Tooth János - Szilágyi Sándor: Kis-Kun-Halas város története (Nagy-Kőrös, 1861)

Bevezetés

42 tassanak, hanem a város adminislrátiója alatl maradjanak, a melynek folytatására alkalmatos személyek rendeltetvén, a re­demptus lakosoknak bora, mindeniktől contributiójának pro- porliója szerint, a korcsmákra illő áron bevétessék. Lásd a ta­nácsi 12-dik jegyzőkönyvet a 401-dik oldalon és sub F. fasc. 58-dik No. 78-0. Januárius 2 i-diki viradóra, a török portának rendkívül való követe, Bécs felé menő útjában itt Halason kísérőivel és lo­vaival meghalván, egy török lovásznak gondatlanságából azon quartélyháznak istálója, melyben seborvos Pándy Ferencz úr lakott, meggyuladt, és egyfedél alatt 2 istálló, 1 szín, kama­ra , konyha és 2 szobának teteje, elégtek, a chyrurgus urnák a padláson és bentlevő holmijával együtt; ezen égés közben tanácsbeli Kocsy Mihály úr, az ott ácsorgó népet szóval a tűzoltásra nógatván, egy török kivont késsel ő kigyeiméi űző­be vette, és a felöltőit télibundán keresztül vagdalván, a karján négy sebet ejtett, s két ujját is megvágta; kinek szabadítására Bottyán János nevű szegedi lakos oda ugrott ugyan, de sze­rencsétlenül , mert az ő czombját is a vérengző török keresz­tül szúrta; ezen kívül Rébék István lakost a bal arczulalján megsebesítette. Ezen szerencsétlen történet a maga helyére feladatván, a város kért az elégett épületekért 288 frt 30 krt, Pándy Ferencz kívánt mobiliáiért 176 frt 46 krt, a mely ká­rok a fels. kamara által 465 frt 16 krral kifizettettek, a meg- sértetteknek pedig szenvedésök, mivel specifice semmi prae- tensiójokat lel nem küldöttek, abba maradt, a késelő török azonban Izsákon megbüntetletetl. Lásd ezekről az F. betű 58-diki csomója 58-dik számát. 1793-dik esztendőben. A városnak napkeleti oldalán, a szabad legelőn, árkoltattak két nagy takarmányos kertek, Bihó György úr főbiróságában, a végre, hogy a tűzi szerencsétlen­ség eltávoztatásáért, a lakosok a városba semmi takarmányt be ne rakjanak, hanem vagy ezekben, vagy kint szállásaikon tartsák. A francziák ellen folyó háborúra állított a város 13 kato­nát és annyi lovast, a költség lett rajok 258 frt. 15 kr., mint az 179 2/3-dik esztendei számadás mulatja. Lásd a nevei­ket az M. betű 85-dik csomója 1-ső száma alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents