Tooth János - Szilágyi Sándor: Kis-Kun-Halas város története (Nagy-Kőrös, 1861)

Bevezetés

7

mini az ezekre lelt. csekély és homályos jegyzésekből ki lehet látni) ezen régi kun anyaváros részszerint a törököktől, rész- szerint más uralkodásra törvénytelenül ásítozó erőszakos emberek által, folyvást és szerfelett nyomorgallatván, és a helytelen helyekre való fizelgetésekre kényszeríttetvén, sokszor a török főemberekhez való folyamodását azért tette, hogy a maga, majd elviselhellen igáját, a mint lehet könnyebbítse, a kun birtokokba törvénytelenül ugratni igyekező hatalmas embereknek pedig telhetetlen erszényeket, a békeséges megmaradásért, akarata ellen is töltötte, és méltatlanul gazdagította. *) Lásd a leveleket a rejtekládában eredetiképen.

1673-dik esztendőben Hamar István némely halasi pusztákat s birtokokat, nevezetesen: Fejértót, Balotát, Rekettyét, Füzest s Eresztőt, mint praeteusive Tornay Mihály magvaszakadt jószágát felkérte. Lásd a nemesek perét az N. betű alatt.

1684-dik esztendőben a felséges római császár és magyar király egyik hadi igazgatójától az őket sanyargatok ellen oltalom levelet nyertek. Nézd a prolectionalisl a rejtekládában eredetiképen.

1686- dik esztendőben báró Svverlz, Szolnokvára com- mendansa 300 arany lefizetésére kény tel te a várost kemény fenyegetés alatt, azért: hogy azon két lovaskatonák itt elvesztettek , a kiket generalis Heisler regementjéből pro salva gvardia 1500 cautio mellett kikértek. Lásd sub H. fasc. 11. No. 10. in origine.

April 17. Generalis Heisler részére fizetett a város 3000 Irtot. Nézd a II. alatt a 11-dik csomó 24-dik darabját.

1687- dik esztendőben Mensingh generalis kívánja, hogy a mely kifizetni való portiókat május hónapra kivetett; annak elengedése iránt hiába könyörgött a város Rabatin generálisnál : azért annak fizetését ne halasszák, hanemha katonai kemény exeeutiót tapasztalni akarnak, egyszersmind Farkas Ábrahámot akkori útilársával, a mikor a Farkas Ábrahám ökreit közel Dömsödhöz a generális Mensingh lovaival együtt

') 1643-ban megidéztetik Pest megyére saját maga által hozott halálos Ítélet végrehajtásáért. 1666-ben ugyan a megyén a porták reetificatioját kérte. 1647-ben Halasnak 4, 1668-ban 3, 1691-ben másfél s 1692-ben egy és egynegyed portája volt. 1678-ban újólag Pest megyére idéztetik, mert a szegedi basához folyamodott.