Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-06-16 / 48. szám
Jünius T6, k'e'dä ’■ \^V ft. t HÄLASI UJSÄO-**1' ' <**( 3. qm 1 zsiMrtokok sva Káli ay Miklós miniszterelnök éppen a minap jelentette ki a sajtó képviselői előtt, hogy ennek a nyárnak az egész országban a szorgalmas munka jegyében kell lefolynia s igy előreláthatólag a törvényhozás sem; fog hosszabb szünetet tartani, hanem sorozatosan elkészülő törvényjavaslatokkal foglalkozik. Ezidőszerint a képviselőház az úgynevezett zsidóbiitok-javaslatot tárgyalja. Régen került a magyar törvényhozás elé ilyen nagy horderejű javaslat, amelynek a most következő években és évtizedekben döntő kihatása lesz a magyar birtokmegoszlásra és természetesen elsősorban a földet művelő magyar népre. Elvégre arról van szó, hogy ha Bánffy Dániel földmivelésiigyi miniszternek ez a javaslata törvényerőre emelkedik, úgy nem kevesebb, mint 700.000 kát. hold mezőgazdasági és mintegy félmillió hold erdőgazdasági ingatlan kerül a zsidók tulajdonából az; államfenntartó magyar faj kezére. Méltán mutatott rá a földmivelésügyi miniszter a képviselőházi vita során elmondott beszédében, hogy a javaslat jellemző tulajdonsága az, hogy a földbirtokra vonatkozó eddigi jogszabályoknál sokkal szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Az első és legfontosabb szigorítás az, hogy a javaslat a faj védelmi törvény alapjára helyezkedett, ami annyit jelent, hogy általában on i nd en zsidót érint az u j javaslat. Szigorítást jelent az is, hogy a zsidók ingatlanainak elvétele nemcsak lehetséges, de kötelező, tehát minden körülmények között végrehajtásra kerülnek a törvény intézkedései. A javaslat egyik nagy jelentőségű intézkedése az, hogy az elvett zsidóbirtokokat nem készpénzzel, hanem kötvényekkel fizetik ki. Ez rendkívüli mértékben egyszerűsíti az eljárást és amellett kizárja azt, hogy a kárpótlásul fizetett összegek esetleg a nemzet szempontjából káros célokat szolgáljanak. A törvényjavaslat az eddiginél sokkal szigorúbban korlátozza a zsidók ingatlanszerzési lehetőségét. A jövőben zsidók még árverés utján sem szerezhetnek földet, ezenkívül kis- és nagyközségekben egyéb ingatlant, tehát sem telket, sem házat nem vásárolhatnak. Ez a rendelkezés a jövőben meg fogja gátolni azt, hogy zsidók tulajdonába vándoroljanak egyes magyar falvak fél utcasorai s egy-egy meggazdagodott zsidó vásárolja fel a magyar kisemberek elől a rendelkezésre álló telkeket, házakat és földeket. A javaslat szigorúságát legjobban az jellemzi, hogy általános kivételeket a zsidók javára egy általában nem tartalmaz. Korlátolt mértékű és átmeneti mentesítést is csak a háború alatt, vagy a forradalom és az ellenforradalom idején különös érdemeket szerzett zsidók részére biztosit. Annyira szigorú a javaslat, hogy a mentesítés még a zsidók hősi halott özvegyére sem terjed ki, mert az alapelv az, hogy a kivételek csak az érdemeket szerzett személyekre vonatkozhatnak. A zsidőbirtok-javaslat jelentőségét a legjobban az a külföldi visszhang bizonyítja, amellyel különösen a német és olasz sajtó fogadta Bánffy Dániel bárónak ezt a törvényjavaslatát. Minden oldalról, természetesen a Ház túlnyomó többségének képviselői is elismerik, hogy ez a javaslat a magyar faj védelmére, a magyar földbirtok egészségesebb megoszlása és a zsidókérdés megoldása terén felbecsülhetetlen értékű haladást jelent. Magyar nők ! Más jelentkezhetnek honvédelmi munkára! A »Női önkéntes Honvédelmi' Munka« helyi munkabizottsága értesíti a halasi magyar nőket, hogy minden nap lehet honvédelmi munkára jelentkezni d. e. 8—12 óráig Dohány ucca 1. sz. alatti helyiséglében. Ugyanott a honvédelmi hulladékgyűjtés tároló helyeinek ügyében is lehet értekezni. Több ucca már felvette a munkát. A tárolóhelyek tudomásulvétele céljából az ucca lakók köny- nyitésére közöljük a tárolóhelyek címét. Jókai w . 