Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-03-13 / 21. szám

t. «GUI HÄLÄHI UJSXO Március 13, pc Tudja-e ....hogy Mexikó őslakói, az aztékok a kakaócserje magvait használták fize­tési eszközül? Egy házinyul ára 10, egy rabszolganő ára Í00 kakaómag volt. A meghódított népek, az azték uralkodók­nak 16.000 millió magot fizettek adóba. ... hogy Herodotos görög történet­iró tudósítása szerint a nagy gizehi pira­misok építése 20 évig tartott és 100.000 munkást foglalkoztatott? A felhasznált kőkockák súlya több, mint 125 milliárd métermázsát tett ki. ... hogy az ókor még nem ismerte fel, hogy az ember szellemi életének az agy a központja?. Empedokles, a híres gö­rög orvos és bölcselő (450 körül Kr. e.) például a vért több megbecsülésben, ré­szesítette és azt, hogy valakiből kéz­műves, vagy szónok lesz-e, tanítása sze­rint az döntötte el, hogy kezében, vagy nyelvében jobb-e a vérkeveredés. ...hogy az egyes hivatalok nevében lévő kamara szó (pl. kereskedelmi ka­mara stb1.) onnan ered, hogy a közép­kori uralkodók egészen a 15. századig .pompás fényűzéssel berendezett háló­szobáikban tartották a kihallgatásokat és jtt hozták az állam ügyekben döntései­ket. - •' 1; ... hogy a 17. századig a festőmüvé- -szek is kézműveseknek tekintették ma­gukat és céhekbe tömörültek? A leghí­resebb az antverpem festő-céh volt, — melynek a nagy Rubens is tagja volt. .. . hogy a sál a 18. században jött di­vatba Európában. Ez a szerény ruhada­rab egykor három méteres hosszúság­gá! és egy méteres szélességgel büsz­kélkedett. ( | ... hogy a háborúkkal együtt járó jár-; Ványok, a tifusz, kanyaró és vérhas még a 18. században is annyi áldozatot kö-i vefeltek, hogy számuk hatszorosan fe­lülmúlta a harctéri veszteségeket? ... hogy amikor az Egyesült Államok képviselőháza 1789-ben afölött döntött, hogy német, vágy angol legyen-e az ál­lamnyelv, az angol nyelv csupán egy szavazattöbbséggel győzött? Az Egye­sült Államok 130 miihó lakosságából 25 millió német származású. ...hogy Angliában még 1938-ban is olyan kevés megbecsülésben részesült a katonaruha, hogy a képviselőknek tilos volt a parlamentben egyenruhában meg­jelenni ők? ...hogy a Cseka, a későbbi GPU működésének első hat évében, tehát 1917-től 1923-ig 815.000 földművest, 344 ezer 250 szellemi munkást, 192.000 mun­kást, 260.000 katonát, 54.850 tisztet, 48 ezer csendőrt, 19.850 hivatalnokot, 10 ezer 500 rendőrt, 8.800 orvost, 6 575 tanítót, 1.215 papot és 25 püspököt gyil­kolt meg? Ö GAZDA Elméleti záróvizsgát tart szombaton d. e. ‘|* 10 órakor a Téli Gazdasági iskola Á Kiskunhalasi M. Kir- Téli Gazdá­sági Iskola és Mezőgazdasági Szakta­nácsadó Állomás felső évfolyama már­cius 14-én, szombaton délelőtt fél 10 órai kezdettelr az isko'a nagytermében tartja elméleti záróvizsgáját. Délelőtt 8 órakor ünnepélyes tanévzáró istentisz- teiefek iesznek. —-Vizsgarend: Hiszek- egv. Igazgató üdvözli a vizsgabiztost s mCgtCiZi félévi jelentését. Vizsgabiztos megnyitja a vizsgát. Vizsga. Ifjúsági Gazdakőri diszgyülés: a) Tesseclik, a gazda. Előadás, mondja D a k a Antal a. é. tan. (Kiskunmajsa). b) »Rendület­lenül^. Irta Arany János, szavalja Asz­talos József a. é. tan. (Bocsa), c) Ma­Egy hl. permedé készítéséhez 2.5 kg kénpor és 20 liter viz szükséges. Az anyagok aránya tehát: 1:2:8, ahol a mész 1, a kén 2 és a viz 8, tehát a kén­por kétszerese, a viz nyolcszorosa a mész súlyának. Készítése