Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-09-29 / 78. szám

•Szeptember '39, ’ kedd HÄOÄSI UJSÄS y 3. oldal Lépcsős gazda visszavágyik Irta: Lakatos Vince Hajnalonkint már hideg verejték veri ki az öreg, Föld ábrázatját. Hüvösödik a harmat. A pusztákon lassacskán törik a kukoricát. A tányérica szárakon az ökör­nyál ezüstpántlikái lógnak. A nyájasok­ban bánatosabban susognak a levelek. Az eresz alól eltitnjtjejki a fecskék, a szék- aljakból elszálltak a gólyák. Napáldözat után a ivén csontoknak áriós már a hár­mat. A bácsikákra, nénikékre fölkiván- kozik már a kódúién. De ilyenkor, juhászdél-tájban, vagyis 11 óra körül, még ereje Van a napnak. A kálvária kert füvén megkésett lepkék, a Hangya! bolt ablaküvegén beteg dongók élvezik a vié.nasszonyok nyarát. A tanyai­központ utcáján, a Süketsor felől Lepi- ■csös Ábrahám Imre ballag. Rosszinu, vénember, a nyolcvannegyedik eszten­dőt gázolja Kisasszony hete óta. »Penl- ziós pógár« ő is, mint a többiek, akik átadták már a tanyát ést a földet a gyé­reik eknek, maguk pedig behúzódtak a »faluba.« Ahogy a központot tisztelik a népek. , ; í . I Szóval jön az öreg Lépcsős, vénségtől kinyúlt görbebotjával támogatja a ro(- zoga inait. A hnóa alatt csatos üveg, a kabátja külső zsebeiből kjlófg a pipaszár. A Kálvária előtt megáll. Leveszi a fakó taslakalapot, keresztet vet a levegőbe: — Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus... Bronzbarna homloka fölött subaszőr­szinü már a ritka haja. A fejebubján) szérűt tapostak az ördögök. A lógós, lompos bajuszán is látszik, hogy régen hozzá verte már az asszony Lépcsős Im­réhez a liszteszsákot. Ezt persze csak úgy képletesen kell érteni. Arról mond­ják ezt a homokiak, akinek belepte ha­ját, bajuszát az ősz dere. Dehogy is tenne már olyan istentelen csúfságot az apjukjával. Veronüéni. Sze­líd asszony az, olyan, mint a galamb. Tán epéje sincs neki. Úgy vénül meg Imre bácsi mellett, hogy egy szalmaszá­lat se tett soha az utján keresztbe. Amig menyecske volt, csak szülte, fiirösztötte, ajnározta a fiókáit; dolgoztatott a tanya körül, a kiskertben, szilvásban. Aztán is, hogy eljárt |az idő s a menyecskéből vénecske lett, akkor sem volt annak so­ha rossz bénája. Ha Imre bácsi ezt, vagy azt megkérdezte: — Jó lösz-e úgy, hallod? Helybenha­gyod-e Vcronom? Ő mindig csak azt felelte: — Kend tudja, édösapjuk. Jó lösz az, ha kend úgy akarja. Szóval úgy morzsolgatták ők a földi életet, hogy még a galambok se szeb­ben. ígly mondta a tisztelendő ur is, amikor az aranylakodalmuk volt s pél­dázatul állította őket a tanyasoriaknák. így élték a tanyán s jgy élnek a köz­pontban ,is vagy esztendeje, amióta az »öregtanyát« is átadták Vendelnek, a legkisebbnek. Mert, hogy szavamat ne vétsem, Imre bácsi minden gyerekire cgy-egy tanyát hagyott. Hát szóval megadta az öreg a tisz­teletet a Jézus kiszenvedése helyinek. Fejére teszi a kalapot, aztán kocog to­vább felém. Aprókat lépve, mint a sün­disznó. Porzik az ut a viselt csizmából csinált papucsa alatt. — Dicsértessék! — Dics értess ék ! — Na, hová, hová, Imre bátyám? — Hát csak ide gyüszmékölöjki a Han­gyába. ! | I; i i í ' I | i — Tán egy kis kövidinkalét visz iias­sziikségre? i i I Ili 1, i 1 ! — Nem — azt mondja —, nem kiöli énnekom a kocsmai bor. Áslugos, oszt megfájdul tüle az embör feje. No, mög beadják neköm a gyerökök, ami köll a saját szűrésűnkbe. Mindén tanya után jár egy-egy hektó az élvezetbe. — Akkor minek az a csatosüveg? — Az öregasszonynak viszök egy kis zsidóecetöt. Ződparadicsomot, kis diny- nyét töesz el téíire... Hüüü... de jó meleg van, hallja — taszítja hátra a Holdanként állapították meg az idei burgonya beszolgáltatási kötelezettségét A hivatalos lap a közellátási miniszter rendeletét közli az idei termésű burgo­nya forgalmának és felhasználásának szabályozásáról. A rendelet