Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-11-24 / 94. szám

KtvüMüti m, um FfÄ LA Sí UJSÄO s *. «Ida! A ZÁKÁNYI BÉKEKÖTÉS Irta ; LAKATOS VINCE Mikor az egykutyás tanyai pol­gárnak hóolvadástől első hóig mesztéláb kell gázolni a királydiny- nyés homokot, akkor olyanforma világ jár rá, mint a tisztviselő urak­ra a szanálás alatt. H& pedig a fél- csipejü paraszt csizmát tud bűzni nyáridőben is, legalább a hetipiac-f ra, akkor már annyira jól megy a sora, mint a »tintapocsékolóknak«j ment, amikor két pengőért is dré-1 gáloíták a választási malac párját.! Mármost, ha csizmaalappal mér-| jük, mennyi bankó lehet Pisze Gárgyánéknáí a sublotfiában | akkor én úgy nézem, nem nagyon] lehetne azon venni zongorát, de tán még tamburát sem. Mert Gárgyán csak olyan avitt csizmából sikeritetf papucsban van. Az pedig úgy készül, hogy amikor már nincs az a csizmadia, aki egy ; bizonyos lábbeli viselhetővé tételé-* re vállalkoznék, akkor a tanyai pol-j gár előveszi a bicsakot, a csizma-í kérgit, meg koncát szárastól leka- \ nyarintja és kész a papucs. Hát Pisze Gárgyán ilyen lábbeli-; ben ballagott el a rendőrőrsre, pe-j dig vasárnap is van, hivatalos do­logban is jár. Már pedig olyankori a legjobbat veszi elő a pusztai em-■ bér. Ne mondja őróla senki, hogy: nem adja megia tiszteletet az urak-; nak. Megadja biz ő, ha néha fog- j csikorgatva is, mint az adót. Aztánj azt se lehet ráfogni, hogy nem tar-* toznék a »vagyonos osztály« iri-f gyeit rendjébe. Hiszen tiz hold örökföldie van Zákányban. Seb ők Misa ellenben még ni-] Iánál is rosszabb tiüungban áll. ű csak mesztéláb dicséri az Urat. Ott ülnek mindketten az őrszoba, bejárata előtt, a küszöbön. Már; vagy félórája nézem őket s nem tudom eldönteni, a kettő közül me­lyik az ágrólszakadíabb. Gárgyán-’ *, akinek akkora foltok vannak x] pantallóján, hogy az eredeti nad-í ragból már csak itt-ott egy kis sző \ vetminia látszik, vagy Sebők Misa,; akinek a dókáját jobb világban i nyugodtan ki lehetne akasztani a] kukoricaföldre miadárijesztőnek. | Mind a kettőnek erősen fölyhőd-j zik a hohlloka. Ha néha megcsikor- ] dúl az ajtó, rivadtan tekintenek az! őrsparancsnok ur szobája felé. Ősz- j toznak kegyetlenül valamin. De] nem sokat értek én abból, mert. olyan képletes beszéd az, ami kő- - zöítük folyik. Most például éppen] Sebők Misa hadonász a Gárgyán'. orra alatt: — Hját én esjak! azt mondom,] hallod, nem kő annyira kötni az eböt a kfahóhtó... Mer végin pattan \ az ustor, ha középön el nem sza- ] kad... — Csakhogy elszakad ám az né- ? ha középön is... Aztán, ha nem] akarod a békességöt, még a szél- mónár is belegyün ám a bajba... — fonja tovább a sudárt a Gár­gyán. — Má pedjg én a lőcsöt raög nem csináltatom. Ölég vöt neköm fizetni a doktort... — No, no, hallod... Hamarko- dó kutya vak kölyköt vet. Ne kő elsiestni a diógot. Addig egyezzünk amíg lőhet... Hát szóval így diskurálnak, akár a diplomaták. A csuda se érti raj­tuk kivüí. Itt is hagyom őket a kü­szöbön s beveszem magam az őrs- parancsnok ur szobájába, ahol ép­pen aziránt érdeklődik a törzsör- rrweter ur egy zákányi legénytől, hiány zsák is volt az a esjévcskuk®­rica, amit elhordogatoft a Szabó, Galibáék góréjából? Mikor a legény megmond mimij dent sorba, Pisze Gárgyán és Se-' bők sompolyog be a szobába. Áll­nak az ajtóban, riadtan, szemlesüt­ve s csak hallgatnak, mint kasza- pengéskOr a fürj. Néha fölpislanta- nak. Nézik az őrsvezető urat, aki­nek olyan széles vála, meg akkora tenyere van, hogy még rágondolni is rossz a vele való nézeteltérésre. Aztán megakad a szemük az asztal­ra tett feszületen. A keresztre feszi- ij tett Jézus képének láttán Pisze Gárgyán elsápad, Sebőknek pedig citerázni kezd az ina. Csakúgy re­zeg a