Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-10-16 / 83. szám

ß. oldal halasi i j j s a o Október 16, péntek Három vagon tűzifa érkezett Halasra A halasi tüzifahiány körül javul a helyzet. Az első három vágón fa csü­törtökön befutott Halasra. Szolyváról küldette a tűzifát a Latorca Rt. a Han­gyának. Tehát remélhető, hogy rövide­sen további vagonok is érkeznek. Hosszantartó harc után sikerült idáig jutnunk. Érdeme ez elsősorban vitéz gróf Teleki Mihály országgyűlési kép­viselőnknek, aki a Latorca Rt. vezérénél személyesen járt fenn Munkácson, hogy a már régebben megvásárolt és kifize­tett tűzifa leszállítását megsürgesse. De nem volt hatástalan az a távirat sem, amelynek szövegét pár hát előtt lapunk közölte, bár a sürgöny tartalmát bizo­nyos helyen nehézmenyezték. »Mondj igazat, betörik a fejed!« — ez a bölcs közmondás reá a válaszunk. Halas polgármestere elrendelte, hogy a három vágón tűzifát egyelőre, amig tömegesebben nem érkezik, csakkistételekbcn oszthat­ja ki a Hangya az arra leg­inkább rászorultak között. Azt is elrendelte, hogy a kék vásárlási könyvecskébe minden eladott tétel be­írandó. A kék könyvecske nélkül fáért senki ne jöjjön, mert igy fát kiszolgálni nem szabad. Remény van arra, hogy pár hé en beiül megindul a tűzifa le­szállítása nemcsak a Hangyának, hanem a többi tüzifakereskedőknek is, amikor majd nagyobb tételekben sem lesz aka­dály i a <li;jm szétosztásának. Adja Is­ten', hogy úgy legyen! S*»J7W Pest vármegye törvényhatósági bi­zottsága dr Vicián István főispán el- niöklésiével a napokban kisgyülést tartott. Több felszólalásra adott válaszában a főispán rámutatott arra, hogy ha a köz­ellátás tekintetében történtek volna is hibák, azokért nem lehet mindig a köz­ellátás vezetőit felelőssé tenni. A kor­mány nem találkozik a társadalom ré­széről kellő támogatással. A közönség nem rekeszti ki magbáól a tisztességes társadalomra nézve veszélyes »feketén« dolgozókat. Fölfelé panaszkodnak ami­att, hogy mindenki árdrágit, de az nem jut eszébe senkinek, hogy leleplezzen egy pár ilyen árdrágítót. A »feketén« való árusítás rákfenéje a közellátási pa­naszoknak. Ez ellen a kormányzat a leg­szigorúbb rendszabályokat tervezi. Hogy eddig ezeket a rendszabályokat nem léptették életbe, azért volt, mert a kormány bízott a társadalomban, bízott abban, hogy a társadalom segítségére fog sietni. Hja a társadalomi nem támo­gatja a hatalmat, akkor más eszközök­höz kell folyamödni. Felhívta a bizott­sági tagok figyelmét arra, hogy köves­senek el mindent a városban és falvak­ban egyaránt fellépő fekete piac ellen. Kttia* A hadi köles önrendezési törvényjavaslat A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az 1914—1918. évi hadikölcsönök ren­dezéséről szóló 1942. IX. te. végrehajtá­sával kapcsolatban. A rendelet elsősor­ban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hadikölcsönök átértékelése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Az elbírálás ugyanis azoknak a bejelenté­seknek alapján történik, amelyeket az érdekeltek a korábban kibocsátott ren­deletek értelmében hatíikölcsön'kö l vénye­ik letétbebelyezésekor, illetőleg' bejelen­tésekor miár megtettek. Ha ezekből a bejelentésekből az átér.ékelési igény el­bírálásához szükséges valamennyi adat nem volna megállapítható, a netán hi­ányzó adat bejelentésére az érdekelte­ket a Pénzintézeti Központ felhívja. Ha tehát, valaki a Pénzintézeti Központtól ilyen felhívást kap, a maga érdekében haladéktalanul tegyen annak eleget. , „SZERKESZTŐ UH, téve VŐ :tmc!