körülbelül 1 és fél órát vesz igénybe. Ebből a forralás 1 óra. Az alábbiakban kis mennyiség készí­tési módját közöljük. Nyolc liter vizet meglangyositunk, majd egy edénybe ki- öntjiik. Ebből a nyolc literből két litert egy másik vödörbe, vagy nagyobb edénybe áttoltunk és abba fokozatosan, keverés közben beleszitáljuk a két kg kénport. Jól elkeverjük, hogy az egé­szen sima, csomómentes pép legyen. Ezután 1 kg legjobb minőségű, nem köyés, égetett «részét deszünk a vasiist- be és azt langyos vízzel megoltjuk. A megoltásnál vigyázni' kell, hogy ne használjunk sem túlsók, sem kevés vi­zet,’ mert »kövér« mCszet kell nyernünk. Mikor az oltás befejeződött, hozzá ke- veijiik a kénpépet a mészhez. Az üstöt feltesszük az üstházra, vagy katlanra, esetleg a földbevájt mélyedésre, az üst­ben levő oldathoz öntjük a 8 literből fennmaradt vizet, majd egy pálcán, vagy boton megjelöljük, hogy milyen maga­san áll a folyadék az üstben. Az üst alá gyűj utnk és a folyadékot főzzük. A tőzés alatt lehetőleg kb. 1 óra hojsz- száig egyenletes forrásban tartjuk az oldatot. Á főzés kezdetekor az oldat gyár dalok, előadja az ifjúsági énekkar, tí) »Neveljük mesterségesen borjainkat.« Előadás, tartja Szmutka Lajos f. é. t. (Kiskőrös), e) »Magyar nyelv.« Irta Áb­rányi Emil, szavalja Csóti Jenő a. é. t (Öregcsertő), f) »Termeljünk több olaj­magot« címen előadást tart Hirsch f. f. é. tan. (Soltvadkert), g) »Csak ma­gyarok legyünk!« Szavalókórus, előad­ja az ifjúsági szavalókar. h) Búcsúsza­vakat mond K. Szabó Károly f. é. t, ifj. elnök (Izsák). Vizsgabiztos zárósza­vai. Himnusz. Karének. Vizsga után az iskola két leventeszakasza zártrendii gyakorlatot mutat be. . , : \ világos kénsárga. Ez a szin a főzés be­fejezéséig sötétvöröses barna (barna- sörszinü) lesz. A forrás megindulásakor az oldat erősen habzik, ilyenkor nagyon vigyázzunk, hogy ne fusson ki. Kb. egy- negyedőrai forralás után a habzás meg­szűnik. j i A főzés alatt a jelzett pálca segítségé­vel 5 percenként megállapítjuk a lé ma­gasságát és a hiányt a habzás alatt hi­deg, később pedig meleg vízzel pótol­juk. Kb. 1 órai forralás után, amikor az oldat már habmentés, sötét vöröses bar­na színű, kész a törzsoldat. Ekkor kiveszünk egv edénybe kb. 1 liternyi mennyiséget, ezt az áliottviz hő­fokára lehűtjük és egy hosszú beföttes üvegbe töltjük, majd Baumé fokmérő­vel megmérjük. A sűrűség' megállapí­tása után az alábbi táblázat szerint hí­gítjuk: Ha a törzsoltiat erőssége 36 Baumé fok, akkor 1 liter törzsoldathoz keve­rünk vizet télen 9.5 litert, nyáron 93 ltrt. 34 fokoshoz félen 8.5, nyáron 86.5 ltrt. 32 fokoshoz télen 8, nyáron 80 ltrt. 30 fokoshoz télen 7.25, nyáron 72 ltrt. 28 fokoshoz télen 6.5, nyáron 65.5 ltrt. 26 fokoshoz télen 5-75, nyáron 59 ltrt. 24 fokoshoz télen 5, nyáron 52 ltrt. 22 fokosh. télen 4.25, nyáron 45-5 ltrt. 23 fokosh. télen 3.5, nyáron 39.5 ltrt. 18 fokoshoz télen 3, nyáron 34 ltrt. 16 fokoshoz télen 2-5, nyáron 30 ltrt. Megjegyezzük, hogy nagyobb meny­nyíségü nermeilé készítése sokkal dáságosabb. Ez esetben azonban gyázzunk, hogy a helyes arányt bei suk. Minél nagyobb az üst, annál t oldatot készíthetünk. Ügyeljünk a; bán arra, hogy az oldat az üst szél legalább 5 6 ujjnyira legyen, hog habzásra jusson eleg hely.. A mészkénlé regi tipusu, vörös (Vermorel, szőlő) permetezőgépet, az még belül nem volna ólmozva, marja. A belül ólmozott vörösrézig« két, továbbá