Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-08-25 / 68. szám
Augusztus 25, kőid HALASI UJSÄO V'*~ Egy szabómester bőröndben vitte feldarabolt feleségét Mit ér a magyar szellő ? Erik' mar a szőlő, a magyar szőlő, sőt itt-ott szüretelik is a korán érő szőlő- két. A szőlő most pótolhatatlan. Magas tápértéke pótolja a hiányos tápszereket, ami a mai háborús viszonyok között elsőrendű fontossággal bir. Hála Istennek, bőségesen fizet a szőlővenyige és igy lesz szőlő mindenki számára. Fontossága a nagymennyiségben beérő szőlőnek gazdasági szempontokból az is, hogy a termés nagy mennyisége lehetővé teszi a szőlőnek olcsó áron való beszerzését. Szegény és gazdag egyaránt annyit fogyaszthat belőle, ameny- nyinek a fogyasztására, élvezete az egyén testi épségének fenntartása szempontjából szüksége van., Tudományosan megállapított tény — és ezt az évszázados gyakorlat is bizonyítja, — hogy 1 kg. szőlő fogyasztásának értéke 1 liter tej élettani értékének felel meg. Tej nincs, de szőlőhöz mindenki hozzájárulhat. A 6 éven felüli gyermekek táplálkozásánál a szőlő fogyasztására éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani. A szőlő gyümölcse és leve nagy tápértékü. Erősen csontkép- zésü és izomerősitő, a gyermek egészséges fejlődésére és növekedésére igen előnyös hatással bir. A szőlőbogyóban és a szőlő levében, a friss mustban nagymennyiségű természetes szénhidrát vegyület van, ilyen a cukor is, a felnőttek táplálkozási szempontjából az életerő legnagyobb forrása. Az érett szőlőben, a friss mustban a cukor 16 20 százalékot képvisel, ami 600 —800 caló- ria egységnek felel meg, ami egy közepes termetű és testsulyu felnőtt egyénnek majdnem egynapi kalóriaszükségletének egynegyed része. Azért a felnőttek táplálkozási rendjében feltétlen előnyös napi 1 —2 kg. friss szőlő fogyasztása, mert élettani hatása felülmúlja mindén e célra alkalmazott vegyi utón előállított gyógyszer hatását. Izomerő„Eltörtél hegedűm \u EUöiiél hegedűm Nótámnak a fája, Nincs ami lékemnek Panaszát feltárja. Nem az a dál, a vers, Ami járta régen, Minden más itt is már Kint a faluvégen. Muskátlis ablak nincs Aki néz ki rajta, Annak is már máshol Piroslik az ajka. A fonóba se járnak Csend itt is e tájon, Mondjad a lelkűnknek Mindez hát ne fájjon ? Régi jő pajtásom Itt fekszünk a földben, Hallod mit játszanak Fent a magyar ködben ? Micsoda éktelen Esze veszett lárma. A magyar dal, a vers De igazi árva. Ha majd ők lesznek itt, Tisztább lesz az érzés A magyar nótában Lesz még visszatérés, Muskátlis lesz akkor A sok kicsi ablak, Természettől piros Minden női ajak. BAKSAY BÉLA * Legnagyobb zene* és dalköltőnk, Fráter Lóránd halálának emlékére írta 10 évve ezelőtt Baksay Béla. A 10 év elrepült, de Fráter Lóránd dalai minden magya-J szivében ott zsonganak. A zágráb—zimonyi vasútvonalon az utasokat ellenőrző élelmiszernyomozók borzalmas bűntényt Iepleztke le. Herz Ivó zágrábi szabómestert, aki a vonaton utazott, felszólították, hogy nyissa fel bőröndjét. Herz vonakodott a parancsnak eleget tenni, amivel abba a gyanúba keveredett, hogy élelmiszert visz a nagy bőröndben. Erőszakkal felnyitották a koffert, amelyben a legnagyobb megdöbbenésükre egy asz- szonyi holttestet találtak, feldarabolva. Herz Ivó azzal védekezett, hogy felesége öngyilkosságot követett el és ő Az alábbi sajtóhibákat az 18?6 május 2-án megjelent »Kis-Kun Halas« cimü társadalmi hetilap böngészte ki a pesti lapokból előfizetőinek és olvasóinak szórakoztatására. A múzeumban akadtunk rá erre a régi elsárgult újságra. Az iró, aki szerényen csak —r betűvel jelzi személyét, olyan csemegével szolgált, hogy még ma is úgy megmosolyogjuk, mintha csak tegnap irta volna. A humor talán az egyetlen dolog a világon, ami időálló, ami nem avasodik, nem romlik meg soha. A Kis-Kun. Halas hetilap akkori szeri- kesztője álmában sem) gondolt arra, hogy 56 év után. újra olvasni