Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-06-23 / 50. szám

2. okiaí HALASI LTJSAO Junius 23, kedd Az egész város lelkes ünneplése mellett zajlott le a Levente nap Felavatták a halasi leventék uj otthonát — Ötezer ember vett részt az ünnepségen — Nagysikerű szabadtéri szinielőadás a szigeten A tábortüzet és a műsoros estet nagy tömeg nézte végig Az időjárás, mintha csak jóvá akarta volna tenni ünneprontó multheti hibáját, most vasárnap olyan kellemes, kánikula- mentes nappal örvendeztette meg a ha­lasi leventéket, amilyennél jobbat kivan ni sem lehetett volna. Enyhe, szinte ta- vaszias napsugár árasztotta fényét Ha­lasra a Levente-napon. Reggel iéi hét órakor éneklő századok és szakaszok vonultak fel a város különböző útvona­lain. Hogy a levente zenekar milyen tö­kéletes összeállitásu, arról már az előző szombat estéjén is meggyőződtünk a Iatnpionos, zenés takarodó alkalmával. Dicséret ilieti K a r á d y Zoltán karmes­tert, aki a leventéket ilyen művészi ze­netudási a nevelte. Nyolc órakor vallásfelekezetek sze­rint ünnepélyes istentisztelet volt, ame­lyen a helybeli katonaság is résztvett teljes tisztikarával. Felszentelik a ieventezászlót A zászlószenteiési ünnepély 11 órakor vette kezdetét a Hősök emlékszobra és az Ofszágzászló közötti piactéren. Több ezer ember nézte végig a lélekemelő ünnepélyt. Dr Gusztos Károly he­lyettes polgármester magasszárnyalásu beszéd kíséretében adta át a levente- zászlót, melyet Segner László katho- likus lelkész és Tóth Béla református lelkész áldott meg. A levente zászlót anarcsi Tegzes Károly gazdasági ta­nácsos, a halasi Levente Egyesület el­nöke köszönte meg lelkes szavakkal, mely után buzditó beszédet intézett a tisztelgő leventékhez. A zászlószenteiési ünnepély után a Hősök emlékszobrának megkoszorúzása következett. Magyaros ruhában vonult fel a város vezetősége az emlékmű előtt. A levente századok kemény léptei csat­togtak az ut kövezetén, öröm volt nézni díszes felvonulásukat, Az árvalányhajas tanyai leventék fehér inge vakított a napon. A leventék dobogó lépteivel együtt- dobogott az egybegyült közön­ség szive, mert mindenki érezte e szent pillanatban, hogy a magyar jövő re­ménysége és záloga 'jó kezekben van le­téve.. Ezek a halasi leventék tudják, hogy. apáik és testvéreik azért küzde­nek a fronton, hogy a győzelem szá­mukra a boldogabb, szebb jövőt te-* remtse meg. Tudják a leventék, hogy felelősék apáinak és testvéreinek és tudják azt is, hogy az egész nemzet szeme rajtuk van, mert övék a nemzet jövője, bennük él az eljövendő uj Ma­gyarország minden reménysége. A leventeotthont felavatják Az ünnepély fénypontja délután há­rom órakor kezdődött a Natkai-szigeten. A leventeotthon felavatása tette örökké emlékezetessé ezt a délutánt, melyen Hatas város történelmének egyik legki­magaslóbb eseménye zajlott le. A sza­badban felállított színpadon dr Ka- thona Mihály polgármester tartott megnyitó beszédet. Ekés szavakkal ecse­telte a város múltját, szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal tarkított küzdelmes történelmét. Majd kitért a Natkay-sziget sziget múltjának ismertetésére. Részle­tezte, hogyan vált a sziget a leventék otthonává és annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj otthon nagymér­tékben elő fogja segíteni a leventék szellemi és testi kiképzését. Hazafias^ ságra és áldozatkészségre szólította fel a leventéket, akik tisztelgő állásban hall­gatták a hozzájuk intézett lelkesítő sza­vakat. ' i A polgármester felavató beszédét Tegzes Károly, a Levente Egyesület elnöke köszönte meg, utána pedig a le­ventékhez szólott, vázolva a célt, ame­lyet az Egyesület magta elé tűzött. Ezután B á fi n t Lajos levente szavalta el íneleg átérzéssel a »Kokárda« című verset nagy tetszés mellett. Szabadtéri előadás az árnyas fák alatt F I € V E L E M I Most szerezze be cipő és szandáléit szükségletét Peter cipó házban Óriási választék ! Turai Kálmán: »Zugnak a fenyők« c. 2 felvonásos