Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-08-28 / 69. szám

2. oldal HALASI ÚJSÁG Augusztus 28, péntek! Szeptember 7: Előadó művészek hangversenye Már közöltük, hogy szeptember első felében nagy művészi eseményben lesz része Halasnak. A müvészestet szept. 7. napján, hétfőn este fél 9 órakor tartják liheg! a Városi Színházban. Az előadáson fellép Szilágyi Szabó Eszter mű­vésznő, aki a napokban fog megérkezni németországi tanulmányutjáról. A mű­vésznőt filmről már ismeri a közönség. Básti Lajost filmről szintén ismeri a közönség. Nagypál László operaéne­kest nem kell külön méltatni. Az elő­adó művészek nagy művészi értéket képviselnek. Bizonyosan megtelik a színház és a város mű értő közönsége gyönyörű est emlékével lesz gazdagabb. Jegyek Farkas Dezsőnél már kaphatók. Ötven pengőért adta a kukoricái Régyhiíiapi fogházat lapot! Tűrés á n y i Péter mélykúti gazdál­kodótól égjük megszorult gazdatársa egy mázsa tengerit akart kölcsönkérni. A lelketlen ember nemi volt hajlandói társának a segítségére lenni, mert elő­ször azt állította, hogy nincs tengerije, de később mégis csak hajlandónak mu­tatkozott egy mázsát adni — 50 pen­gőért. Az ügy a bíróság elé került, amely most Turcsányit négyhónapi fog­házra és négyszáz pengő pénzbüntetésre ítélte. — Ugyanakkor egy másik' ár­drágítót, To rm a Antalt 600 pengőre ítélt a bíróság krumpli drágításért. Értesítés Az orosz harctéren ma még más tá­jakról való hős fiaink küzdenek, de lehet, hogy a közeljövőben a kiskun­ságiaknak is részt kell venni hazánk védelmében. Mi itthonmaradottak gon­doljunk! a rettenetes orosz télre és érez­zük át annak minden borzalmait. Ezért felkérjük a városban és a ta­nyákon élő önzetlen gondolkodású s magyar faját szerető polgártársainkat, hogy a folyó évi augusztus 30-ikí gyüjtcnepoo az általunk rendezett gyűjtési mozgat mat szeretettel támogassák s a használ­ható téli szövött-kötött ruha- és szőri- meanyagokat — úgymint: érm elégítő, gyapjuharisnya, vadászharisnya lábfej­résszel vagy anélkül, szőrmekesztyü, sí­felszerelés, si-cipő, jéger alsónadrág, pulóver, kötött mellény, hósapka, hó- szemüveg, szőrmés sapka, bárány-, juh-, nyúl-, macska- stb. szőrmés bőrbunda, bélés, lábzsák, kocsitakaró, különféle gyapjufonalakat — már előzőleg készít­sék elő és a gyűjtést végző leventeifjak- mak pecséttel ellátott nyugta ellenében adják át. 1 í ■ i A leventék augusztus 30-án, vasárnap reggel félnyolc órakor indulnak el a város különböző pontjai felé, hogy hon- védeink részére adományozott téli ruha- nemüeket összegyüjtsék. Negyvenegy járőr és tizenöt kocsi indul el, a város minden uccáját bejárva, házróliházra, hogy teljesítsék hazafias kötelességüket. Kiskunhalas, 1942. augusztus 18. Vitéz SZÜLE ISTVÁN s. k. alezredes, városi leventeparancsnok. Dr KATHONA MIHÁLY &. k polgármester. Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél kérje kifejezetten a Kiskun-keserű gyógylikőrt |"B.!JÜ5 Gyártja. U Cl í t vitéz Felső szent Iván friSSlt és Kling gyógyít KISKUNSÁGI RUM­"""* ÉS LIKÓRGYÁR Telefon sz.t 16 6 KISKUNHALAS Felsőnádor u. 15 Milyennek látja az idegen KISKUNHALAST? A tanyai gazdák lélektana — A kerékpározó halasi nők — A legszebb ucca — Zsidók az okai, hogy Halason nincs fejlett társadalmi élet A Déípestmegyei Kiállítástól mát csak egy hét választ el minket. Hogy ez a Halason rendezendő kiállítás milyen or- szágosméretü lesz, arra már az előjelek­ből is lehet következtetni. Rengeteg ide­gen fog megfordulni Halason, olyanok, akik még sohase jártak nálunk. Idősze­rűnek találjuk tehát felvetni a témát: ugyan milyennek is látja az idegen Ha­last, milyen a városról az első benyo­mása? E sorok írója tiz bnóapja halasi lakos. Nem nagy idő, de nem is kicsi. Éppen elég ahhoz, hogy az ember el­döntse magában: vagy megszokom, vagy 'megszököm. Előrebocsátom, hogy Halas azok közé a városok1 közé tarto­zik, amelyet hamar és könnyen meg lehet szokni. Csendes, nyugodt, jóke- délyü város, ahol a rendőrkrónikának! hern sok feljegyezni valója van. Ha visszalapozzuk ötven évre a helybeli la­pokat, látjuk, hogy Halason, semmiféle bűnügyi szenzáció nem: akadt , , A tanyai gazdatársadalom A kunsági magyar alaptermészete a megfontoltság és nyugodtság. Táncmu­latságokon, lakodalmakon még soha se fordult elő bicskázás, vagy verekedés. A halasi fiatalság büszke, rátartós. So­ha se ragadtatja el magát. Tud mér­téket tartani. Az öregek szintén azok. Az a kunsági gőg, ami bennük van, nem rosszindulatú gőg. Valami lelki háj ez a gőgös magatartás bennük. Csak meg kell érteni őket. Hozzátartozik az egyéniségükhöz a zárkózottság, a las­san barátkozás, az elkülönítettség. A tanyai gazda elefántcsonttoronyban él és hite, meggyőződése, hogy körülötte forog a világ. Amiben neki igaza isi van. A világ bennük1 él és nemi rajtunk kívül. Ezt még az ókori bölcsek is hir­dették. A világ külső képe örök rejtély. Megfejthetetlen. De az a világ, ami ben­nünk él, az már reális és körülhatárolt, az már titkok és rejtélyek nélkül való, pz a világi a mi világunk, amelynek mi A főszögi és a De ami leginkább feltűnik az idegen­nek, hogy a halasi gazdák még az egy­mással való érintkezésükben is zárkózot­tak. Halas város északi, felsővárosi né­pe, a »főszögi embör« észre sem' Veszi a város déli, alsói részén lakó »aszögi embört.« A főszögi halasi arra büszke, hogy uccái nyílegyenesek, az aszögi em­bör pedig arra, hogy uccái jobban be vannak fásitva. A »tabáni embör« méltó­ságteljesen lépeget, mert az ő városré­sze a legrégibb és uccái legöregebbek. Külön büszke a Lázárkai és külön büsZ­vagyunk az urai. Ez a lélektani magya­rázata a tanyai gazda életmód­jának, amit a városi ember nem tud egyszerre megérteni. A városi ember a fejét csóválja, amikor látja az 'egymás­tól kilóméterekre szétdobált tanyai há­zakat és borzongva gondol arra, hogy lehet ilyen remeteségben élni? Filozófiai magaslatra kell emelkedni e városi megfigyelőnek, hogy belássa, mennyire emberibb, mennyire Istennek1 teíszőbb élet az, amit a tanyai nép él és meny­nyire bensőségesebb, tartalmasabb, mint a könnyű szórakozás után futkosó^ vá­rosi emberek idegőrlő élete. A tanyai gazda nem ismeri az idegességet, ezt a modern városi nyavalyát, amely tönkre­tesz minden tiszta életélvezést. A tanyai gazda joggal büszke, mert tudja, hogy fölötte áll a városi ember nyugtalan, ki­egyensúlyozatlan, örökké elégedetlen életének. , , ; i i i i. I i z aszögi embör ke a Bessenyei-telepi embör. Sajátos érdekessége a halasiaknak, hogy uccáik nevét alig isméi ik. Tudják, hogy hol van a »Bánom-kert«, a »Sa­nyarú sarok1«, meg a »Csillag-város«, a »Nyági-telep«, a »Pap-kert«, de hogy hol van teszem fel a Virág ucca, arról fogalmuk sincs. Minden halasi lakos pontosan tudja egymásról, hogy hol la-1 kik, ismeri a házat, vakéjszaka is rá- j talál, de azt, hogy az uccája nevét mi­nek kereszték el* nem érdekli. , A sokuccáfu város és a kutyaszorítók Nem csodáljuk, ha a benszülött ha­lasi nem ismeri utcáinak nevét. Sehol még Magyarországon nemi tapasztalta az idegien, hogy a földrajzilag: egyenes uccasort annyiféle névvel lássák el, ahány keresztutcája van. Az egyetlen Kossuth uccát kivéve, minden kereszt- uccánál uj neveket olvashatunk le az uecajelző táblákról. Ember legyen a tal­pán, aki azt a sok utcanevet mind a fejében tartja. A város lélekszámra nem nagy, mind­össze 34 ezer lakosa van, de területre az országi hetedik legnagyobb városa. Nagysága azonban nem épületeinek so­kaságából áll, hanem a tanyák rengeteg számából. Miaga a belváros egészen ki­csi, tiz perc alatt körüljárható. A köz­pont a Városház épülete, ahol a mozi, a színház, a kávéház, a vendéglő és a szálloda van. Nagyarányú épületnek ké­szül a MABI most épülő háromemeletes bérpalotája és az állomás melletti pol­gári fiúiskola, amely szintén most épül. A napokban készült el a Halasi Uj-. ság uj szerkesztősége és kiadóhivatala a Népbank mellett, a Városi Színházzal szemben. • A Kossuth ucca Ami az idegenekre legjobban hat: a Kossuth ucca. Az állomás épületénél kezdődik és felhuzódik a Fő uccáig. Csupa fasor, árnyékos lombsátor, virá­mozinál is jobban. Társas .összejövete­lek gyakran vannak, de csak a legszeré­nyebb keretek között. A lakosság zömét a gazdaközönség teszi ki. A tanyaiak a városba csak heti- piacos napokon jönnek be, őket nem érdekli a külvilág. Pesti újságot nem olvasnak, rádiójuk nincs. Egyedül a Halasi Újság az, amit mindig meg­vesznek, de abból se a politika érdekli őket, hanem a különféle hírek, élelme­zési hírek és az apróhirdetések. Vasár- naponkint kiülnek a házuk elé és eldis­kurálhatnak a fontosabb eseményekről. Higgadtak és szenvedélyt elemek. Józa­nok. Tisztái ejüek. A középosztály a város belterületét árasztja el, esténkint sétálnak a Kossuth uccán, a Fasorban és ha négyszemközt vannak — politizálnak. Az iparos és ke­reskedő osztály sajnos izolálja magát, mint minden vidéki városban. Úgy lát­szik, ez már ősrégi megrögzött szokás Magyarországon. , , > És a zsidók? Úgy általában Halas nagyon kellemes város. Halas lakossága békési és jóindu­latú. A harmóniát csak a z s i d ó k bont­ják meg, akik körülbelül ötszázan élnek Halason. Kereskedők, zugárusok, enge­délynélküli, szabotáló, vidéki éle[miszer- szállitók. A hatóságoknak: mindig velük gyűlik meg a bajuk. Nem! férnek a bő­rükbe ezek a lengyel zsidókként lete­lepedett, most már »kulturzsidók« és ha a Halasi Újság megírja róluk aZ igazat, fel vannak háborodva. Állan­dóan sajtóperrel fenyegetik lapunkat, ahelyett, hogy felhagynának titkos üzel- meikkel. í A keresztény idegent csak ezeknek a kaftánt és pájeszt, tincset levetett zsi­dóknak kihívó, szemtelen pökhendisége zavarja meg. Méltán csodálkozik, hogy az ország kellős közepében, ebben a tősgyökeres tiszta magyar városban ho­gyan tűrhetik1 meg őket? Beszéltünk1 