Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-09-25 / 77. szám

frepfemBer 25, kedd

HÄ KA SI ÚJSÁG

3; oldal

Ami nem sikerült Halason a zsidó-elődnek, azt megcsinálta a keresztény-utód

A Kiskunsági Rum* és Likőrgyár kulisszatitkai — Most indult meg a szeszfőzdében a mustsürités — A kiskunkeserü-likőr az egész környéken közismert

Felsőnádor ucca 15. szám alatt igénytelen cégtábla hirdeti, hogy itt van a »Kiskunsági' Rum- és Likőrgyár.« Már (az a szerénység is, amit a cégtábla mutat, elárulja, hogy keresztény szellem irányítja a gyár vezetését.

Benyitunk a kapun. * ; ! i

Az udvaron hordók állnak szép sorjában, pókhasukra rásüt a szeptembervégi nap. Az első benyomás, amit nyerünk: rend és tisztaság'.

Belépünk ,az irodába.

A titkár fogad minket.

— A gyárat szeretnénk megtekinteni

— mondjuk neki. 1 i

— A legrosszabb időben jöttek az urak — feleli a titkár. — Ilyenkor van a szeszfőzdében a legtöbb munka. Most folyik a mustsürités.

— Annái jobb. Legalább megtapasztaljuk.

— Igen ám, de az igazgató, urak nagyon el vannak foglalva.

— No, a sajtó részére talán szakítanak néhány percet.

— Mindenesetre bejelentem; az; urakat... ! • ' * . ' ‘ j i "( i

Telefonon hívja fel a titkár a Mélykúti utón álló szeszgyárat. Azt a választ kapja, hogy vitéz Szentiványi és Kiing Antal igazgatótársak szívesen állnak a szerkesztőség rendelkezésére. Tiz perc múlva a likőrgyárban lesznek.

AJjkórgyár alakulása

Leülünk az irodában. Faggatjuk a titkárt:

— Mikor alakult meg; a likőrgyár?

— Ezerkilencszáznegyver.egy április elsején.

— Es a szeszfőzde?

— Az már régen megvolt. Zsidóktól vette át a Mélykuti-uti szeszgyárat vitéz Szentiványi igazgató 1939-ben. Szol- moru képet nyújtott akkor a szeszgyár. Csupa piszok1, csupa rendetlenség volt a telep. A kizárólag üzleti haszonra dolgozó zsidó gyárigazgatók nem törődtek a műszaki berendezéssel. Elhanyagolták a mustsüritő készülékeket is, any- nyira, hogy a szeszgyár idővel nemi tudott kitűzött céljának megfelelni. A haszonleső zsidó igazgatók nem hoztak áldozatot a műszerek kijavítására és épségben tartására. Sok1 pénzről, vagyonról álmodoztak és céljukat máról-holnapra akarták elérni. A zsidó mohóság kiütközött bennük1. Falánkságuk eredménye az tett, hogy a gyárat el keltett adniok, mert még a meglévő vagyonuk is elúszott volna renyheségük miatt. így került keresztényi kézre a szeszgyár. Vitéz Szentiványi nem sajnálta a pénzt a gyár renoválására. Hamarosan társult sógorával, K I in g Antallal é9 üzemképessé tette a gyárat. Rét év elég volt hozzá, hogy felvessék a likőrgyár létesítésének gondolatát. Amit a zsidók nem tudtak' megcsinálni, azt keresztülvitte két szorgalmas, dolgoskezü keresztény.

Közben amíg ezek a kulisszatitkok napfényre kerültek, megérkezett a két igazgató. Gondterhes arcuk elárulta, hogy nagy munkában vannak1. A szeszgyár most sűríti a imjusíot. És a; két igazgató nemcsak ellenőrzi a gyárat, de részt is vesz annak) munkájában.