ó séf. I -v; ó: . , „ Mi egy pillanatig' sem hisszük, hogy Ízléses dolgot cselekszünk, amikor a ha­lasi zsidókról írunk, de hát Isten látja lelkünket, nem mi tehetünk róla, hanem csak ők. Az újságíró nem válo­gathat a témákban, fel kell dolgoznia azt, amit a napi események nyújtanak' neki. Viselkedjenek a halasi zsidók tisztességesen, tartsák be a rendszabá­lyokat és akkor fölöslegessíé válik a kér­dés: t nem unjuk-e a zsidózást? Mert akkor egy árva betűt sem imánk! róluk. De ha pöffeszkednek és verik a mellüket, ha fittyet hánynak a rendele­teknek és árdrágitanak, ha kiuzsorázzák a keresztényeket és a jóhiszemüeket be­csapják, félrevezetik, akkor ne várják tőlünk, hogy kesztyűs kézzel bánjunk velük. Magyar zsidó barátság ? Szomorú társadalmi tünet, mely újab­ban egyre nagyobb méreteket ölt, hogy a zsidók keresztény bar á- t a i k k a 1 bástyázzák körül magukat. Majdnem minden zsidónak megvan a maga testőrcsapata, amely a neimlzeti- szocialista eszmékkel szvmöeszáliva, a zsidók érdekeit védi. Tudjuk mii azt jól, hogy ezek a keresztények item ma­guktól közeledtek a zsidókhoz. A zsidók voltak azok, akik hozzájuk dörzsölőztek. A magyar ember természetében rejlik az a jellemvonás, hogy aki iránt szánal­mat érez, azt igyekszik pártfogolni, se­gíteni. A zsidó ismeri jól a magyar em­ber természetét és alattomosan megkör- hyékezi azokat a keresztényeket, akik jó médiumoknak bizonyulnak. Szánalmat ébresztenek maguk iránt és mint a pók, hálójukba kerítik a hiszékeny és kony- nyen befolyásolható keresztényt. A zsidó persze a markába nevet. Kívülről b-csülést mutat a megszédí- tett keresztény iránt, ele belülről mélyen lenézi és megveti. Ha, ezek a befont ke­resztények hallanák azt, amit róluk a zsidók egymásközt mondanak, akkor bi­zonyára elmenne a kedvűik a pártfogás­tól. És akkor bizonyára nem állítanának' meg minket az uccán és nem kérdeznék tőlünk fölényes hangon: — Nem unják az urak á zsidózást? Hát bizony unjuk. Nagyon is unjuk! Mi volnánk a legboldogabbak, ha már nem kellene irni róluk. Ha már az em­lékük se élne köztünk. Ha már olyain messze volnának tőlünk, hogy a hirüket sem halla­nánk. Vagyis: ha a zsidókérdést százszázalé­kosan elintéznék végre. Mert amig' Iz- ráel fiai köztünk sürögnek-forognak, — nem lesz békesség: a földön. Ismerjük a kormány tervét és tudjuk, hogy a zsidóságot fokozatosan akarja kifüstölni az országból. Intézkedéseket hoz, mely lehetővé teszi, hogy a keresz­tény társadalom a saját meggyőződése és akarata szerint álljon ellen a zsidók térhóditásának. Ilyen intézkedése többek között az, amely a keresztény háztulaj­donosoknak ad szabadkezet zsidó bér- lőikkel szemben. Persze az a háztulajdo­nos, akit a zsidó már hipnotizált, a kis- ujját se mozgatja meg a keresztény-ügy védelmére. Már megint a Manó ! Ilyen zsidótalanitást elősegítő másik rendelet az is, mely kimondja, hogy idegen állampolgár nem kaphat tartózkodási en­gedélyt, ha csak kérelmiét kellően meg nem in­dokolja. Kérdezzük, mivel indokol- t a in eg Brandstein Manó halasi bőrkereskedő azt a kérelmét, hogy a hatóság megtűrje öt az országban?, A tartózkodási engedélyt évről-évre kell meghosszabbítani és a »bőresászárn­ának ez minden alkalommal sikerül t. Vájjon sikerülni fog neki a jövő évre is megkapni az engedélyt? Ha Brands! cin Manó megírja alá­zatos kérvényét, ajánljuk neki, hogy mellékelje' kérésének támogatására azt a kiváló érdemet, amely lehetővé tette, hogy dicső fajához méltóan elintézzen egy keresztényt. Brandsfein zsidó _r _____ e zt csinálta Egy halasi cipészmesterről szól az alábbi történet, amely élesen dombo­rítja ki Brandstein Manó szociális érde­meit. Ott kezdjük, hogy a keresztény cipészmester évi 12 ezer pengő forgal­mat csinált Brandsteinnak. És mi volt a hála érte? A hála az volt, hogy Manó elárvercztctte a cipészmester örökséig- részét és koldusbotra juttatta