Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-12-11 / 99. szám
%. oldal HALASI ÜJSÄO December TI, péntek így „ünnepelte“ a szovjet fennállásának huszonötéves évfordulóját Mostanában Zajlott le a bblsfevista Oroszország negyedszázados évfordulója. Nem tudjuk, hogy milyen ünnepségek voltak és ha voltak, hogyan folytak azok Je külsőségeikben. Mindenesetre az általános helyzetet tekintve a lege fogu- latlanabbul is azt a mlegállaptiást tehetjük, hogy az idő nemi nagyon alkalmas a Szovjet szempontjából »jubilálásra.« Az ünnepségekről nincsen tudomásunk, a szovjet lapokban közölt megnyilatkozások azonban egész más jellegűek, mint ahogy az ilyen alkalmakkor várhatói volna. Először is az angol-amerikai barátsággal szemben nem mutatkozik meg az az elismerés és tisztelet, amint az általában barátság esetében várható volna. Mig ugyanis a dolog természetének megfelelően, azelőtt siker siker hátán kiabált a lapokból a világ proletárjai felé, ez alkalommal az egyedüli téma azoknak a módoknak fejtegetése volt, hogy hogyan lehetne a mai megsemmisülés felé haladó helyzetből valahogyan kilábalni. A lakosságot korra való tekintet nélkül a lehető legmegfeszitettebb munkára hívják1 fel az »ünnepi« glosszák és' a sokat •emlegetett szovjet-tartalékokkal va ló dicsekedés helyett minden sor az erősebb felfegy verzési, a jobb ellátás, illetve jobb minőségű élelmiszerek, a tökéletesebb munka, nagyobb teljesítőképesség után kiált. És ami legjellemzőbb, egyetlen szóval Sem történik utalás a támadásra való átmeneteire, hanem csak a védekezés problémájáról van szó. De hiányzanak ebben az esztendőben már az ifjúsághoz intézett szokásos felhívások is, egy szó Sincs a tanulásról, a tökéletesebb szakképzésről stb., talán !m|ár a középiskola alsóbb osztályai is a behívott katonák között szerepelnek?! És ellentétben az előző esztendővel,, amikor még sok szó esett Anglia és az USA segítségéről^ írja különösen azt hangsúlyozzák, hogíy a háborút egyediül kell a Szovjetnek vívnia és sehol egy hang, amely a szövetségesek támogatásának még csak a réményével is Számolna. így ünnepelte ma negyedszázados évfordulóját, legnagyobb évfordulóját á bolsevista Oroszország. , ; , | | Most 75 éves a zsidó egyenjogusitási törvény Nagy ünnepet ül1 a házai zsidóság. Hetvenöt esztendeje annak, hogy a liberális és erősen szabad- kőműves beütésű magyar képviselőház, az akkori főrendiház többirányú tiltakozása ellenére, végre tető alá hozta a zsidóság e g y e n j o g u s i t á s á t. Az akkori miniszterelnök, gróf András sy Gyula, közvetlenül a kiegyezés után beterjesztette ezt a törvény- javaslatot, amelyet végül is az országgyűlés elfogadott és ma mint 1867. évi XVIi. törvénycikk van törvénytárunkban »az izraeliták egyenjogúságáról polgári s politikai jogok tekintetében« eim alatt. Hetvenöt esztendő múlott el azóta, a magyar sorsj, a magyar történelem hetvenöt tragikus esztendeje. 1867 óta jött a kiegyezdses kor látszatgazdasága, jött a liberá- lizmus kései csőké vénye, jött a zsidó egyenjogúsítás következtében a jtrjagyar élet e 1 z s i d ó s! o d1 á- s a erkölcsben, szellemben és vagyonban. A magyar szabadsághar sok szép'eszméje megbukott: nyomorba süllyedt a »felszabadított« magyar jobbágyság, nincstelenné vált a magyar középosztály, hogy azután a »gentry« különc szerepében élje a maga mulatós életét, el nemzetietlcnkedett a magyar sajtó, hogy a világháború kitörésének idejére mjár csak Az Est, a Pesti Napló, Az Újság és a többi zsidó szellemű lap uszítson a magyar nemzeti és keresztény gondolat minden megnyilvánulása ellen, kialakultak a zsidó nagytőkeérdekeltségek, ráfeküdtek a gazdasági életre és1 zsidó beütéssel fertőződött meg az egészséges magyar vér. Azután jött az összeomlás, jött 1919, később a konszolidáció, a második nagy kiegyezés a zsidósággal és jött egymásután sok minden, mig nálunk jöttek létre a különböző zsidótörvények, amelyek végül is sok tekintetben hatályon kiviül helyezték — az 1867.-XVIL tc.