A legtöbb hazai likőrgyár másutt vásárolt szesszel tartja fenn üzemét. Minőségük éppen azért kifogásolható, mert a másutt vásárolt szesz nem mindig elsőrendű. A halasi likőrgyár azonban saját szeszgyárában dolgozza fel a gyümölcsöket, nincs ráutalva, hogy másutt szerezze be azt a szeszmennyiséget, amelyre szüksége van. A likőrök tehát, amiket a Kiskunsági Rum- és Likőp- gyár készít, ejsőrendüek. Jól tudják ezt a Délvidéken és sűrűn keresik fel megrendeléseikkel a szegedi, szabadkai,, újvidéki és zentai kereskedőik.

Halasi

— Csodálatos, — mondja Kling Antal igazgató — eddig csak éppen Halason nem tudtam kellő számú megrendelőt kapni. De hála Istennek, megtört mar a jég és a halasi kereskedők .is kezdik belátni, hogy nem mind'ig az a jó, ami messziről jön.

— Milyen likőröket készít a gyár.?

— Császárkörte, szilva, őszibarack,

meggy, kávé, mandula, mogyoró, sárgabarack, kömény, narancs és egyéb fajta likőröket. Van aztán egy specialitásunk a különféle likőrkeverékkel vegyitett kérésü kkor, amely mint »halasi keserű« az egész környéken ismert gyógylikőr. :

Pompás ízű italok

Kóstolót kapunk a »halasi keserűkből. I i ■ i : I . ' 1 i

Megicscttintjük a nyelvünkét utána. Remek ital! Van benne valami dic- pálinka-iz, de egyéb zamat is dominál a likőrben, ami kellemes utőizt ad. Utánozhatatlan, szerencsés keverék.

— Mennyi likőrt és rumot szállit a gyár naponként a megrendelőinek?

— Átlag 12 ezer litert — világosit fel; minket vitéz Szentiványi.

— Emelkedik a forgalom?

— Hétről-hétre emelkedik. P ersze csak! kis mértékben, mert, sajnos, rosszak a gazdasági viszonyok. De aki egyszer nálunk vásárol, az sohase marad el. Mi nem pancsoljuk a likőrt. Azonfelül, hogy likőrünk elsőrendű minőség1, öles,óbban adjuk, mint akármelyik likőrgyár. Ma olyan időket élünk, hogy. csak az vezet, ami olcsó és jó.

Végigjártuk a gyár munkatermeit. Ragyog minden a tisztaságtól. A keverőszoba mintaszerű. Arómatizáló készülékei tökéletesek. A laboratórium! páratlan a maga nemében. Lementünk a pincébe is. Héíszázliteres hordóóriások állnak sorjában. Szédületes, micsoda forgalom bonyolódik 1c itt.

— Hatszáz hektóliteres pálinka kifőzésre vart engedélyünk —- mondja Kling Antal igazgató. — Szeszfőzdénk felvesz mindenféle nemű iés fajta gyümölcsöt, bort, borseprőt, törkölyt. Mi azt a gyümölcsmennyiséget értékesítjük, amit mint használhatatlant, félredobnak á termelők. Már magában véve ez is nem- eíetgázdasági előny. ; .

Ä szeszgyár

Átmentünk a Mélykuti-uti szeszfőzdéibe, hogy a mustsüritégt is megszemléljük1. Az udvaron glédában állnak a a 30—40 hektoliteres hordók, amelyeket állandóan öntözni kell, hogy be ne száradjanak. Ezekbe a hordókba szivatv-1 tyuzzák a szeszfőzde kádjából gumicső- vön át a nyersmustot. Mint a pergetett méz, ömlik be a hordókba a nyersmust. A sűrített mustot kisebb hordókba szivattyúzzák, mert sűrűsége miatt a nagyobb hordók alkalmatlanok! az; elraktározásra. ! ■ i I

A szeszfőzde üzletvezetője, Beink®! József, végigkalauzolt miniket a gyár műhelyében. Ott találjuk L o r e n c ^József éli is az állami borpince vezetőjét, aki a hivatalos ellenőrzést végzi.