lábaszárán a kályhacsőnad- rág. Az őrsvezető ur neip hiába hő- lészik tizenöt esztendeje a homoki bűnözők után, ismeri már a naturá- jukat. Tudja, hogy ők is szoktak hamisan mérni a szóbeszéd front­ján, nemcsak a követ jelöltek, meg a fiskális urak. Viszont nekik nem tanult mesterségük a bugyibátyá- zás és tudják, hogy ahol jelen van az érettünk szenvedő Krisztus1 ké­pe, ott hazudni nem szabad. Hát azért van az asztalon a kereszt és azért tesz úgy az őrsparancsnok ur vagy fertályóráig, mintha na < igyon bele volna merülve a hivata-® los iratokba. Legyen a szemrehi- vottaknak elmélkedni. Araikor már nemcsak Sebők inai citeráznak, de Pisze Gárgyánnak is visszaáll a szőre a kínos, hosszú csendtől, végre fölcsapja a fejét a| törzsőrmester ur: — Hát maguk mijáratban van­nak? rajtuk1 a port, ha törvénybe kerül­nek, az őrsparancsnok ur igy ké- szitgeti elő a salamoni elintézés út­ját: | — Aztán ki is volt az a mérgesi embör, az eladó? A homokhuzók egymásra néz­nek, aztán a padlót vizsgálják. Vég­re Sebők megszólal: — A koma jobban tudja, üneki az ösmerőse tán... — Na, Gárgyán? — ráncolja össze a törzsőrmester ur a szemöl­dökét. — Hát hajja-e, — sárgul el most egészen Gárgyán — én mög nem mondom ki fia, borja. Csak úgy Iátásbul ismerőm ... — Nem biciklin csépölt gabona volt az? — Nem gondónám ... — Hát aztán, ha mögnézném a szélmolnárnál, hogy az őrlés be van-e nála írva? Mélységes csönd. Csak az egy­máshoz surolódó nadrágszárak su­sognak a Sebők inai között. Nyil­ván jól pedzi az őrsparancsnok ur: olyan gabona lehetett az, amit a tarlón verettek ki a kévékből bi­ciklikerékkel. Megesik az ilyen cséplőellenőrös világban... Sebők szemrehányólag pislog a komára, a koma tekintete is azt mondja: — No, lásd, mögmondtam, h0gy végin pattan az ustor, ha középön el nem szakad. Hát szakad mái... Mindez csak1 egy pillanat, aztán megszólal Gárgyán: — Nizze, őrsvezető ur! Ne fá­rassza maga a széímónárral magát. Ögye a fene a lőcsöt, kiadom a Hálószobát, kombinált szobát ZS1DAS miib u t or asztalostól BEM UCC A 1 szám — Abba a gabonakeresködés ügybe gyüttiink... Bele telt abba vagy félóra is, amire a sok csürés-csavarás, mel­lébeszélésből megértettem, hogy mi is a »tényálladék.« Az történt, hogy az őszben Gárgyán és Sebők közösen vettek egy mázsa rozsot valami mérgesi embertől. Miután csak két zsákjuk volt, aztán a vé­telárat is úgy fizették, hogy Gár­gyán adott húsz pengőt, Sebők pe­dig nyolcat, gondolván, majd ott­hon megosztoznak és elszámolják a vételárat is. Zákányba érve, nem tudtak kiegyesülni s ebből iszonya­tos petek támadt. Gárgyán szétvert egy lőcsöt a Sebők hátán, beleár­tották magukat a dologba az asszo­nyok ás ők is megboronálták egy­mással az udvart. A följebbvaló napokban a két asszony bennjárt az őrsön és Gárgyánné följelentést tett Sebők ellen zsarolásért, Se- bőkné pedig Gárgyán ellen a lőcs miatt. A rozsot közben Gárgyán megőrlette a piílis-malomban. A liszten, korpán még meg lehetne osztozni, csak abban nincs egyet­értés, hogy most már ki csináltassa meg a lőcsöt és ki fizesse meg a tizenöt pengőt, amibe a doktor és patika került? Amikor mind a két bomokhuzó kibeszélte már magát s nyilvánvaló lett, hogy egyetemlegesen verjk el komának a fele lisztöt, fele korpát, ü mög fizeti a doktort. Aztán ki ki mögkapta, amit keresött: lögyön békesség, barátság... — De nem úgy Van az — riaszt­ja most már őket a törzsőrmester ur. — Az asszonyok följelentést lőttek... Gárgyán fölemeli a kezét, s megvető legyintéssel mondja: — Az csak olyan asszonybeszéd. Az asszonyi politika az olyan, hogy az etriböri ész nem tudja bevonni... — Hát, — erősiti Gárgyán is az okos szót — olyan, m|nt a pulmga- tás: kinéz az embör, mit ugat, hát semmit. Csak