Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-02-20 / 15. szám

a; oldal HALASI ÚJSÁG Február 20, péntek Horthy Miklóst a Haza megmentőiét és fiát^torth^Jstván kormányzóhelyettest hálatelt szivvei és szeretettel ünnepli az ország Visszapillantás a Nemzet Atyjának áldásos működésére Horthy Istvánt, Magyarország megmentőjének és ujjáépitőjenek fiát a nemzet osztatlan szeretete és lelkese­dése közben Magyarország kormányzó­jának helyetteséve választotta a magyar törvényhozás mindkét Házának együt­tese a csütörtöki történelmi jelentőségű ülésen. A választás méltó egy történel­mi muhu nemzethez és nagy feladatok­kal bízza meg azt, akit erre a tisztségre kiválasztott. Éppúgy, mint lQ2i)-ban, a jelen idők­ben is sorsdöntő pillanatok előtt áll a nemzet. Akkor is megérezte ez a nép, kinek a kezébe kell letennie sorsának és életének irányítását. Az, amit értünk1 tett Magyarország kormányzója, Horthy Miklós, minden magyar ember leikébe vésődött a hála kitörölhetetlen érzésé­vel. Ha végiggondolunk huszonkét éves múltú történelmünk szenvedéssel és re­ménytelenséggel teli óráin és ha meg­nézzük azt, hol állunk! most; akkor Horthy Miklós kormányzóban azt az embert kell látnunk', aki a honalapító; Szent István királyunk cselekedetekben méltó utóda. Mi volt itt a vörös téboly uralma ide­jén és a trianoni békediktátum napjai­ban? Lelkében, magyarságában, ember­ségében meggyalázott nemzet állott á sírja előtt. Körülöttünk acélfala épült a megfojtásunkra kész nemzeteknek. Nem volt hadsereg, nem volt lelki egység s akkor ezekben a tragikus pillanatokban, püntha az örökkévalóság akarata lett volna — élünkre állította azt a férfiút, aki összetudta kovácsolni a széthulló; erőket, a magyar katonaeszmény meg­testesítője kézbevette a nemzet kormá­nyát, célt, utat mutatott — hitet adott és munkára fogta össze a Haza minden alkotó erejét. Hét milliós kis nemzet fogott össze parancsszavára. A le fegyverzett nemzet, lelkében ismét katonává lett és elindult azon az utón, amelyet Vezére kijelölt számára. Első ténykedése az volt, hogy idebent mcgszilárditofti a rendet. Az­után egymásután következtek a gazda­sági vonatkozású intézkedések. Gyors ütemben létesíti a törvényhozás, a köz- biztonsági' szerveink alakulatait. Megala­kult dicsőséges honvédségünk a nemzeti hadsereg kötelékeiből. Katonai erénye­ink ápolására és jutalmazására a Vitézi- Rendet létesíti. Horthy Miklós kormányzó nemcsak vitéz katona, hanem kitűnő gazda is, éppen ezért a gazdák felé fordult első intézkedéseivel. Ö maga mondta: »Akár­hányszor kimegyek a falvakba, mindig felfrissülve térek vissza és uj bizalmat meritek abból az erőből, amely a föld­művesekből felém árad.« Utasítására megalkották a földbirtok helyesebb megoszlását szolgáló törvényt. Ugyan­ekkor minden erőfeszítés megtörtént a pénz megszilárdítására. A Magyar Nem­zeti Bankot létesítik. Az ipari munkás­ság megerősítésére nagyvonalú társa­dalombiztosítási reformot hajtottak Végre. Ezek belső eredmények voltak. De .....■■mm'Éwiinwiinrniiiwgo^r/^ külpolitikai síkon is igyekezett Horthy Miklós kormányzata áttörni a trianoni bilincseket. 