44., Szép u. 15., Vörösmarty u. 6., Hattyú u. 11., Toldy u. 3., Eötvös u. 7., Felsőkistelek 3., Fő u. 2., Felsőöregszőlők 303-, Gőbölyjárás 23., Cuczor u. 4., Petőfi u. 39., Szondy u. 18., Dainja- nics u. 2., Vitéz u. 2., Kéve u. 15., Haty- tyu u. 25. — Kéri a munkabizottság', hogy ezt a csekély, de fontos honvédelmi munkát úgy az üzlettulajdonosok, mint a háziasszonyok, tegyék magukévá. A nyaralók élelmiszerellátása Aki állandó lakóhelyéről gyógyulás, üdülés, nyaralás céljából három napnál hosszabb időre eltávozik, a nyaralás helyén csak úgy kaphat jegyre kiszolgáltatható élelmiszereket, ha közellátási igazolványt szerez be. Ha a nyaralónak állandó lakóhelyén nincs élelmiszerjegye, vagy pedig a nyaralás helyén egyes élelmiszerek forgalmát jegyhez kötötték, holott otthon azok szabadon vásárolhatók, akkor élelmiszerjegyeket adnak ki neki. Kenyérváltójegvekért az ország egész területén — Budapestet kivéve — úgy a pékeknél, mint egyéb üzletekben lehet kenyeret vásárolni. Olyan helyeken, ahol á múlt évben legalább kétszáz nyaraló volt, zsirjegyet kell bevezetni. A zsiradag fejenkint és hetenkint legfeljebb 12 deka zsir, vagy 14 deka háj, illetve 14 deka zsirszalonna, vagy pedig 15 deka bőrös zsirszalonna lehet. Szövetet, bélésárut vásárol jón szaküzletben Tiszta gyapjúszövetek, tropikálok, nadrág anyagok, müroslmentes ruhavásznak, ceugok, bélésáruk HAZAI GYULA siővei* és bélósáru lerakata (régi járásbíróság! épület) 95 cm.-es kasza . . 5 P 70 1 100 em.-es kasza „ . 6 P —f. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztőség! Tudom azt, hogy a Halasi Újság mindenkor szívesen veszi, ha a zsidókról megírjuk az igazat, legyen szabad az alábbi két esetet megemlítenem. Uj kaszát visz egy napszámos ember az uccán. Megkérdem tőle, hogy hol és mennyiért vette? — Itt a piactéren vettem egy zsidónál hét pengőért. Megütötte a fülemet a hét pengő- Úgy emlékeztem vissza, hogy nem is olyan régen a Hivatalos Közlönyben olvastam az uj kasza-árakat. Böngézve a lapban, meg is találtam a rendeletet. Száma 53.048—1942. K. M. Világosan megírja ez a rendelet a kaszák eladási árát: 90 em.-es kasza . . 5 P. 40 1 Tehát hét pengős kasza nincs, de azért L. zsidó igy árulja. Hát meddig fogják még tűrni a kereskedői tisztességet meggyalázó kisded játékukat ezek a halasi zsidók? 1 ♦ A másik eset pedig a kővetkező:- Csirkére alkuszik a piacon egy uii- asszony az elmúlt szerdán. Három! pár csirke van egy szegény tanyai asszony előtt. Kilenc pengőt kér párjáért, 8 pengőt ígér érte a vevő. Eladó nem enged a 9 pengőből, tehát megveszi ennyiért. De nincs nála elegendő pénz, a közelben levő szomszédasszonyától kér kölcsön. Pár percig tart, amíg ezt a kölcsönügyletet lebonyolítják. Amikor odamegy a csirkés asszonyhoz, hogy fizessen, máír nincs csirke. — Hol vannak a csirkék? — kérdi. — Közben megvette egy z s á d ó a s s z o n v t i z pengőéit párját! Ott hallgatta Szili az alkut s. amint ía vevő néhány percre elfordult onnan, odanyomta a harminc pengőt a tanyai lasszony