színmüve volt a m üsor legkiemelkedőbb pontja. A szereplők valamennyien megállották a helyüket A zsúfolásig megtelt nézőtér feszülten figyelte a hazafias darab gyorsan pergő fordulatait. Elragadtatással keli megem­lékeznünk Széchenyi László levente kiforrott, színészi tehetségéről, aki egy félkarú földbirtokos szerepében szivbe- markoló alakítást nyújtott. Az a közvet­lenség, ami hanghordozásából áradt, tel­jes illúziót keltett. Tekintetbe kell ven­nünk, hogy a színpadot nem reflektor világította meg, hanem «csak a puszta napfény, ami nagyon megnehezítette a szereplők munkáját. Hivatásos színészek is kiesnek ilyen körülményeik között a szerepükből. Annál nagyobb az érdeme a levente művészeinek1, hogy mégis tö­kéletes hatást tudtak elérni. Geszler Jó­zsef, Tóth N. Ladíos, Torma István, Tóth Ferenc, Kram mer N. és Bálint Sán­dor mind-mind hozzájárult a sikerhez. De nagy tetszést aratott a női gárda is. Orbán Erzsébet természetes játéka valóságos színésznői produkció volt. Ba­kai Vilma, Nagy Aranka, Komlós Judit és Rébék Julia ragyogóan bebizonyítot­ták. hogy értik a színjátszás mestersé­gét. Az előadást a Gyorshadtest-induió kö­vette, majd utána a levente zenekar ját­szotta a müsorzáró Himnuszt. A leventék kiképzése mintaszerű Hat órakor a leventék részére közös vacsora volt a felavatott uj Otthonban. Végigjártuk a Leventeotthon helyisé­geit, a társalgót, a színpadot, az öltö­zőket, a játék- és a tornatermet. Meg­hitt, kellemes tartózkodási helye lesz ez a sziget a leventéknek. Úgy testneve­lés, mint szellemi kiképzés céljára rend­kívül alkalmas ez a Natkay-szígeti le­vente-paradicsom. Hisszük, hogy az üdítő lombsátor és a tó megkedveltet! leventéinkkel uj otthonukat és minden szabadidejüket itt fogják tölteni. A ve­zetőség célja nemcsak az, hogy leven­téink testnevelését segitse elő, hanem elsősorban az, hogy szellemi irányítást adjon nekik. Ez a szellemiség az alapja annak a belső második frontnak, amely­re ma az országnak olyan nagy szüksége van. Az oktatói kar hivatása magaslatán áll, tudjuk, hogy jobb kezekbe nem ke­rülhetett volna ifjaink nevelése. Három körzetparancsuoka van a halasi Leven­te Egyesületnek és mindegyik parancs* nők tudása legjavát adja. Csak néznünk; kell a Levente-nap ragyogó színvonalát* hogy tisztán lássuk, kikre bízzuk leven-» téink sorsát. Az ünnepély sikere légió? képpen Szentgyörgyi László széf? mélyéhez fűződik, aki testtcl-Iélckkeí rendezte meg ezt a felejthetetlen szép napot ! j Este 8 órakor kezdődött az esti mű­sor. Többezer ember töltötte meg a szi­getet, hogy szemlélői legyenek a Le­vente-nap befejező részének, a Tábor­tűznek. Magasan lobbant föl a láng a sziget közepén mintegy jelképezve azt a lángot, amely a leventék szivében lo­bog. Porcsin Imre hadnagy nyitotta meg a tábortüzet, majd utána a közön­ség énekelte el a magyar Hiszekegyet. Jobbnál-jobb számok tarkították az es­tét és különösen a humorosak arattak sikert. A szabadtéri színpad a reflektor- fényben pompásan hatott. A konfe­ranszié szellemessége egy pesti kaba­réba is beillett volna. Ifj. Cserkó Jó*- zsef, Frittmann József, Tóth Lajos, Tor­ma István, Busa Lajos, Lakatos Pál és a fehértói leventék szórakoztatták éjfélig a közönséget. Hazatérve a szigetről, a késő éjszaká­ban gondolataink a halast leventékhez szállt. A felsorakozó kunsági ifjak ar­cát láttuk magunk előtt. Azokat a büsz­keségtől fénylő szemeket, melyek felénk csillogtak. i Leventék! Ti, akik még nem vagy­tok abban a korban, amikor a haza ka­tonának hiv benneteket, őrködjetek a haza határain belül. Védjetek becsülettel a belső frontot a belülről támadó ellen­séggel szemben. Ti is katonák vagytok^ igazi katonák, akikre a hazának szük­sége van. Ti nem a véretekkel áldoztok, a szent ügyért, hanem a munkátokkal, a lelkiismeretetekkel, a becsület* tikkel; amelyekben hogy bíznunk lehet, meg­mutattátok ezen a szép napon. Adjon az Isten szebb jövőt! Zászlóavatás a kerékpáros laktanyában A helybeli kerékpárosok