1927-ben megkötöttük az olasz - magyar barátsági szerződést. De kulturális vonalon is érezhető volt ez a nagyvonalú államvezetés. Iskolák ezrei épültek és megvetette alapjait a magyar katonai nevelés világraszóló intézmé­nyének, a levente- és cserkészalakula­toknak. Kormányzata alatt megjavult külke­reskedelmi mérlegünk. Ügyes szerződé­sekkel biztosította az ország' gazdasági prosperitását. Varázslatos egyéniségének következ­ménye volt az, hogy német kapcsolata­ink is megújultak. Gömbös Gyula, a nagy magyar kormányelnök a személyes kapcsolatot is felvette Hiler Adolffal, amelynek áldásos sikerét a jelen pillana­tokban érzi legjobban a magyarság. Számtalan utazást tett külföldön, hogy személyes kapcsolataival megszilárdítsa a magyarság helyzetét. Az ország egy­szerre Űzőkként elszigeteltségéből. Hn- talmas országok államfői látogattak el a kicsiny hazába, mert az ország a ten- geiypolitika egyik pillére lett. Horthy Miklós országosának elmúlt négy esztendeje eredményeiben és ese- ményeiben szinte páratlanul áll a ma­gyar történelemben. Felboml k Cseh­szlovákia és az ősi magyar hazához visz- szacsatolják a Felvidék egy részét. Visz- szakerüi Kárpátalja is es Északkeleten immár az ezeréves határokon áll ismét a Ét——■ — ---­A KORMÁNYZÓHELYETTES ÉLETE, MUNKÁSSÁGA GYERMEKKORÁTÓL KÖZJOGI MÉLTÓSÁGÁIG Az ói megbízatás., amelyet a nemzet Horthy István kezeihez tett, terhes és nagy felelősséggel járó mandátum. .Horthy István eddig csöndben, minden személyi ünnepeftetést kerülve, dolgo­zott azokon a posztokon, amelyre ké­pességei eddig állították. Ha bepillan­tunk életének eseményeibe, azt látjuk, hogy a nemzet megbízatása olyan em­ber kezébe került, aki ifjú, töretlen és erős lélekkel és a történelmi múltú apá­nak példájával és tanításával gazdagon lép ieielősségteljes tisztségének útjára. A magyar társadalom, amely csütör­tökön örömteli lélekkel vett részt a tör­vényhozás két Házának történelmi ülé­sén, szeretettel zárja szivébe honalapító Kormányzó Urunk Fiát, akinek munká­jára az Isten áldását kéri. Kormányzóhelyettesünk mögött pél­dás élet és szorgalmas, alkotó munka all. Csak akkor látjuk tisztán, kicsoda Horthy István, ha végignézzük életé­nek útját. Vitéz nagybányai Horthy István 1904. évben született Pólában- Refor­mátus vallásu, nős. Középiskolai tanul­mányainak elvégzése után a budapesti József-müegyetem hallgatója lett és itt gépészmérnöki oklevelet szerzett. Horthy István a katona Már műegyetemi hallgató korában kezdett cl a repüléssel foglalkozni. Mi­után 1918 augusztusától az összeom­lásig a fiumei haditengerészeti akadé­mia növendéke volt, tehát katonai ki­képzésben már részesült, 1926-ban ön­ként jelentkezett katonai szolgálatra és Júniustól szeptemberig, majd 1927 jú­niusától szeptemberéig szolgálatot tel­jesített a magyar légierőknél. Ez idő alatt megszerezte a különböző repülő fokozatokat és mint pilóta egyik va­dászszázadhoz nyert beosztást. 