fogja Halas olvasóközönsége az általa virágcsokorba szedett mulatságos sajtóhibákat. Bizonyára élnek még Halason azok az újságolvasók, akik élénken emlékeznek a humoros cikkre, de százat teszünk1 egy ellen, hogy szívesen elolvassák mégegyszer. Eszükbe jut a fiatalságuk, a régi Halas, a régi társadalmi és közgazdasági élet. Csodálatos! Halas alig változott 56 év alatt. Ma is ugyanazok a problémák vannak napirenden, mint voltak 1886 ban. Vizszabályozás, zsidókérdés, piaci árak leszorítása, a vizká- rosult gazdák megsegítése, vadvizek, rossz termés. Mintha csak ma jelent volna meg a Kis-Kun-Halas hetilap. Az olvasó alig veszi észre a különbséget. De ami a legfrissebben hat, a humora. ||i Tessék, győződjenek meg rajta az olvasók: ______ » A szedő szégyenkezik, a korrektor bosszankodik, a főszerkesztő szitkozódik, az újságíró haragszik a sajtóhibák miatt, a közönség ellenben örül neki, •mert a hasát fogja nevedében. Hogyisne, amikor például a világboldogitó politikáról csevegve a szerkesztő agar- politikát említ agrár politika helyett. Az 1846-ban megjelent Pesti Divatlap Petőfi Sándor fordításában egy francia regényt közölt folytatásokban. A sajtóhibával szedett szöveg igy hangzott; »Az elhunyt férj végrendeletének felbontása következett. Ott volt az egész gyászoló család. Az özvegy zokogott. A királyi ügyész olvasta fel a végrendeletet: — Szeretett Izabellámnak pedig irántam tanúsított odaadó szeretetéért és hűségéért négyezer frakkot hagyományozok. Szerelmes Isten! Mihez kezdjen egy gyászbaborult, szerencsétlen, özvegy négyezer frakkal? Természetesen sajtóhiba miatt lett négyezer frank helyett négyezer frakk! Petőfi, hogy a bosszantásokat kikerülje, mosolyogva jelentette ki, hogy ő szándékosan hagyta meg a fordításban a sajtóhibát, mert maga aZ éle többet ér, mint az egész francia regény. félt a hivatalos eljárástól, ezért feldarabolta feleségét. Az apróra darabolt holttestet bőröndbe gyömöszölte és elutazott vele az ország keleti részébe. Az volt a terve, hogy a holttest vérest maradványait »valahol Horvátországban« elássa. »Úgyis felboncolták volna — mondotta, — én végeztem el ezt a munkát.« A vizsgálat eddig azt állapította meg, hogy az asszonyt tompa tárgytól eredő ütés érte. Valószínű, hogy a szabómester maga gyilkolta meg feleségét. Herzet letartóztatták és Zágrábba szállították. Igen ám, csakhogy a közönség másképpen vélekedett. Ahelyett, hogy.mulatott volna a sajtóhibán, méregbe jött. És 800 olvasó közül 700-an visszaküldték a lapot azzal az indokolással: »Ha az urak nyomtatni nem tudnak, ne csináljanak újságot!« Á halasiak azonban más véleményen voltak. Nem mérgelődtek a Petőfi Sándorról feljegyzett sajtóhiba miatt. Sőt, jóízűen kacagtak rajta. »Egy báli tudósításban azt irta a báli tudósitó: A mennyezetről négy óriási suszter lógott le és fényt hintett az alant nyüzsgő táncosokra.« (L u s z t e r helyett susztert szedett a betűszedő). Egy még aranyosabb sajtóhiba: »A miniszterelnök kel 6 óra 31 perckor és nyugszik 10 óra 50 perckor. A hold fogad: minden pénteken d. e. 10—12 óra között a miniszterelnökségi palotában Budán.« Egy pesti napilap a következőket irta: »Az öreg Deák Ferenc azon az éjszakán nálunk halt meg és a kővetkező nap reggelén vidáman tovább utazott Füredre.« Pedig hát, aki egyszer meghal, az csak a másvilágra utazhat. Egy gyászjelentésből böngésztük ki a következőket: )>A boldogult földi maradványait folyó hó 8-án fogjuk a Ke- repesi-temetőben ökör nyugalomra kisémi.« Requiescat in pace! Az egyik napilap a tenyészmarhakiál- litásról igy számol be: »Megemlítjük még mint ritkaságot, gróf Szapáry Dénes gyönyörű tetem e i t, amelyek még nincsenek teljesen kihizlalva.« Tehenek helyett tetemet szedett a szedő! Egy életrajzban a következő sorok álltak: »Kristóf Pál pünkösd előtt Irat lóval indult el Amerikába a tengeren át.