Sze­gedről és Szabadkáról jött idegenekkel, akik meglepődtek! a zsidók nagy arány- sZáma miatt és azt ajánlották, hogy 'te­lepítsük ki őket a yáros alsó végére, a Cserepes-tó tájékára, ahol szép, nagy­terület állna rendelkezésükre és ahol fel­építhetnék házaikat. A tóben még meg is f ü r ö d h e t n é n e k. Ha el volnának! ludtalpbetétes zsídaink különítve a vá­rosi lakosságtól, akkor a keresztények szívesebben látogatnák a kávéházat, cuk­rászdákat, mert a halasiak »zsidópárto­lása« csak s z i n 1 e g e s. ' Csak négy- szemközt kell beszélni velők, hogy tisz­tán lássuk, mennyire kívánják1 az euró­pai zsidókérdés végleges megoldását. Halas keresztény város volt a múltban és keresztény város akar ma­radni a jövőben is! Kézrekerültek a betörések tettesei F a r ka s Elek és K r a m m e r Kálmán lakására ismeretlen tettesek betörtek és körülbelül ötezer pengő értékű ruhane­műt loptak el. A rendőrség erélyes nyo­mozása eredménnyel járt és a tettesek: Bogdán Tibor és Vásárhelyi Zs. hurokra kerültek'. A kiállítás programja gos kert eZ a hosszú pormentesitett uc­ca, amelynek villaszerű házai fürdővá­ros hatást keltenek a szemlélőben. A Kossuth uccában áll az ősrégi gimná­zium épülete, mely impozánsan emel­kedik ki hatalmas szárnyaival a többi épületek körül. Jellemző a halasiakra, hogy mint a legtöbb alföldi városban, majdnem! min­denkinek van kerékpárja. Sehol annyi csinos kerékpározó fiatal nőt nem látni az országban, mint Halason. Szélvész­ként száguldanak át a városon és cso­dálatos, soha nem' történik bajuk. Sport edzettek, ügyesek. Az idegen eleinte megbámulja őket, később aztán megszokja és a gyalog­járó hölgyeket nézegeti inkább, mert azokat könnyebb utolérni. Úgyneve­zett korzó-élet nincs Halason. A hölgy- közönség, ha szereti is cicomázni ma­gát, alapjában véve nem' igen mutatko­zik az uceán. Imádja a színházat, még a A 'kiállítás a Kiskunhalasi Református Szilády Áron-Gimnázium épületében lesz megtartva szeptember 6, 7 és 8-án. A’ kiállítás ideje alatt lovasmérkőzést tart a m. kirí Csendőr »Lovasosztály.« Nép­művelési előadás fogja emelni a kiállítás nívóját a Városi Színházban. Közegész­ségügyi előadás és levente szüreti ün­nepély is lesz Halason. Az időrend Így alakult: Szeptember 5-én este 8 órakor: A kiskunhalasi, kis­kőrösi és keceli tűzoltóság bemutató- gyakorlata a Bethlen-téren. Szeptember 6-án: Reggel 7 órakor: Zenés ébresztő. Háromnegyed 11 óra­kor: Hősök Emlékművének meg'koszoi- ruzása. Délelőtt 11 órakor: A kiállítási megnyitása. Déli 12 órakor: A díjazott állatok elővezetése: és fogatok bemuta­tása. Délután 1 órakor: Lovasmérkőzé­sek. Este 8 órakor: Népművelési elő­adás és közben magyaros ruhabemutatö a Városi Színházban. Szeptember 7-én: Délelőtt 11 órakor; A Halasi Gazdasági Egyesület és a Ha­lasi Népbank együttes díszközgyűlése a városi közgyűlési teremben. Délután 2 órakor: A kertmunkásképző iskola be­mutatása Fehértón. Este 7 órakor: A Szőlősgazdák Egyesülete székházának! felavatása. , i Szeptember 8-án: Reggel 7 órakor: Zenés ébresztő. Délelőtt 11 órakor: Dr Szentkirályi Zsigmond egyetemi magántanár, kassai főorvos közegész­ségügyi előadása a közgyűlési teremben. Délután 5 órakor: Levente szüreti ün­nepély. I. [

Next

/
Thumbnails
Contents