Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Redemtio, azaz Kis-Kun-Halas város területének 1745-ben történt megváltására vonatkozó adatok
- 99 — vagy ők elunják rajiam kérni. A kölcsönözött terhes adósság pedig mindenfelől az nyakunkon vagyon, félünk s rettegünk az olyatén fizetni nemakaró emberek miatt, hogy jövendőben is, a kik eddig fizettünk az obligatoria erejével executiót szenvedünk kevés javainkban. Kirenézve mély alázatossággal instállunk Tttes Fő Kapitány Urunknál mint édes atyánknál, méltóztassék bölcs értelme szerént bennünket tanácsolni, és utat nyitni az restantiák- nak hathatóssabb execuiiojára, hogy mi is azok miatt tehetségünkből mindenestül fogva ki nem merittetvén lehessünk mind az felséges Királynak mind az ur, fő kapitány urunknak hiv szolgalatjára igy az Nemes Districtusokkal együtt készek és serények az közönséges teher viselésben. Kegyes vigasztaló válasz- szát elvárván álhatatossan maradunk Tttes Palatinális Fő Kapitány Urunknak alázatos szegény szolgái a Halasi biró és Tanács úgy az lakosok közönségesen. Hátirat latin nyelven, hogy az 1749. március 10-én Kun- szentmiklóson tartott Jászkun kerületi közgyűlés elrendelte a fizetni nem akarók jószágainak az exequálását. 1752. Halas város a főkapitányhoz fordul, hogy a ki nem róható redemtionalis összeg kipótólhatásá- ra adjon tanácsot és engedélyt. Tekintetes Palatinalis Fő Kapitány Ur! Kegyes jó Patronus Urunk! — Mély alázatossággal járulván az ur eleibe kívántuk az Tttes ur előtt jelentenünk, hogy az rajtunk fekvő 50900 Kh. forintokból álló terhes redemtiónak depurátiójában fölöttébb nagy hátramaradást szenvedjen szegény városunk. Melynek egy részről ez az oka, hogy a midőn azon summa kivettetett, közel 3000 forint hijjával repartiáltatott, de nagyobb részről inkább oka az, hogy a mely lakosok akkoron az redemtiót magokra föl vállalták most már az időnek mostoha volta miatt a nagy szegénységgel küzködvén némelyek in toto, némelyek in parte magok redem- tiójokról lemondani kéntelenittettek, úgy hogy cirda 12000 forintokra exsurgáljon melynek fundussa ne légyen. Mi ugyan ennek kipótolására úgy gondoltuk, hogy mint az királyi városokban is practizáltatik az ház fundusokra csak 6000 forintokat is kivessünk a több restantiát pedig per partes városunk beneficiutniből complanaljuk, de az is sok lakossaink- nak nem tetsző, kiváltképpen azoknak a kiken csupán a portio7*
