Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Nagy Szeder István: A halasi református templom története
- 8 — Itt átvette ifj. Váczi Halász István jegyző az apja által 1723-ban a város első jegyzőkönyvébe bejegyzett adatok közül az 1703 évi kurucz támadást, az 1706 évi Rabatin léle kiíosztatását a városnak, és az 1709 évi pestis leírását, melyet megtoldott azzal hogy a halottakat a napkeleti temetőbe temette Hajogató István tiszteletes, a kinek a temetése zárta be a vészt. Átjegyezte továbbá az 1703 évi toronyépítésnél foglalkozott iparosok neveit, az 1730 évi templomtető javítást, végül hogy 1735-ben épült a Parochiális ház, s 1736-ban lett kész és 600 Rfrtba került. Követ a majsai pusztán vágtak és a beomlottján zár kőkút köveit is behasználták. — Azután igy folytatja : „De hogy ezen Tizenhetedik Seculumnak kezdetitől fogva csak feléig sem tarthatott el a Toronynak fedélzeti. A Tölgyfából álló Talpakkal és oszlopokkal s fehér fenyő felső szarvazással úgy annyira, hogy a melyek a régiekből ha vissza azon formára tétetendők volnának; az veres réz Gombb, Kakas és Csillagnak több arra nem adjudicáltathatott; sőt ezenek is újabb reparatiókra kelők lévén készülhetnek meg; A mint majd alább is láthatni sua forma tett költekezéseit. Gondolkodtunk azért mi alól Írottak sőtt Nevezendők azon Torony tetejének újabb, jobb és tartóssabb erősítéséről, Expertus külső jó Emberektől is hasznos tanácsot ülendőképen kérvén és várván, kivált in Anno 1742 intra Mensem May Fő Áts Mester Pesti Leopold Weingertner Úrral egyezvén ; ki is sok tornyoknak s ácsmesteri Palotás szép Épületeknek Formálóiaknak tanult Fő Régius Chéh Mestere, a Királyi Ns Varasokban is sok Áts Mesterekre Vigyázó, az Nemes Magyar Hazában jeles dicséretes Személy tanácsolta : Az Veres Fenyőfát (Mely az Bölts Salamon király hires épületei között is hires volt és az Cedrus fák Speciessé) az épületben mind talpaknak mind oszlopoknak, mind penig fel Szarvazásnak, tsak hogy az kőfal Színihez való alsó Ferruminatioja is nem úgy mint azelőtt pusztán hagyva hanem jó mésszel és téglákval együvé foglaltassék, az esőzések ellenzésére,1 belöl penig azon Fajzás Fundamentuma alatt hagyatott meg a régi közül egy jó Tölgyfa Gerenda keresztbe Északnak és Délnek, mely jobb erővel Szárazon megtarthat. 1 Az 1702/1703-ban épült toronytető hasonlóan a mai központi elemi iskola tornyához nem nyugodott közvetlenül a falon, hanem az eresz alatt köriit csinosan faragott osziopocskákon állott, s mintegy erkélyt képezett. Lásd az .1702-1703-ban épült torony rajzát a városi levéltárban a .Kiskunmegye em- ékezetesebb dolgainak jegyzőkönyvében' lévő Kiskun címerben. Az 1742-ben épült toronytető rajza Kovács György földmérőnek 1761-ben Halas város határáról készített térképén latható, a városi mérnöki hivatalban.