június 28-it (vasárnap) délután, a zászlóavatás első­napján nagyszabású sportünnepélyt ren­deznek a kerékpáros laktanyában- A kerékpáros bemutatókon, harckocsiver­senyen és több1 vidám jelenetén kívül a helybeli esendőrlovastanosztály lovas be­mutatóval fogja szórakoztatni a közön­séget. A vidám bemutató keretén belül a harckocsik működés közben lesznek láthatók. Belépődíj nincs. A közönséget kényelmes 'ülőhelyek várják'. Uzletmegnyitás! , « Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy Huszá r hentes mellett (Makai házban) elsején rőfös kereskedést nyitok Kérem a közönség szives pártfogását Hazafias tisztelettel: fegyveres Elemé textilkereskedö Köszönet Kiskunhalas város nemzeties érzésű közönségének A Levente Egyesület vezetősége ez­úton köszöni meg azt a lelkes és figyel­mes érdeklődést, mellyel a város nem­zeties érzésű közönsége a Levente-nap egész műsorát végigkísérte. Megköszöni a Vezetőség azoknak a mindig áldozatra kész, jó hazafiaknak és testületeknek adományait, akik és amelyek megértve az idők szavát, adományaikat zászlószeg megváltás és felülfizetes formájában az illetékes helyre eljuttatták. A Vezetőség a nemesebb lelkű és nagyobb adományt juttatók nevét a Halasi Újság kör vetkező számában kívánja az összeg feltüntetésével nyilvánosságra hozni, bízva abban, hogy ez másokat is arra fog serkenteni, hogy adandó alkalommal ők is áldozatos szivvel gondoljanak a levente ifjúságra, melyért dolgozni min­denki kötelessége. Nemes szívű adomá­nyozók, lelkes levente-nap látogatók1: Szebb jövőt! A HALASI LEVENTE EGYESÜLET VEZETÖSEGE 3-4 Keresztény üzlet! Keresztény úzlet! Női és férfi szövetek, vásznak, selymek, Em prime, Crepde- schiene, bélésáruk nagy választékban! Megnyílt Bor fills- is divaliro Ott Kiskunhalas, Fő u. 10 sz. (volt Kálmán Dezsődéle üzlet) Szabóiparosok legolcsóbb bevásárlási forrása Keresztény vásárlóközönség szíves pártfogását kérve maradtam hazafias tisztelettel: BOR LAJOS ... hogy a halasi Akasztó-hegy miről volt nevezetes? Még a kunok letelepe­dése idején Haitis, városnak törvényszé­ke volt. Itt, Halason döntöttek, a Kis­kunság peres dolgai felett. ÍQyakoria'kí voltak a halálos ítéletek, melyeiket a város északi részén fekvő halom tetején hajtottak végre az ott"felállított akasztó- ián. Ezért hívják a halmot még ina % Akasztó htgyn ek. ... hogy a középkorban az érni milliói még nem ismerték az inget?' A len vászonig a 16. században olyan ritka* ság volt, hogy a leggazdagabb és legv előkelőbbek sem tartottak belőle egy- párnál többet. ...hogy Franciaországnak volt első és harmadik Napóleonja, második Napot* leon császárról azonban nem tud a tör­ténelem ? Franciaország ezt a tréfát egy sajtóhibának köszönheti. Amikor III. Nar* poleon, Franciaország akkori elnöke fel­vette a császári címet, a belügyminiszter, kiáltványban tudatta a nagy eseményt a néppel és a kiáltványt ezekkel a sza-í vakkal fejezte be: »Tehát ez legyen ^ jelszavunk; Éljen Napoleon!!!« A Napo­leon neve után következő három fel­kiáltójelet a szedő a római hármassal tévesztette össze és így került Napoleon, neve után a hármas szám. Amikor a sajtóhibát észrevették, már késő volt a: császárt III. Napoleon néven éltető tö­meg felvilágosítására, úgyhogy a csá­szár végül is jobbnak látta a nem saját jószántából választott név használatába, belenyugodni. ...hogy miről volt hires a halasi Ku- ruc-halom? 1703-ban Rákóczi Ferenc fe­jedelem hős kurucai megütköztek a Szá- va-melléki Kiba kapitány csapatával. A csata Halas város déli térségén folyt le. A kurucok közül 234-en estek el. Ezeket egy közös sírba helyezték a közeli ha­lom tetején. Azóta is Kurue-haiom a neve. ... hogy miről nevezetes a halasi Piac hegy? A Piac begy, valamint a Zöld­halom és Nagy-halom arról nevezetes^ hogy Kinizsi Pál, a bámulatos erejű ma­gyar vttéz ezeken a helyeken verte meg a cseheket. A három halom az elesett cseheknek temető halmai voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents