Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Nagy Szeder István: A halasi református templom története

— 18

Bikit Mátyás öregebbik fia egy tavalyi borjút 1680 január 8 án.

Farkas uram pestisben feküvő János fiától igért Tall : 3, az melyet be is hozott.

Diák András igért egy tavalyi nyőstény borjút.

Gáspár Ferenc, Süke Istvánná szolgája igért egy tavalyi nyőstény borjut.

Kengyeli Mihály igért egy tavalyi nyőstény borjút.

Pányi István hagyott egy harmadfü tinót.

Darányi János igért egy csikót tavalit, az kinek az anyját elhajtották volt.

Buda Szabó András igért egy tavalyi borjút.

Hogy ezen gyűjtés után szilárdabb anyagból álló templomot építettek, annak már több nyomós bizonyítéka van. A papiak mai kerítésébe falazva többféle téglát találhatunk, a melyek a legutóbbi templomépités után a lebontásból maradt ócska téglákra vallanak. Az általában nagyméretű téglák között elvétve találni még jó állapotban levő kisebbekre is, melyeken У A 1680 felírás van a következő elrendezésben:

1

8

У У

e

0

Tehát közvetlenül a pestis után hozzákészültek az épitke- kezéshez. Egy ilyen tégláról a megboldogult Szilády Áron nagy- tiszteletű ur megállapította, hogy ez a régi templomból való, s egyben perdöntő bizonyítéknak ismerte fel abban a tudományos vitában, hogy régen a téglaégetés a Jászkunság monopóliuma volt, s azt jelzik az J К betűk.

A restaurált templom 1699-ben már készen volt, mivel az akkori úrbéri összeírásban fel van jegyezve németül, hogy a lakosok mind kálvinisták, finom templomuk van és saját prédikátort tartanak. Ezen összeírás szerint Halason 93 gazda fizetett adót, s a lakosság lélekszáma 465 re tehető. Ez okozta, hogy a templom egyenlőre torony nélkül épült fel. 1696-97-ben zsindelyezték a tetőt és vakolták be a falakat, s Komáromból hozott asztalosokkal, kik között a főmester Komáromi Szőke Asztalos András volt,