— A mustsürités — mondja; Benke József üzletvezető — a szőlősgazdák és termelők érdekeit szolgálja, mert a bortermelésnek íré at egy 30 százalékát, mint tisztei bort megmenti a fogyasztás; számára. A sűrített must ugyanis arra szolgál, hogy feljavítsuk vele a bort. A mustnak körülbelül .75 százalékát pároljuk eL i • ‘ ! ! i . i •. ! 11

Amit láttunk, meggyőzött bennünket arról, hogy a vitéz Szentiványi és Kiing igazgatók nemcsak a saját hasznukra dolgoznak, hanem szeszfőzdéjükkel fontos nemzetgazdasági érdeket is szolgálnak. Kívánjuk nekik, hogy a kezdet nehézségeit mielőbb leküzdve, elérjék azt a célt, amit zsidó-elődjük nem tudott elérni és hogy a »halasi keserű« az egész országban fogalom legyen.

AZ ALADÁROK végnapjai

Európában már porban hever az aranyborjú tetején; trónoló zsidó szellemiség. A zsidó mohóság' fagyöngyként emésztette fel a kereszténység; életerejét. övék volt minden földi vagyon. Zsidó vezetett a divatban, a színházak1 tájékán, a moziban és a sajtóban. Ők irányították a közvéleményt, ők diktálták az árakat, ők szabták meg a nemzsidók életformáját is. 1 ; I í |

A keresztény véren felpuffadt zsidók járomba fogták a keresztény tömegeket és ha valaki fel mert jajdűlni ezek közül, a (zsidó terror azonnal működésbe lépett Csattogott a bosszú ostora a gyötrelmek súlya alatt görnyedők hátán. Már csaknem1 az egész Világ a zsidóság érdekeit szolgálta. Az anyagi, a gazdasági megrontással egyidejűleg erkölcsi téren is ölték, méfelyezték a telkeket.

A zSidófájt jellemző ösztönös gyö- nyörhajhászás tobzódva vetette rá magát a keresztény nőre, ,az erkölcs okozta gyengeségével beszennyezte sok esetben még a családi tűzhelyeket is. Verejtékből, könnj'ből és vérbői aranyhegyeket halmoztak össze a zsidók'.

A korrupciónak, a megvesztegetésnek', a strómanságnak a zsidók a megteremtői. Az ő aranyhegyeiket, fellegváraikat védik az Aladárok, az álkeresztények'. Kevés szellemi tőkéjű, gyenge idögzefü, férc-emberek eszközként szolgálnak a Zsidó érdek megvédésénél. Hányszor tapasztaltuk, hogy a zsidó emlőn felnőtt álkeresztények dagadó mellel, csábos kutya módra védik biztos helyről az ösaszeharácsott zsidó vagyont. Az Aladárok nem tudnak alkotni, termelni, ők csak arravalók, hogy lefölözzék a tejfelt és hogy dühösen acsaZkodjanak azokra áz ifjú keresztény alkotókra, akik tudásukkal és minden erejük latbavetésével hordjuk a téglát az uj világ fundamentumához.

Az uj keresztény ifjak nehéz időkben tengernyi akadályok közepette dolgoznák az uj Európáért. Kevés .tőkével, rossz szituációval kell szembenézniük és felvenni a harcot. Azonban nem1 fér kétség ahhoz, hogy meg fogják állni a helyüket. A magyar élniakarás, a keresztény magyar erkölcs ismét visszaállítja •ebben az országban is a hajdan híres*, magyar kereskedelmet.

Az álkeresztényeknek és az Aladároknak pedig azt üzenjük, hogy hangfogót használjanak, mielőtt nekirohannánafe a dolgozóknak, a termelőknek, mert nincs már messze az idő, hogy végleg eltűnjek a látóhatárról. A félre vezetettek nek pedig tudomására adjuk, hogy a zsidóknál a keresztény-megsegité.s csak! üzj- leti fogás. A Zsidó szívesen ad kölcsönt, hitelt, a sarki kis. és nagydobosoknak, hiszen, a sarki dobosok a zsidóik legjobb szószólói, reklamirozói. Nem azért adott a zsidó hitelt, mert buzogott belőle a keresztények iránti szeretet, hanem azért, hogy a tercferéfők, akik hangosan jajgatnak, ha valamelyikük hiányzik1, elfedjék a zsidóság igazi arculatát. oi ! j

Ma háború dúl aZ egész világon, t©Győződjön meg Ön is, hogy legszebb és legjobb

férfi öltönyt,

kabátot, iskolai forma- ruhát és kabátot

Horváth ruha- házban vehet

Olcsó, szabott árak!