-t. Itt volna az ideje, hogy ezt a szomorú emlékű törvényalkotást most már formailag is töröljük a magyar tör vénytárból!... i ', , CIPÓK utalványra és utalvány nélkül SZABÓ cipőházban (Volt Kér. Bank épületében, Gavlik rőfös mellett) Jólszabott ruhát készén is vásárolhat HEGYES VENCEL urlszabónsl Városháza (piac tér.) Kedvezményes kölcsönt kapnak a dohánytermelők Az 1943. évi pénzügyi költségvetés kétmillió pengőt irányzott elő a dohánytermelés ejőm ozditására, hogy kedvezményes kölcsönöket nyújthasson a termelőknek költsél- ges beruházásokra. A gazdák hiteleket kapnak, ha áttérnek a külföldi dohányok pótlására jól bevált és nálunk nagy keresletnek örvendő Virginia dohány termelésére, hogy ennek a dohányfajtának mesterséges szárítására szolgáló pajtákat építhessenek. a&A . k.. A szaloncukor legmagasabb ára Múlt számunkban közölt szaloncukor legmagasabb fogyasztói ára körül félreértések történtek. A közölt árak gyári beszerzési nagy- kereskedői árak. A szaloncukor fogyasztói ára az alábbiakban van megállapítva: Egyszerű sima konzum szaloncukor, fogyasztók részére; 5 P, színes staniol, luxus szaloncukor fogyasztók részére 7.50 pengő kg- ként. — A POSTAHIVATALOK kedden és csütörtökön a gyógyszer tartalmú, hivatalos és tábori postai csomagok kivételével más csomagot nemi vesznek fel. MEGHÍVÓ (& [DélpestirJegyei Gyümölcs- és Szőlőtermelőik Egyesülete által f. évi december 20-án d1. e. fél tizenegy órakor, határozat- képtelenség esetén ugyanezen napon d. e. 11 órakor a Gazdasági Egyesület nagytermében megtartandó reirikivili közgyűlésre Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az alapszabályok 6. §-a a)-d) pontjainak az igazgatóválasztmány határozata értelmében történő módosításának elfogadása. 3. A Halason létesítendő uj konzervgyár támogatásáról1 határor zathozatal. 4. Beszámoló az utolsó két év tagszaporulatáról. 5. A ml. Ikir. fehértói Kertmunkás- képző Iskola kérelme tanulói részére ösztöndíj nyújtása tárgyában. 6. Indítványokat megelőzőleg az igazgató választmány egyharmadá- nak újraválasztása. Felkérem Egyesületünk t. tagijait, hogy ezen rendkívüli közgyűlésünkön a tárgysorozaton szereplő fontos kérdésiekre tekintettel minél számosabban megjelenni szíveskedj enek. Kiskunhalas, 1942. december 10. medveczky károl\ m. kir. gazd. főtan., elnö Többet ésszel... — Kérlek, ez egy alkalmi vétel. — Sajnálom, nincs pénzem. — Egyelőre elfogad a szücsj száz pengőt. A többit ráérsz azután fi- zetni. Hát nem örülsz, hogy rongyos száz pengőért kapok: egy uj bundát? — A tavalyit még hordhatod. — A tavalyi bundám már tavaly is tavalyi volt. Én abban nem mehetek veled1 végig a korzón. Attól még nem dpi össfze a világ, ha nélkülözöd társaságomat a korzón. Kérlek, tedd lei azt a telefont. • í — A szücS várja a választ. Mit mondjak neki? Lesül arcomról a bőr. — Mi az? Jelenetet akarsz!? — Én bundát akarok1. És hja a (fejed tetejére állsz, akkor is bundát akarok. Megértetted? — Nem. — Úgy? Hát vedd tudomásul, hogy azonnal csomagolok és megyek a mamához. — Segítsek talán csomagolni ? — Féltizenkettő. Másfél óra múlva indul a vonat. A gyorssal megyek. — Szerencsés utat! — Persze, könnyen beszélsz. Mert tudod, hogy nincs pénzem vonatra. Fillér nélkül nem utazhatom. • I i — Elég lesz száz pengő? — Add ide! — Jól van. í — Parancsolj, kérlek1. — De most már tedd le azt ja kagylót! . , — Eszembe sincs. — H,át mit akarsz? — Megtelefonálom a szűcsnek, küldheti a bundát. DYMI Bérmentesíteni kell a Budapestre feladott csomagokat A kereskedelmi és közlekedés- ügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben elrendelte, hogy ez év december 15-től a Budapestre szóló csomagokat a feladás alkalmával teljesen bérmentesíteni kell. A rendelkezés a budapesti posta munkájának megkönnyitése érdekében történik1. Halasi Takarékpénztár hmimni «mbar réyl 9«n InléieUil d o I p< * I h Legelőnyösebb feltételek mellett folyón kíílcsnőket Semmínéven nevezendő mellékköltséget (le* velezési költség, stb.) nem számít fel. Beté* leket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsöz» tét s felmondás nélkül azonnal visszafizet
