Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-11-24 / 94. szám
Honvédeink érted bfizdenek, tái»N>e®sá« farmié!* bosvéd lm.ré c^i>y»ippagffafaét! HL évfoiiyiuH, 94 SstIh» Kl«»8*** -'*•»» »«sí*♦ *> >*-» **41-.i..... ......■ p : -~ . . -. ' ' •ir-jt . - -agg P e L I T I K A I, TÁRSADALMI ES láZBASÁlí LAP . MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNT1SEM DÉLUTÁN Legújabb Sztálingrád térségében folynak a legfontosabb harcok Berlini jelentés szerint német kő« Tökben úgy vélik, hogy a szovjet támadásainak súlypontja nem a Kaukázus középső részén, sem pe» dig a volchoví arcvonalon van, ahogy a moszkvai propaganda azt beállítja, hanem a. sztálingrádi arcvonalszakaszon, A szovjetcsepaíok itt két helyen támadnak, még pe* dig a Kalmük szteppén és a Donnál. Berlinben azt hiszik, hogy ennek a két támadásnak a célja Sztálin* grád felmentése és a. németeknek a Volgától való visszaszorítása. A szovjet csapatok arra tesznek kísér* letet, hogy a Donná! kierőszako» landó áttöréssel a Don és a Volga könyök közötti német állások mögé kerüljenek és azután a délen levő erőikkel felvegyék az összeköttetést, A német csapatok által vívott harcok igen kemények. A kormány» hoz közelálló egyik ügynökség eze» két a harcokat elhárító harcoknak minősíti. A küzdelem még teljes mértékben folyamatban van. Kató* naí körök ezért tartózkodnak min« denféle jóslástól. Halvan mil!lir<Pa Mit eddig s káésru Amtrikának Az angol hírszolgálat jelentése szerint, washingtoni kormánykörök« ben szombaton kijelentették, hogy a háború az Egyesült Államoknak eddig hatvanmíiíárd dollárba került. Egyre erősebbé válnak a harcok Tuniszban A szövetségesek főhadiszállásáról származó algíri jelentés Szerint a szövetségesek fő erői felvonultak Bizerta és Tunisz irányában és a csata ezért a két fontos északéin» kai pontért minden pillanatban meg» kezdődhet. Atra számítanak, hogy a tengelycsapatok kémény ellenéi* lést tanúsítanak. Vasárnapra virradó éjszaka a szövetségesek erősebb támadást in« téztek azok ellen a páncélosokkal megerősített ál ások ellen, amelye* két a német csapatok Tunisz és Bizerta védelmében létesítettek. A szövetségesek főhadiszállásé« megjegyzik, hegy eddig nem került sor nagyobb harcokra. Nyomaték« kai utalnak azonban arra, hogy a szövetséges csapatok felvonulása szárazíőldöa, levegőben és vízen folyik, beismerik azonban, hogy a tengely légi ereje erősen zavarja ezt a felvonulást. Ugyancsak erős ütemben szállítanak csapatokat és hadianyagot a tengelyhatalmak is Észak«Afrikába. Ä polgármester szigorú figyelmeztetése Halas lakosságához Internálják azt, aki a. belső Sronf ellesi vét | A város közellátási viszonyai az; S eftiíult esztendőben a háborús idők ^ ! 'e ellenére is megfelelő módon alakul-1 tak. Minden erőmmel arra töreked-' tem, hogy a város lakosságának el-1 j látása a legkisebb zökkenő nélkül j '. biztosítva legyen. Úgy éreztem, f 1hogy a háborús nehézségeid kö- Jzött elsőrendű kötelességem váró? ‘ i som lakosságát a fontos közszük- ? ségletí cikkekkel ellátni. Munkatár-? ; saim segítségével azután sikerült is ij : olyan viszonyokat tereirJtem, am eiy-| ‘lyel a környékbeli városok és köz-i ' í ségék közellátási viszonyaihoz ké- ] ; | pest normálisan alakultak a köz- : í ellátás súlyos' kérdései is. 1 * A legnagyobb gondót a zsirellá- * j tás kérdése okozta. Nemcsak a ta-1 :|karmány hiány miatt elmaradt híz-; 51 látások okozták1, hogy már az év. ; | elején igen sokan jelentkeztek zsír-1 ‘ I jegyért, de közrejátszott sok olyan | körülmény is, amit a közönség jó- ' l akarata megszüntethetett volna, jj ''-Hirdetmények utján zs- egyéb mó f 5 dón, állandóan figyelmeztettem vá-' rosom lakosságát, hogy a közellá- 1 | tásban és igy főként a zsirellátás | körűi legyen segítségeimre, de sza- § ' vamat sajnos, sokan nem akarták j 5 meghallgatni, sokan voltak és van-5 ’> inak, akik még ma sem ébredtek ] I annak tudatára, hogy háborús idők { vonulnak el fejünk felett. Az önzés ; (és a békebeli jóléthez való görcsös j * ragaszkodás azután sokakat arra > ; ösztönzött, hogy rendelkezéseimet, ■ kijátsza és részben áruhalmozással, I részben könnyű vagyonszerzést cél- \ 1 zó árdrágítással, a feketepiac tápiá-1 l fásával a közellátás rendjét sulyo- ’ j san megzavarja. Ilyen viszonyok? I mellett azután a zsirelláíatlanoká \ számé rohamosan növekedőit. Már-§ idusban már 14.000, ebben a hó-; .napban pedig 20.814 személy je-jj ? lentkezett zsirjegyért. I A tu íny o mór észt mező- | ; gazdaságból élő város § 7.0 százaléka jelentke. j z e 11 zsirjegyért. A zsirellátás mai helyzete igen j komoly, sót megoldhatatlan fe'adad í tot ró a hatóságra. Akkor, amikor j l a közönség részéről a legkisjebb tá-1 : irogatást sem tapasztalom, feltétle-1 inül szigorú rendszabályok é.etbe-? I léptetésével tudom csak a kérdést:? : megoldani. , | Elrendeltem a háztar- '» \ tások zsirkészletének ? | ellenőrzését és az erei ; meny alapján megálla. jj p i t o 11 a m, hogy igen s ®- ; kan vannak, akik lelki- | ! ismeretlenül elárulták a város közellátási rendszerét. ' Sokan vannak, akik nagy mennyi-1 ségü zsír birtokában zsír jegyet vet-1 «tek igénybe és igy kétszeres eilá- § tást biztosítottak maguknak. As legszigorúbb eljárást indítom még ; azok ellen, akiákről az ellenőrzés j során kiderült, hogy a maguk szi- 1 mára biztosított erkölcstelen kettőó ■ ellátással, a valóban rászorulói! I szájából vették ki a falatot. De figyelmeztetem azokat is, akiknél j még nem jelentek meg az ellenőrzi í közegek és akik zsír jegyet vettek ■ igénybe akkor, araikor elegendő. í készlettel rendelkeznek, hogy őir \ sem kerülik ki sorsukat, | mert a legszigorúbb fci- \ hágási eljáráson felül jj az áruhalmozás a gaz- j !j das ági életre káros te- i I vékenység az internálást vonhatja maga ? után és egyéb módon is ! m»gbéíyegzem azokat, akik elárulják és meg- I lazítják a belső front fegyelmét. j Háborús idők háborús intézkeu ’ éléseket követelnek. Aki nem tud | oeiileszkedrii a háborús idők főig- £ tán szükségessé váló helyzetbe, —■ ? azok megérdemlik, hogy a rendel. \ kezesre álló legsúlyosabb eszkg* I zökkel büntessenek meg. É Elzárás, internálás ésl 1 Biegbélyegzésjármind- I azoknak, akik a közel- j látás rendje és ezáltal a belsőfront fegyelme ellen vétenek. Hogyan mesterkedik a háttérben Fieischl, a halasi zsidó „szellem"? | Megírtuk, hogy Kulcsár Imre , jasidó bútorkereskedőtől a hatos: g ? az iparengedélyt e hónap elején ! \ megvonta. A hír jiagy megköny-j | nyebbülést szerzett a halasi kérész-! I; tény bútorkereskedők között, m.-rfr mindenki remélte, hogy az amúgy' is gyöngén álló halasi keresztény bútoripar fel fog lendülni egy kár-' teköny zsidó bútoros eltűnésével. Az öröm azonban korainak bizo I * nyúlt. Kulcsár zsidó azzal, hogy j iparengedélyét elvesztette, egyáltalán nem érezte magát megrövidítve. Sőt még jól járt vele, mert ipar- | engedélyének megvonását üzleti I reklámnak használta. Ügynökeivel j | elárasztotta a várost, akik a kör- \ I * nyékbeli vásárlók fülébe csábító ár- j ajánlatokat sugdostak. A cégtábla lekerült ugyan a' bu-j torüzlctről, de az üzlet titokban to- \ vább virágzott. A kapu alatt Fit-j 1 ischl Samu, Kulcsár Imre mostoha- \ í apja, mint láthatatlan széliéin, egy- í r másután kötötte meg a zsirosl üzle- »teket. Fel kell hogy hívjuk a ható-1 £ ság figyelmét erre a vérlázitó szem- jj I telenségre. A keresztény butorke- e i reskedők az őszi szezontól várták ? » anyagi helyzetük javulását, hiszen | ; ilyenkor vásárolnak legtöbben bu-| . tort, főleg a környékből. Jöttek1 is? ? szép számmal a szomszédos közsé-1 í gek alkói, de alighogy kiszálltak, ] I a pályaudvaron * zsidó ügynökökü \ a legagyafurtabb mesékkel vették I ; 3e a lábukról őket. Engelről, a zsidó bútorosról! például azt keresztelték, hogy azért jj árusítja ki raktárát olyan olcsón,! mert be kell vonulnia. De kitaláltak | még egyéb hazugságokat is. A környékbeli tehát, aki azért | . jött Halasra, hogy válogasson a j | bútorkereskedők között, még mi-1! 1 előtt körülnézhetett volna, már is ? I beleszédült az ügynök hálójába. Azf | olcsóság mindig nagy vonzperő, i l nem csoda tehát, hogy a vásárlók ? [a zsidó bútorost keresték; fej, Afi keresztény bútoripar mellőzve lett Fieischl Samu, a »szellem« arcátian- sága miatt. A vásárlók legtöbbször meg se tekintették a keresztény bu- torráktárakat, mért a zsidó ügynökök nfég a tájékukra sem engedték 4k«t. i Hogy a zsidó bútorkereskedő a titokzatosság leple alatt dolgozott, az csak fokozta a környékbeliek vásárló kedvét. Hiszen ha Kulcsárnak nincs iparengedélye, akkori adót sem kell fizetnie és csak természetes, hogy olcsóbban árusíthatja ki a raktárát, amit, miután £ bútor nem közszükségleti cikk, « hatóság nem is leltározott. így csinált Fieischl Samu saját zsidajának reklámot és igy tette lehetetlenné, hogy a keresztény bútorkereskedők lélegzethez jussanak. Az ember szinte elcsodálkozik: hogyan történhetett mindez 1012-ben, az ősi magyar föld legkeresztényibb városában,? , , , ! , .