« — Ezt is a szedő ültette lóra, ahelyett, hogy »hat hóval« szedte volna! Szegény Kristóf Pálnak ugyancsak nehéz utazása lehetett a hat lóval átevic- kélni az óceánt. Egy zenekritikus beszámolójából idézzük a következő mondatot: »Ezt a kerek erdőt járom én négykézre.« (A szedő kihagyta a közbeeső mondatot, amely arról szólt, hogy a népdalt a művész zongorán játszotta négykézre). Eddig a Kis Kun. Halas. Most ugorjunk át néhány évtizedet. 1916 ban jelent meg egyik halasi lapban a következő hirdetés: »Háborús prostitúció és vérbaj kapható lapunk ki- adóhivatalában jutányos áron.« A sajtóhiba csak egy pont mellőzésével történt. A negyedik szó után pontot kellett volna tenni és a következő szó: Ozcmágak kiépítésére, u| üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújításira, tehenészet szervezésére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, agynevezett „középlejáratú“ kötelezvénykölcsönöket folyósít. Halasi Népbank és Hitelszövetkezet üzen kölcsönök ntái utélagos évi 4‘1,%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem kell Bővebb felvilágosítással szolgál as Ifax(s<ósá(, Régi és uj sajtóhibák 99 Ötvenhat év előtt ezen mulatott Halas Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél kérje kifejezetten a Kiskun-keserű gjógylikört Gyártja i vitéz Felsószentlván és Kling KISKUNSÁGI RUM* ÉS LIKÓRGYÁR KI S KUNHALAS Felsőnádor u. 15 U d i t frissít gyógyít ■■■»na Telefon sz.i 1 6 6 nagybetűvel kezdeni. A közegészséget kissé veszélyes színben feltüntető hirdetés azonnal más értelmet kapott volna. De ne törjünk pálcát a múlt felett. Sajtóhibáktól még mi magunk sem vagyunk teljesen mentesek. Amit szedőgépével szed ki a Halasi Újság, az hibátlan, de amit kéziszedéssel kell szedni, az bizony néha sántikál. Legutóbbi számunkban jelent meg például a kővetkező apróhirdetés: »Babé Dezsőné nagycsaládu embert részeg munkára keres.'Jelentkezni lehet vasárnap 9—11 óráig.« Isten óvjon meg minden nagycsaládu embert a részeg munkától! De hát a hirdetésben nem is arról volt szó. Részes és nem részeg munkát kellett volna szedni a betűszedőnek. Méltóztatnak látni, sajtólibák előfordulnak nálunk is. Bocsánat: sajtóhibák! Aki nősülni akar (Történik -egy házasságközvefitő iroöá- ban) Ifjú (belép): Jónapot. Közvetítő: Kicsoda ön. Fél? Ifjú: Nem. Közvetítő: Ön nem fél? Ifjú: Nem félek. Közvetítő: Helyes. Ha ön nem fél, akkor az én felem. Ifjú: Nősülni óhajtok. Közvetítő: Állása van? Ifjú: Amig le nem ülök. Közvetitő: Vagyona? Ifjú: Vagyon. Közvetitő: Mi az, hogy vagyon? Ingatlan, ház, telek? Ifjú: Vár. Közvetitő: Önnek vára van? Ifjú: Csak kissé huzatos. Közvetítő: Szóval légvára van. Ifjú: Sajnos, már az is romokban hever. ( . 1 ! Közvetitő: Sebaj. Azért énj meg- nősitem! Választhat kedvence szerint... Talán egy feketét? Ifjú: Köszönöm, nem élek vele. Közvetitő: De fog... Ifjú: Soha! Közv etitő: Ha a magáé lesz! Ifjú: Nekem nemi kéU. Közvetitő: Ebugattát. Hát micsoda férj lesz magából? Ifjú: Megleszek fekete nélkül is- Ugyanis árt a szivemnek. Az orvos megtiltotta. Izgat. Közvetitő: Vagy úgy? Maga feketekávéra gondol? Ifjú: Hát mire? Közvetitő: Fekete nőre! Akit maga majd elvesz. Ifjú: Hol van az a nő? Közvetitő: Előbb Írja alá a nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy szándéka komoly és megingathatatlan, azonkívül kötelezi magát, hogy az általam bemutatott fekete angyalt feleségül veszi. , i I j ' | . . Ifjú (aláírja): Tessék. (Megszólal a telefon). Közvetitő: Halló, itt Express há- zasságközvetitő iroda. Micsoda? Nem értem! Kit tetszik keresni? De igein, itt van. Most jött. Hallatlan. Szóval érte jönnek? Hát csak jöjjenek! (Lecsapja a kagylót). A Lipótmezőről keresték. | .1 Ifjú: De miért éppen itt kerestek? Közvetitő: Ez a szokásuk. Ha egy elmebeteg megszökik, ide telefonálnak. De, ha ez igy megy, akkor mindjárt becsukhatom a boltot. Végre akad egy ember, aki nősülni akar és arról is kiderül, hogy bolond. (DYMJ)