őt. Manó ugyanis minden cipésznek hi­telt adott, j (ősidő-fogási ez, ismerjük jól. Kívülről jószívűség, belülről gazság.) Manó megvárta a pillanatot, amikor a cipészmester anyagilag rosszul áll és H o I Le n d e r ügyvédjével pert indított ellene. A cipészmester nem tudott fizet­ni és halasztást kért. Hollander biztatta, nem kell félni, az egész csak formaság, nem lesz semmi baj! A cipészmester bí­zott Hollenderben és várta, hogy ügyét elsimítsák. Hát el is simították szépen. Dobra került a házrész és 220 pengő tartozás fejében árverező hiányában 120 pengőért elárverezték az örökségét. Mindez még semmi. Most jön a tete­je. Néhány hónapra rá Brandstein Manó eladta a házrészt 550 pengőért. Megtette ezt minden lelkiismeretfurdalás nélkül. De ez csak egy kiragadott példa Brandstein Manó viselt dolgaiból. Ha csokorba kötnénk valamennyit, hat ol­dal kevés volna hozzá. Elmélkedhetnek! rajta azok a keresztények, akik hátat fordítva a jobboldali eszméknek, titok­ban pártfogásukba veszik a zsidókat. És ha ráébrednek, hogy mi rejlik a zsidók ravaszkodó álarca mögött, akkor, ha ta­lálkoznak velünk az uccán, kevesebb meggyőződéssel kérdezik majd tőlünk: — Mért írnak mindig a zsidóki ól? Hiszen a légynek se vétenek... Hát lehet, hogy a legyeknek nem. Mi okozta a halálát? Mint már megírtuk, F1 5 rián Péter 10 éves kiskőrösi tanulót a szőlőben ha­lálos kimenetelű szerencsétlenség érte. Agyon nyomta a szekérről leguruló mus­tos hordó. Flórián Péter szeptember 28- án halt meg a halasi kórházban. Kiskö­rösön temették el. Miután az a gyanú merült fel, hogy valószínűleg gondatlan­ság okozta a gyermek halálát, a kalo­csai kir. ügyészség elrendelte a bonco­lást. A hullát kiássák a sírból, kiemelik a koporsóból, hogy elvégezzék rajta a hivatalos boncolást. A boncolás ered­ménye dönti majd el, hogy gondatlanság okozta-e Flórián Péter halálát? T églagyártáshoz fiirészport használnak i német téglagyárak Újabban a német téglagyárak óriási mennyiségű fürészport használnak fel. Ennek a titka egy találmány, amelynek lényege az, hogy a vörös agyagba ke­vert fürészpor a téglát porózusadba, Sókkal szilárdabbá és könnyebbé vára- Zsolja. Az újfajta tégla nem jó hővezető, amiből az következik, hogy a belőle épí­tett házak lakásaiban sokkal könnyebb és jobb a tüzelés és a lakószobák nic- lcgtarcása sokkal kiadósabb. A téglaége­tésnél sokkal kevesebb szénre van szükség, mert az anyagba kevert fűrész- por a porózus téglát előbbi juttatja hasz­nálható állapotba. Ami az uralkodók­nak is tilos volt Egy kétszáz év vei ezelőtt lönböző országokban divatos udvari szertartásokat tárgyalja, a következő ér­dekes tudósításban számol be »a fejedel­mi személyiségek reggeli felkeléséről és esti lefekvésről«:. »Egyes fejedelmi há­zaspárok egy szobában alszanak, má­sok ellenben egymástól teljesen elkülö- nitett szobákban és a felséges férjeknek! nagy szertartásossággal kell megszerez­niük az engedélyt, hogy feleségük háló­szobájába beléphessenek. Spanyolor­szágban például a király csak a követ­kező módon keresheti fel feleségét: Hálóruha helyett, melyet az illem éppen úgy tilt, mint a papucsot, fekete kö­penyt kell viselnie. Balján pajzs függ és szalagra kötve egy üveg, mely nem ivás- ra, hanem egészen más célra szolgál. Ugyancsak baljában egy kis mécsest visz magával, jobbjában pedig hosszú tőrt tart. Ha mindezekkel a kellékekkel fel van szerelve, akkor beléphet a királynő lakosztályába.« Háló és kombinált bútorokat, sezlont, recamiert karesztény cégtől Nyerges Lajos kárpitos és lakberendezőnél. Raktár: Kígyó u. 3. ekintsc meg kirakatomat Dohány u. 6 sz alatt A közönségnek eszébe se jut, hogy leleplezze az árdrágítókat

Next

/
Thumbnails
Contents