü embereket? A grófokkal, mint tisztekkel, a kapitányok vannak egy lineában : ám lett légyen a grófok széke Kecskemét, mivel Halas a kapitányoké volt, egyik széket lehet egészen megkülönböztetni a másiktól; de nem a ruralis kunoktól egyiket is, mivel mind a két székek alatt levő kunok Ulászló idejében egyaránt ruralisok voltának, mint fentebb