Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
— 116 — hívatta a Fatens magához, hogy a mint tudná orvosolná, — de a Fatenshez nem ment, hanem Búzás Andrásáéhoz ment beszélgetni, vagy tanácskozni, hanem szerdán minden hivatal nekü! maga a Fatens házánál megjelenvén, kérdezi a Fatenstől, hogy mi nyavalyálya volna ? felele a Fatens, hogy keze is lába keresztben volna sugorodva, akkor Bősemé illyen praescriptiót adott, hogy „malomból való fecske fészket, füstös nád farkat, fokhagyma koszorúvá! elsőben párollya, annak titánná pedig három kilencz s. v. sertvések ganajjával párolja megromlott tagjait*, a minthogy rneg is cselekedte a Fatens, de semmi hasznát nem tapasztalta, hanem harmadnap múlva Pénteken ismét maga Bosérné megjelent a Fatens házánál, és a zsebjéből valami kennyőcsséget vett ki, azzal megromlott tagjait kente, és a kenés után tapasz- taliiatóképpen nyavalyájából kiépült, hanem a Fatensnek gyermek ágya kitelvén, hetedik hétben ment volna a templomban, Bosérné az utczán eleibe állott, és mond a Fatensnek, ha valami hibáját érzené még, vagy kezének vagy lábának, menne Kolya István házához is ott megkenné, mivel a Fatens házához nem bátorkodik menni, arra a Fatens nem felelvén bément a templomban, és ott devotióját végezvén, hazament, hanem azután két hét múlva egy éjszaka álmából felserkenvén, érzi hogy a bal lába rosszul volna, melly nyavalyályában egy holnapig sinlődött; — azon idő közben jelent meg üt Halason egy görög herélő doctor, és a Fatensnek férje ahhoz recurrált, hogy ha lehetne gyógyítaná meg a Fatenst, a mint a görög doctor el is ment a Fatens gyógyítására, és az említett doctor azonnal megesmerte, hogy vesztes volna a lábán, meg is gyógyította, úgy, hogy az óta semmi baja sincsen, nyavalyájától, Bosérné pedig szintén akkor, midőn a Fatenst látni ment a doctor, azon doctornak quártéllyára elment, és tudakozta, hogy hol volna a doctor, kire felel a gazdasszony, nem tudja, mellyre mond Bosérné: „tudom én mert Baranyi Kis Jánosné, t. i. a Faíens hivatta volna magához, imé egyszer kentem meg nyavalyájában a lábán, azt hirdeti mindenütt hogy attól gyógyult meg keze és lába.“ Authent. confirmat, et addit.: Midőn tanútól búzát kért Bosérné, nem adhatott, mondván : „mert megette a sáska“ — arra Bosérné mondotta: „csak nyüst fonaliai kerittesse másszoi körül a búzáját, nem eszi meg a sáska.“ Sexta testis. Elisabetha Kun Steph. Van Gon.iois. Aor. cir. 22, Jur. exam, fassa est ad : Primum. Jól esmeri Bosérnét.