(A Hősök szobra melletti sarok). Telefonszám: 199

hiút azért van hiány több áruból, nem pedig; azért, mert a zsidók kezéből kiesik a kereskedelem.

Kormányunk bölcs intézkedései végét Vetnek a zsidóság gazdasági és erkölcsi térhódításának. Mi pedig tisztítsuk ki magunk közül az Aladárokat, az ál- keresztényeket. Ne várjunk mindent a kormányba tatom t ól, hanem társadalmi

utón oldjuk meg az apró részleteket. Szórja ki minden keresztény a maga házi zsidaját. Senki se mástól várja sorsának javulását, hanem úgy tegyen é;sl ügy gondolkozzék1, hogy rajta, egyedül csak rajta fordul' meg az ország s*rsa. ’! ; K. A.

Megjelent a „tejkocka“

M émetországban

Karl Vogt n ah sikerült a »tejkocka« gondolatát megvalósítani Németországban. Olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a tejet kockaalakban konzerválják úgy, hogy semminemű nedvességet nem vesz fel többé \és igV megSavanyodás nem állhat elő. Ez év folyamán Holsíeinhan gyárat építenek, melyben kizárólag ilyen tejkockákat állítanak majd elő. Ha az előállítás nagymértékben megindul, úgy az újfajta tej- 'kocka a gyakorlatban forradalmi újítást fog jelenteni a tejüzemek számlára. Egy ilyen 5 grammos tejkocka ugyanis egy- nyolcad liter tejet ad és egy 14 kg-os csomagból, mely 2700 darab* tejkockát tartalmaz, 450 In er hideg, vagy meleg tej nyerhető. Érdekes például, hogy 100 ezer liter tej 223 csomagban elfér és kétharmaddal kevesebb helyet foglal el, mint a poralakban elkészített tej. Amel-. (lett a tejkockának olyan kiváló tulajdonságokat tulajdonítanak, melyet a1 por- alakban konzervált tejet jóval felülmúlják. így a tejkockából előállított tej; három napig; is eláll anélkül, hogy rrfegsa- vanyodha. A tejkockákat a csecsemők részére értékes vitaminokkal dolgoznák össze. I i | j Ini. 1 11# I. 1 !a1 . i i

A női nem dicsérete

(Párbeszéd)

A fogorvosi várószoba. Délután. Két javakorabeli férfi ül az ablaknál. Unalomból összeismerkednek'.

— Érdekes, hogy a nők jobban tűrik a fájdalmakat, mint a férfiak.

— Mert ez már születési adottság náluk. | * j | | !

— Megfigyeltem, hogy még a lelkiekben is ők az edzettebbek. A csalódásokat, sorscsapásokat panasz nélkül tűrik.

— Született mártírok!.

— Tanulhatnánk tőlük mi, férfiak. Megemelem kalapomat a nők bámulatos ön fegyelmezettsége előtt.

— Tessék, itt van például ez a fogorvosi rendelő. Ha kiabálást, jajgatást hallani, bizonyos, hogy férfi a páciens. A nő egy hang nélkül turf a faghüzáiSt. Saját prakszisomban van alkalmam többször meggyőződni arról a lelkiemről, (mely a időket a fizikai fájdalom türelmes elviselésére készteti. Pokoli* kínokat állnak ki némán, szinte mosolyogva.

— Ön talán sebész?

— Dehogy. Cipész vagyok.

dymi

Rége halas! omher régi pénzInlézeIleI dolgozik

:’4 ÄÄlllpSif iŐlEliiill

Samxmniten nyesendő isieilékköitaégeí leválási költség sib,) it e sn számit fel Betéteket a legkedvaaőbb kamatul gyümölcseiéi * WK)kat fsiöiönááü nélkül azonnal vismfíaeti