kimondja, hogy az 194 2. évi termésü b u r g o­n y á t f o r g a I o m b a h o z n i , f el - használni, vagy azzal egyébként rendelkezni csak a rendelet korlátái között szabad. A közellátási kormánybiztos az illetékes törvényhatóság területéről a rendelet alapján beszolgáltatandó burgonyameny- nyiség tényleges beszolgáltatásáért fe­lelősséggel tartozik. Ehhez képest a burgonyabeszolgaltatási kötelezettséget a törvényhatóság területén szigorúan el­lenőrzi és a rendelet végrehajtásához közvetlenül igénybeveheti az illetékes közellátási felügyelőséget és a törvény- hatóság területén működő járási közel­látási ellenőröket. Holdanként 6-18 mázsa burgonyát kell beszolgáltatni Ha a burgonyával bevetett ' terület nagysága egész holdakon felül négy­szögölekből is áll, minden teljes száz négyszögöl után annyi burgonyát kell beszolgáltatni, amennyi az egy katasz­teri holdra eső mennyiségből arányosan száz négyszögölre jut. A beszolgáltatási kötelezettséget min­den községben, városban szigorúan el­lenőrzik és h[a a termelő a kötelezettség­nek nem tesz eleget, a hatóság karha­talom igénybevételével intézkedhetik. A termelő a beszolgáltatandó burgo­nyát köteles az átvételig megőrizni és szakszerűen kezelni. November 1-től bu­szára dás és romlás címén minden befe­jezett 15 nap után 1 százalékot lehet le­vonni. A beszolgáltatandó burgonya megvételekor egységes vételi jegyet kell kiállítani. Mindazok, akik az idén fél kataszteri holdnál nagyobb területen termeltek burgonyát és gabonalapot nem váltottak ki, kötelesek a burgonyával bevetett te­rület nagyságát október 15-ig a községi vagy városi elöljáróságnak bejelenteni. Ezek számára a hatóság gabonalapot ál­lít ki, amelyre feljegyzi a termelő által bejelentett adatokat. Ipari célokra csak a közellátási minisz­ter előzetes engedélye alapján szabad burgonyát feldolgozni, kivéve a szesz- és keményítőgyártást. Üzlet nyitási Fűszer- és csemegekereske­désemet Árpád-u. 16. sz. alatt MEGNYITOTTAM Kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását. Kiváló tisztelettel sesFrUts V kereskedő Nagy Vilmos vezérezredes az uj honvédelmi miniszter Magyarország Főméltóságu Kormány­zója a m. kir. miniszterelnök előterjesz­tésére vitéz dálnokfalvi B a r t h a Ká­roly m. kir. titkos tanácsos, szolgálaton- kivüli viszonybeli vezérezredest a ma­gyar királyi honvédelmi miniszteri állá­siától saját kérelmére felmentette és vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos m. kir. titkos tanácsos, nyug. vezérezredest ma­gyar királyi honvédelmi miniszterré ki­nevezte. Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vil­mos vezérezredes 1884-ben az udvar­helyül egyei Parajdon született. Apja nagybaczoni Nagy Zsigmond m. kir. bá­nyamérnök volt. Református vallásu, nős. ; Olvasta-e ...ítogy a Mars bolygó felületét már 200 éve állandóan figyelik a csillagvizs­gálók, de még semmiféle változásnak nem jöttek nyomára? ...hógy mig 1800-ig a kérii rózsának csak 35 faja volt ismeretes, á .tenyész­tők azóta ezt a számot több, mint öt­ezerre emelték? .. .hogy a bambusz, gong, rum, szá­gó íés guttapercha szavak a maláji nyelv­ből származnak? A rum szó a malájiban eredetileg »brum«-nak, a guttapercha »getah-percah«-nak hangzott. A veran­da szó ezzel szemben indiai eredetű és a 19. században került Európába. Tiszta gyapjú és más gyártmányú női és férfi szövetek, bélésáruk nagy választékban Hazai Cyula izövetüzletében, régi járásb. ép. ... hogy vannak1 viaszt termelő növé­nyek is? Egyes délamerikai élősködő növények annyi viaszt termelnek, hogy sokan foglalkozásszerűen űzik a növé­nyi viasz gyűjtését. A piacon . ünnepi gyertyák készítésére nagyon keresett cikk ez a viasz. ...hogy az Emden melletti Osteelben egy munkás frissen kaszált szénába fe­küdt és annak kigőzölgésétől, mint azt az orvosi vizsgálat