Tooth János - Szilágyi Sándor: Kis-Kun-Halas város története (Nagy-Kőrös, 1861)
Bevezetés
3 2) Fehértó, melynek halakkal bővölködő sík vizében annyi nád terem, hogy a második nád jus osztályok a birtokosoknak innen szokott kitelni; ezenkívül fürdésre is hasznos. — 3) A Sóstó, melynek székes vizét a halak ki nem állhatják, azonban fürdésre és mosásra igen alkalmatos. — 4) A Peer tó, hasonló nevű pusztában nádat és fűlőléket szolgáltat a lakosoknak.—'5) A Bodoglári rét, nádat és gazt ad. — 6) A Darányi rét a tajói pusztában. — 7) A Balotai nagy rét. — 8) Az I no kai rét. — 9) A Kis-Teleki rét. — lOj A Nádas kopolya. — ll) A Bogárzó nevezetű víz, melyek nádat vagy fűtő gazt teremnek a birtokos lakosok hasznára, és míg fel nem melegesznek, alkalmatosak a jószág itatására. Ezenkívül Vannak a halasi halárban szép erdőcskék és nyárasok. Ezek közűi legnagyobb és 1-ső a Fehértói nyár és galagonya fákból álló erdő, mely 15 esztendő óla rendesen száz és több ölfát adott ki esztendőnként a városi közszükségekre. — 2-dik a Kiserdő Kötönyszélbe, ez áll szil-, tölgy- és nyárfákból.— 3-dik a Tölyöserdő, ebben mind tölgyfák nevelkednek. Balotai pusztán. — 4-dik a Homokerdő, melyet a birtokos lakosok 1801-dik év óta ültelgetnek a fehértói közhomokokban tulajdon haszonvételekre. — 5-dik a Balotai, — 6-dik az Eresztői, — 7-dik a Lándsási, — 8-dik a Busánál való, — 9-dik a Bodoglári, — lO-dik a Peer- tói, — ll-dik a szőllők alatt levő nyárasok, melyeket a város közhaszonra neveltet, s a város cassájából fizettetni szokott csőszök által őriztet. Pusztái ezen városnak mind egyfolytában: l-ső a városnak maga terrénuma, melynek nagyobb része homokos föld; — 2-dik a Fej ér tó nevezetű puszta, hol az erdő és a tó között most is látszik a régi helységnek templom helye. Ezen pusztán, a városnak az erdő körül jó tágas kaszáló és szántóföldje van, s a lakosoknak is jó fekete szántóföldjeik vannak, melynek napkeleti részében látható egy hármas sán- czokkal körül kerített halom, ezt Várhelynek hívják a lakosok. —3-dik a Füzes, ennek egy része homokos, más része jó széna termő föld. — 4-dik a Bal óta, egészen homokos puszta, itt is van egy Kőhalom nevezetű domb a l*