1929-ben nyerte el a repülőhadnagyi rendfokoza­tot. Evenként bevonult ezután is a légi­erőkhöz gyakorlatra s vadászszázadá­hoz vonult be 1938 szeptemberében, — majd 1939 tavaszán és őszén is. 1939 január óta tartalékos repülőfőhadnagy. Horthy István megfeszített munkával érdemelte ki mérnöki diplomáját és az­óta is állandóan a munka embere. Röviddel a gépészmérnöki tanulmá­nyainak elvégzése után Horthy István hosszabb külföldi tanulmányútra ment. 1929 októberétől 1930 októberéig az jamerikai Ford-müveknéí dolgozott. A Ford-gyár dearbournei üzemében elő­ször mint egyszerű munkás minden műhelyen Végig dolgozott. Napi szigorúan lekontrollált 8 óra Volt itt a munkaidő s reggel 8 órától délután fél 5 óráig nem hagyta el a gyártelep területét. Ebben az időben teljesen an­nak a sokszázezer, a világ legkülönbö­zőbb országaiból származó egyszerű munkásnak az életét élte, akik e hatal­mas gyárban dolgoztak. A vadászpilóta Horthy István kiváló mechanikai és repülő érzéke folytán a repülőgép veze­tő iskolát igen gyorsan Végezte el; haj­lamai és rátermettsége alapján a kikép­zés után a vadászrepülökhöz nyert be­osztást. A vadászrepülőknél először mint be­osztott pilóta, később mint rajparancs­nok, minden alkalmat megragadott, hogy a korszerű gépek vezetésében tel­jesen tökéletesítse magát. Igen vállalkozó szellemű vadászpi­lóta. Kitűnő, fegyelmezett katona, ügyes és bátor repülő, nagy szaktudással és alapos szakképzettséggel bír. Világraszóló repülőbravur hőse Indiai repülőgépbravurjára 1939 jú­niusában egész Európa felfigyelt. — Horthy István kicsiny, alig száz lóerős gépével négy repülési nap alatt elérte Angoi-lndia fővárosát, Bombayt. Egy »fogkefével« és egy szelet csokoládé­val kelt útra és csak egy kis utitarsolyt, két hideg itallal töltött termoszt és két szendvicset vitt magával. Ez a hétezer kilométeres ut végrehajtása a világ leg­jobb repülői közé állították. Miután öt napig volt utón, — de teljes 24 órán át Karachi repülőterén a rossz időjárás miatt várakoznia kellett — igy a négy napi repülés alkalmával naponként 11 és fél órát repült, ami egészen páratlan teljesítmény, mert nemcsak a gépe kor­mányára kellett éberen figyelnie, de ugyanekkor előtte teljesen ismeretlen te­rep felett tájékozódnia kellett egy olyan repülőgépen, amely navigálás szempont­jából csak a legprimitívebb segédesz­közökkel Volt felszerelve! A Magyar Aeró-Szövetség és a Repülőalap élén 1938 elején a magyar sportrepülés ve­zetői elhatározták a Magyar Aero Szö­vetség és tagegyesületeinek olyan át­szervezését, hogy a repülőelőképzést (magára vállalhassa és ezzel a légierő­ket tehermentesítse. A nagy szervező munka élére a magyar sportrepülő egyesületek a légierőkkel egyetértésben vitéz nagybányai Horthy Istvánt szemel­ték ki és Horthy István 1938 májusá­ban a Magyar Aero Szövetségnek, — amely egész Magyarországra kiterjedő- leg az összes magyar motoros, vitorlázó egyesületek és a modellező repülésnek sportfennhatcsága, elnökévé választot­ták. { -| i 1 Ugyancsak elnökévé választotta a ké­sőbb létesített Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap is. Mindkét intézmény szervezési munkájából 'és vezetéséből oroszlánrészt vette ki magának. Az Állami Vas-, Acél és Gépgyárak elnöke Műegyetemi tanulmányainak befeje­zése után hosszabb külföldi utat tett. Tanulmányuíjáról Visszatérve, 1930 no­vember havában a m. kir. állami vas-, íacél- és gépgyárak szolgálatába lépett szerződéses főmérnöki minőségben. — magyar haderő. 