Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)

Boszorkányperek Halason 1751 és 1759

-изkisgyermekeket szoktam orvosolni,“ mellyre monda az Obeser : „micsoda az, mivel szoktad a kisgyermekeket orvosolni ?“ — mond Bosérné :-„eresztett tömjén, és ó háj“ — kihez képpest adtak néki eresztett tömjént, és ó hájat, mellyel Bosérné a Fa- tens kezét megkente, és tűz mellett melegítette, azonnal valamennyire érzette jobban lennni kezét, de minthogy tökéletes gyógyulását nem tapasztalta, az után ismét elment Pátens Bo- sérnéhez kérte, hogy gyógyítaná meg a kezét, mert egészszen emberek csúfjává lett volna, mond Bosérné : „bizony nem orvoslom én, mert majd azt mondanák, ha én meggyógyítanám, hogy én rontottam meg, hozzá sem nyúlok, ha csak a város elöljárói nem parancso'ják“ — kihez képpest a Faters nzts kapitány Boros Mihály uramhoz elment, panaszát elbeszéllette, és Bosérné is mit mondott volna keze orvoslásáról, kire nézve nzts kapitány uram az város házához fölmenvén, Bosérnét felhivatta, és megparancsolta keményen Bosérnénak, hogy a Fatens kezét hova hamarább meggyógyítaná, mert külömben rosszul lenne dolga, mely parancsolatra Bosérné kezdette a Fatens kezét orvosolni, és a mint mondja a Fatens háromszor kötötte be, fii között, kukorica, hüvelkes borsó, bab, nyárfa levél, marhaszőíe, lószőr, rontó fü, fűzfa levél voltak egybe csinálva, azzal kötötte be háromszor, és azután meggyógyult, midőn pedig a kötést kezéről levette volna a Pátensnek, a ház tetejére fölhajtván mondta a Pátensnek: „fölhajtóm fiam a ház tetejére, mert igen bánják a gonoszok, ha láb alatt hever.“

Ad Tertium. Az öreg Borbély Andrásnét minden cselédjével tudhattya jó tanúknak, mivel azon alkalmatossággal jelen voltak. 1752 4. octobr. Cor. fig. Jur. autb. confirm.

Secunda testis. Judittá Vörös Stephani Torma quondatn Rica. Aor. ejr. 48. Jur. examta fassa est:

Ad 1-um. Jól esméri mostan rabságban levő Bosér Ger- gelynét.

Ad 2-urn. „Bgykof az elmúlt télen a midőn már a Fatens menyecske leánya Berta Józsefné sinlőbeteg lett volna, elment Bosérné a Fatens házához, és kérte a Fatenst arra, hogy szól- lana á vejivel Berta Józseffel, hogy ötöt fogadná meg szolgállő- tiak, úgy meggyógyítaná a feleségét és csecsemő leányáját, hogy holtig is megköszönnék és ha az ő sütésit vagy főzését nem szeretné a gazda, sütne főzne a Fatens, ő pedig t. i. Bosérné mindennek gondját viselné, és az betegeket is meggyógyítaná, mellyre monda a Fatens Bosérnénak: hogy „hogy álhatnál be szolgáló-