megállapította, több mint hatvan óráig tartó álomba merült és csupán orvosi beavatkozás után tért magához? ...hogy Londonban kiadott hivatalos jelentés szerint kereken 300 gyárat nyi­tottak az Angliában élő 200.000 emig­ráns. Ebbe az emigránsiparba 750.000 fontsterling lett befektetve? ...hogy Rajna mellett egy négylábú kacsa bujt ki a tojásból. Járásánál nem használja mind a négy lábát, ellenben a vízben négy lábának segítségével sok­kal gyorsabban úszik a többi kacsánál? ...hogy a bambusz fája öreg korá­ban magas kovasavtartalma miatt olyan kemény, hogy a balta éléből valóságos szikraesőt csihol ki? A b3mbusznád a tűzben hangos csattanások közben pat- togzik szét és ezért a bennszülöttek szí­vesen használják tűzijátékok készíté­sére. ... hogy Észak-Afrik a, különösen pe- fdig a Szlahara homokját a viharok gyak­ran Közép-Európáig is elszállítják? Az Alpok jég- és hómezőin már gyakran találtak afrikai homokkal borított terüle­teket. | kalapot a homlokán —, kár vót elhozni a kaéabját. — Hát Veronnéni hogy van? — Hagyja el, tekintetes ur, nagy az én bajom az öregasszonnyal... — Csak nem beteg? Öreg Lépcsős előkotorássza a kaea- bájzsebbül a pipát. Egyik1 hóna alatt az üveg, másik hóna alatt a görbe bot; ráförn s közben elpanaszolja a maga nagy sorát: — ■ Hát, tuggya, nem1 ér annak má egy ütet taplót se az élete. Nagyon megbántam én, hogy betagosodtam a faluba... — Tán nem Szjetet bfeinn a Veronnéni? — Nem. Miuta a tanyám! begyüttünk, csak sínylődik, emészti magát. Hiába a szép küves gang, padlóit szobák: az asszony csak ril. Hiába flunéros bútor, csipkefirhaugí: az asszony csak ril. Hiá­ba mondom: ne rongáld magad, béká­som, nem lőhet az embör hóttáig a gye­rökök nyakán. Lásd, beadják tisztössé- gösen az élvezetöt: húsúnk, borunk, kö­nyeríink mög van. AZ asszony csak ril. Aztán csak nyög, fájlalja a hátát, de­rekát, szömlátomóst mén össze, mint a dudás szája. Mondom neki tennap is: kihivatom én, hallod, a doktori. Aszond- ja: nem kő neköm doktor apjukom,csak vigyön ki kend az öregtanyára. Möglás- sa, ha itt hágy kend a faluba, hasamra huzza neköm Simító Misa hamarosan a homokot... . i > Hejnye, hejnye — szomorkodok el én is Imre bácsival. Ez már csakugyan nagy sor, komoly baj. Mert tudnivaló, hogy Simító Misa {az a hivatalos férfiú, akinek ténykedéséből csak utoljára kér az ember. Ű a homoki temető csősze1 és sírásója. 1 i i l 1 i — Hát, lássa, — fakad ki keserűen az öreg — ilyen naturás lössz az embör, amiké mögöszi a korszak... u — Micsoda eszi meg? — Hát amiké eljár az idő, oszt pön- döl nélkül is ott van mögen az embör a gyerekkorba. — Hát — mondom — nyolcvanesz­tendő nagy idő. Nehéz azt elhagyni, amit az ember annyi esztendő alatt meg­szokott. Laposakat pislant az öreg, mint a fü­lestallér, kicsit megharniatosodik a gyul­ladt, vén szeme, aztán csöndesen be­vallja : — Hát — mögrnondorn — úgy va­gyok ám avval én magam is. Hiába itt télön a 'meleg kemönce, kisüstös pálinka, nyáron a hűvös pince, csapos bor: hát én is csak sínylődök, sóhajtozok, mint a kerekeiért cigány. Hiába lőttem es­küdt, nem köll a gazdakör, a plébános úrhoz, tanító úrhoz is hiába járok: csak odahuz -engöm valami minidig az istál­lóhoz. A szép jószágokhoz, a fődhöz, az akácirtáshoz... Most már csöndesen szivárog lefelé Imre bácsi arcának barázdáin a könny. Úristen! —- gondolom el — mennyit ví­vódhatott, álmatlankodhatotfc egy esz­tendő óta ez a két szomorú öreg. Olyanok ezek, mint a fa; amelyet vén . korában más földbe ültettek... Halasi Takarékpénztár üégl halasi ember régi pénzintézettéI dolgozik folyósít kölcsönöket Legelőnyösebb feltételek Kellett Semminéven nevetendő mellékköltséget levele­zési költség stb.) nem szállt fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsözte! s azokat felmondás néiktl azonnal visszafizeti

Next

/
Thumbnails
Contents