a s'zája jár... — Szóval visszavonják a jja- naszt...? — Vissza, vissza! — kap az al­kalmon mind a kettő. Aztán Gárgyán hozzáteszi: — Nem vót nekünk egymásra so­se panaszunk. Jó szomszédok vó- tunk mink mindig. Böcsületös em­bör az én Sebők komám. A tavasz- szal is csak úgy szivességbül mög- permetözte a szőlőm, mikó be vó- tam vonulva... — Néköm se vétőit sosie a Gár­gyán szomszéd, — adja vissza a bókot Sebők. — Nem ám- Inkább nagyon is jó szívvel vót hozzám. Múlt őszön is kőcsön adta a lovát, mikó az enyim megdöglött... Hát igy dicsérgették még egy­mást egy darabig s akkor az őrs­vezető ur kimondta a salamoni igazságot: ! | I y —• Egyszóval Icí-ki mögkapta a magáért, az asszonybeszed csak! puliugatás, aztán a panaszt vissza­vonták kentök? — Úgyis van! — hagyja helyben a két bomokhuzó a szentenciái. Az­tán amilyen gyorsan csak tudnak', ivincs kifelé az ajtón. Nézek utánuk. A kapun kivül megállnak. Gárgyán előveszi a strimfiszár acskót, megtömik a pi­pát s bodor füstöket eregetnek. Most értem csak, hogy mit tár­gyaltak a küszöbön ezek a pusztai diplomaták. £s arra gondolok, Iám, igy van ez a nagyvilágban is, — ahogy a zákányi békekötés mutat­ja. Ki-ki megkapja, amit keresett: az egyik megcsináltatja a lőcsöt, a másik kifizeti a doktort. Aztán kész a barátság és a béke. Csak az ki kérdés, ki adja majd a békepipába való dohányt? ; Vásári én piaci hely p énzdij szabás Halas város képviselőtestülete a helypénzdijszabást az alantiak sze­rint állapította meg. A díjszabás de­cember 1-én lép életbe. Ló, szarvasmarha, két éven felül országos vásáron 2 T*, pjpC 1 P, ló, szarvasmarha, két éven alul drbja 2 P, (1), szamár, öszvér, bivaly 2, (1), szopós csikó, borjú 1, (0.50), hízott sertés, 100 kg.-on felül 0, (1), hízott sertés 100 kg.-on alul 1.20, (0.60), sovány sertés 0.80 P, (0.40), süldő malac 0.40, (0.20 P), juh, kecske 0.60, (0.30), szopós ma­lac, bárány, gida 0.40, (0.20), liba, pulyka, nyúl 0.40, (0.20), kacsa, tyuk és egyéb baromfi (csirke kivé­telével) páronként 0.60, (0.30), — pelyhes baromfi, csirke páronként 0.20, (0.10), szárnyas vad 0.40 P, (0.20), szarvas, őz, dánvad, vad­disznó 4, (2), (gépjárműről való áru­sítás 4, (2), két vagy több fogatú szekérről vagy kocáiról 4, (2),egy- foigatu szekérről, vagy kocsiról t, (1), egy állat által vont taligáról 1, (0.50), ember által vont taligáról, talicskáról, vagy kézikocsiról 0.40, (0.20), sátorban, hódéban árusítás­nál, az árura való tekintet nélkül négyzetméterenkint 0.40, (020) P, padokon, állványokon való árusii tásnál négyzetméterenkint 0.40 P, (0.20), 50 cm-nél keskenyebb pa­dokon, vagy állványokon való áru­sításnál folyóméterenkint 0.60 P, (0.30), földön való árusításnál az; árura való tekintet nélkül négyzet­méterenkint 0.40, (0.20), gyalogt®- ber, 1 fülű kosár, tejeskánna 0.60, (0.30), 2 fülü kosár I P, (0.50) P, mozgóárusok 0.60, (0.30), pecsenye sütögetők, italmérők, uckrászok stb. sátra után 20 négyzetméterig 12 P, (6 P), 20 négyzm. felül, minden to­vábbi négyzm. után 4 P, (2), kö­szörűsök, vésők, csizmapatköíók 0.60, (0.30), kőrhintások, lövészek $ egyéb mutatványosok sátrai után 50 négyzetm.-ig 16 P, (8), 100 mé­terig 24 P, (1 P), 100 négyzétméte- ren felül minden további négyzet- méter után 4 P, (2), gyorsfényké- pész sátrak után 20 négyzim(,-ig 6 P, (3), 20 négyzetm. felül minden to­vábbi négyzetm. után 4 P, (2), te­hergépkocsi üresen, ha a vásárté­ren, (piactéren) üresen áll 4 P, (2), személyszállító gépkocsi 4, (2), két vagy többfogatu szekér vagy kocsi kocsi, motorkerékpár, taliga vagy 2 P, (1), egyfogatu szekér vagy kordély 1 P, (0.50 P). (A zárjelben szedett számok a piaci híefypénzcfij- szabások), j ; ; ,. j ; ^

Next

/
Thumbnails
Contents