a sárgaréz és \-asgépe nem támadja meg. A pcrmetezőgé munka után feltétlenül jól öblítsük és tiszta vizet permetezzünk kercs> rajta, mert a permedé megtámadja gumi alkatrészeket is. Baumc-fokmérőt a halasi J-fegyk ség használatra kiad. A diák-katoná «fám« egyr« szaporodik A tizennyolcévesek, azzal a lelkes déssel, amely oly elvitathatatlan s játja a fiatalságnak, egymás után j lentkeznek, hogy az iskolák padjaib kilépve, magukra öltsék az egyenr hát. Pár évtizeddel ezelőtt a matun álma a sétabot volt és a Girardi-k lap, —- ma, a kemény idők nemzedék a puskát veszi vállára és fejébe iöldszinü acélsisak kerül. Mindkett szimbólum. Az első egy kényelme polgári világé, a másik a tűzben c vérben születő uj korszaké, amelyne tökéletes fiai már ezek a magyar diá kok. A kolozsvári öreg unitárius ko. Iégtum növendékei voltak az elsők akik sorozásra jelentkeztek s a péld- nyomán, mintha egy hallhatatlan kür szavára tennék, az ország többi isko Iáiban is megmozdul az ifjúság. Kces kcméten mind a négy középiskola: ; bencés gimnázium, a református gim názium, a kereskedeimi iskola, a kő zépfoku mezőgazdasági iskola utolsó éves diákjai állottak be a sorba, ami a kolozsváriak nyitottak meg, Buda pesten pedig a Barcsay-uccai Madách gimnázium nyolcadikosai, mind a hu szonnyolcan bejelentették a hadtest- parancsnokságon, hogy az érettségi vizsga után katonák akarnak lenni. Nem könnyű sor ez. A gyermekség­ből, gondtalanságból egyik napról a másikra kilépni s felvenni az egyen­ruhát, az önfeláldozó férfiasság" jel­képét, nem egyszerű a tizennyolcéves lélek és szív számára. De vállalják. Magától értetődően és különös lárma nélkül. Mert tudják, hogy az élet mér­legén csajé annak a nemzetnek mér­nek jövőt, amely az egyik serpenyő­be a tökéletes áldozatok sulyát bírja dobni. A Hegyközség közleménye s hogyan hell a mészkéalét elkészíteni ? Jánosból író lesz Irta: TEItESGSÉNYl GYULA A Grünspann egy napon bekopogott Jánoshoz. Ez volt a jóakarata zsidó, aki mindenáron segítem akart a nyo­morgó iron. Imigyen beszélt Jánosnak: — Azzal a világlátottsággal, barátom, ami magának van, én vagyonokat tud­nék csinálni, csakhogy — mint mondot­tam — ahhoz magának hiányzik az egyik kereke. A rátermettséget a kellő pillanatban alkalmazni is kell tudni, min­dig ott, ahol szükség van rája. Akkor tud csak keresni...- — Frászt... még egy kiló krumplit sem — felelte János. — Maga ostoba ember, minden hidat felégetett maga körül, ahelyett, hogy -alkalmazkodott Volna. — Kihez? A mindenkori áramlathoz — rész­letezte. ezután Grünspann. — Manapság iróember számára más ut nincs. Ki kell szolgálni azokat, akik a krumplit adják. Lám, mégis elfogadta a szegénykony­hát. Ahelyett, hogy kevesebb alázattal megísmerttete volna magát azokban a körökben, ahonnét még egyedül jöhet * pénz és főleg nem csinált Volna lármát. Politika? Álláspont? Magyar világszem­lélet? Magasabb erkölcsi törvények és főleg antiszemitizmus? Ostobaság. Most leesett és semmi sem különbözteti meg magát a többi nyomorgótól. Bölcs zsidó beszéd volt ez. Grün- spann a korszellem tárogatóján fuvölá- zott, csakhogy Jánosban már benne volt a vész. Ha egyedid lett volna, rögvest kirúgja Grünspannt, csakhogy... még három másik élet is ott volt a nyakán. Engednie kellett a hősi pózból és főleg megtudni, mit akar Grünspann? A »barát végül is előadta, mivégből- került el Jánoshoz. — írjon —- mondotta. Neki ugyanis minden szerkesztőség­ben és a legtöbb hetilapnál jó összer- köttetésej vannak. Jánosnak ki sem- képi mozdulni a szobájából, csak dolgoznia kell. ö majd elhelyezi a ,kész írásokat. Csábitó élet volt ez. Pénz áll a ház­hoz! Csaknem az utolsó órában, mint egy jó drámában. Mert hát mi az, hogy Írni? Semmi az annak, — aki tud. — No és hogy állunk a pénzzel? Mert, ugyebár, szép és nemes dolog a munka. Lelkes örömmel végzi az ember, csakhogy annak ellenszolgáltatása i s kell, hogy legyen. Grünspann először körülírta a lénye­get; I';':; — A helyzet a következő: az illető újságíró urak, akiknek számára az Írá­sok kellenének, roppant elfoglalt em­berek. Nem érnek rá irQi. •, Szerződé­sük szerint vászont napjában szállítani kell a riportokat. Vasárnaponként egy oldal terjedelmű szines, irodalmi jellegű irás is kell. Meg kell bennük simogatni a parasztot is, tíe csak úgy finoman, ne­hogy szaga legyen... — Melyik lap számára? A reggeli néplapok... Jánost rágta a féreg, de ugyan mit ért itt az ordítás, vágy a düh? Ilyen volt a világ akkoriban. A lényeget nézte hát. i — Aztán mit fizet? _ — Három riportért öt pengőt. A va­sárnapi szines, irodalmi, paraszti egy­oldalasért három ötvenet... Csaknem szájonvágta a Grünspannt, i Egy oldal négyszáz nyomtatott sor, csak lémásolni is hihetetlen munka, de ide ráadásul az agyvelő és a lélek verítéke is kell. János a gyerekekre nézett. Tudta, hogy sem kenyér, sem tej nincs á házban és ez a bitang, biztosan előle­get is ad. Rögtön. Lepiszkolta a jószívű uzsorást. Még neki állt feljebb, örüljön inkább és ne pofázzon, mondta Jánosnak felháboro­dottan. Ó, aki egész nap lót-fut, villa­mosra költ, szerkesztővel tárgyal, szó­val kiadásai vannak, nem érdemli meg azt a kevés jutalékot, amit egy cikk után megtart magának? Mert általában a következőként állt a helyzet: Az illető »iró« és szerkesztő urak«, akiknek neve alatt megjelenik az írás, legelsősorban is megtartják a honorárium fejét. A meg­maradtat Grünspann felezi meg. A töb­bi, az üzemi költségek után szegény Jánosnak marad. Így lesz a húszból háromötven. Elfogadta az ajánlatot és nekiállt az írásnak. Még jó volt, hogy az ötletet is nem neki kellett adnia, mert akkor odalettek volna az éjszakái is. És aki egyszer bünbeesik, nehezen szabadul ki belőle. I János félévig kínlódott a jpocsolyá- ban. Közben ivott, káromkodott, hör­gőt!, gyalázkodott uccán, kocsmában, úri, nem úri helyen, finyás vagy nem iinyás közönség előtt. Senki sem kereste szegény János őrültségének okát. Még a barátai is elhagyták. Ez már komoly dolog. A meggyalázott és kifosztott lé­lek vergődött Jánosban. De irt, mert - muszáj volt. Irt novellát, cikket, ripor­tot. Színeseket, jeli bübájjal, szerelem­mel, ahogy rendelni méltóztattak... Em­bereket vesézett, szidta vagy dicsérte a kormányt, ő Volt az igazság felkent baj­noka, a pajzs, a vért. Szociális igazsá­gokért üvöltött. Benne vojlit a keze a vá­rospolitikában, irodalomban, művészet­ben, színi kritikában. Megszólaltatta az indiai maharadzsát, angol minisztert, élő és holt embereket. Mindezt mások neve alatt, fél éven át hárojn cikket öt­ért, a nagyot, a színeset, a finomat — háromötvenért... t , * Egyszer aztán elfáradt benne a lélek. Iszonyatosan, embertelenül oda volt. Akkor... észrevette, mennyivel tisz­tább, nemesebb, becsületesebb valami a napszámosmunka...

Next

/
Thumbnails
Contents