1940 nyarán Románia a második bécsi döntés alapján vissza­adta a kincses Erdély jelentős részét. Az idő és a háború eseményei azonban most sem engedtek megállást. Bácská­ban, Muraközben és a pécsi háromszög­ben magyar lobogót lenget a szél. Még jóformán meg sem pihenhettek itthon a hazatértekés hős katonáink ki sem tisztíthatták fegyvereiket, amikor a nemzet Európa legádázabb ellenségé, az orosz bolsevizmus fenyegető táma­dása ellen kellett, hogy védekezzen. Or- szággyarapitó kormányzónk hős katona­fiai ma is ott küzdenek diadalmasan az orosz mezőkön, hogy biztosítsák az el­jövendő békében s az uj Európában a magyarság örök jogait és a magyar élet békés fejlődését. Ebből a munkából kivette a részét Kormányzó Urunk Hitvese, Horthy Miklósné Öfőméitósága, aki á szociális segítő munkájával száz- és százezer haj­lékba hozott vigasztaló örömet. Köny- nyekeí töröl, sebeket gyógyít, méitó éiettársa a nemzet Atyjának. Hálát adunk a Mindenhatónak, hogy Horthy Miklóst a magyarságnak adta. Kérjük az Istent, hogy tartsa meg őt számunkra még, hogy a magyarságot a most dúló háborús ‘megpróbáltatásból is olyan diadalmasan vezesse ki, mint ami­lyen diadallal vitte győzelemre huszon­két esztendővel ezelőtt a maroknyi nem­zeti hadsereget. 1933-ban műszaki tanácsossá, 1933-ben helyettes igazgatóvá lépett elő és még ez évben megbízást kapott vezérigaz­gató-helyettesi teendők ellátására is. 1935 november havában miniszteri ta­nácsosi címmel ruháztatott fel. 193?-jú­lius havában igazgatóvá neveztetett ki. 1939 október Havában pedig a vezér- igazgatói teendők ellátásával bízatott meg. Az államvasutak igazgatói székében 1940 junius 1 -ével a m. kir. államvas­utak igazgatóságának elnökévé nevez­tetett ki, 1941 julius 4-én kelt legfelsőbb elhatározással államtitkán' címmel ruház­tatott fel. 1940 november 13 óta Jász-Nagykun- Szolnok vármegye beválasztása alapján a Felsőház tagja. Vitéz Horthy István mint a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnöke, aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor tanujelét adta annak, hogy a közlekedés problémáinak egyik legalaposabb ismerője s szolgálatát ki­váló hozzáértéssel, nagy körültekintés­sel és páratlan lelkiismeretességgel látta1 el, úgyhogy nagyrészben az ő kiváló munkásságának volt köszönhető, hogy az államvasutak a mai rendkívüli viszo­nyok mellett a közlekedés terén ráhá­ruló feladatoknak eleget tudtak tenni. Az ifjúság nagy barátja Horthy István, aki maga is a legköz­vetlenebbül együtt élt a Műegyetemen a magyar diáksággal, a legnagyobb oda­adással támogat minden diákszocíáhs mozgalmat. Mint műegyetemi hallgató, maga is intenzív részt vett a diákság jólétének emelésén dolgozó ifjúsági szervezetek m unká jában. Mint a budapesti II. kerületi főreál­iskola tanulója, 1919 végén a II. számú Bocskay-cserkészcsapatban kezdte et cserkészmunkáját. Vezetői tulajdonságá­gaival és ügyességével hamar kitűnt tár­sai között. Rövidesen őrsvezetővé ne­vezték ki. Társai mindnyájan nagyon szerették, mert kedves, szolgálatkész, szives, igazi jó cserkész bajtárs volt. Később, mint a Magyar Aero Szövet­ség, majd mint a Horthy Miklós Nem­zeti Repülöalap elnöke segítette elő a cserkészrepülés ügyét és bármikor,, ha cserkészrepülésről került szó, mindig igen szívesen hallgatta meg az előter­(Folytatás az 5. oldal 1-ső hasábján)

Next

/
Thumbnails
Contents