markábp. s a három pár csirkével odébb állt! Hát van ez ellen a felháborító zsidó szemtelenség ellen más orvosság, mint kitessékelni őket Európából, valahová — Madagaszkárba! * EGY (ÓKERESZTÉNY III-------------------— É RTÉS ITÉS ! Halasi és Hítels Üzemágak kiépítésére, u] üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenészet szervezésére, Állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú“ kölelezvéay* zövetkezet kölcsönöket folyósít. li Ezen kölcsönök után utólagos évi 4’|a%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem keil 1 j! A m. klr. minisztériumnak 2130/1941. M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez OLiesd£R£«Íftuá&f t«nri»dtéri hiteleket tolyósítaui». Bővebb felvilágosítással szolgál ac Xft&s«3tiáeá#. A magyar nemzetnek nincs szüksége a zsidók „bátorságára“ Természetes továbbfejlesztése a zsidókérdés végleges megoldásának az a novella, amely a honvédelmi törvény kiegészitéseképpen kerül a képviselőház elé a legrövidebb időn belül. A javaslat a zsidók honvédelmi kötelezettségét szabályozza és juttatja rendezéshez, kimondván, hogy bár ezt a tömeget a nemzet kizárja a honvédség fegyveres részéből, kisegítő- szolgálatra mégis igénybe vehető s igya köz szempontjából hasznosítható lesz. Természetes, hogy a magyarság nem engedheti meg féltett fegyveres testületének, boldogulása, békéje és jövendője őrzőjének megfertőzését azzal a szellemmel, amelyet a tapasztalat szerint a zsidóság a múltban mindenütt árasztott magából s amelynek keserű következményeit egyszer éreztük már. De az is bizonyos, hogy ennek a fajtának valamivel meg kell szolgálnia a hajlékot, fedelet, biztonságot, amelyet a magyar föld számára nyújtott a múltban s adj.még ma is. Nem tulajdonítunk a zsidóságnak olyan nagy értéket semmiféle tekintetben, hogy sajnálnunk kellene a nemzet életéből való kizáratását és eltávolítását minden viszonylatban, de éppen az előbb említett szempont miatt mégis igénybe keli vennünk. Ezért volt szükség a honvédelmi törvény novellájára, elsősorban ezért, azután pedig amiatt, hogy egyöntetűséget biztosítsunk a honvédség viszonylatában is a zsidótörvény mindama rendelkezésével, amelyek ezt a fajtát az állami és közszolgálati alkalmazásból kizárják s az ország szellemi irányításától távol tartják. Miaga a zsidóság is csak hálás lehet a rendezésért, mert nem teszik többé próbára bátorságát, nem kell pacifista szellemén erőszakot tennie;: fegyverviselésével, viszont a kisegítő szolgálatban ez a fcgyelmez- hetetlen, nyugtalan fajta legalább hozzászokik a testi munkához, fegyelemhez és rászorul az erkölcsnek olyan útjára, amelyet magától nemigen szívesen követne. ~ gyapjutermeli gazdák figyelmébe! Kőzhirré teszem, hogy Kiskunhalason gyapjút a Futura vesz át Fő ucca 13 szám alatti raktáramban. Előleget folyósítok és zsákot adok. Cagány M. Károly Futura bizományos A kiskunhalast kiír. járásbíróság. 1227—1942. szám. HIRDETMÉNY. A kiskunhalasi kir. járásbiróság: közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett vetkező okirat: Kiskunhalas, 1932. április 7. ar. P 650 — 1932. május 9-én fizessen ön ezen első váltónál fogva a Halasi Gazdasági Bank Rt. rendeletére hatszázötven arany pengőt, értéke készpénzben, tegye számolásba tudósítás nélkül. Halasi Gazdasági Bank Rt. két olvashatatlan aláírás sk. Vas Imre sk., Faragó István sk., T. Vas Imre és Faragó István Kiskunhalas. Fizetendő Halasi Gazdasági Bank Rt.-nál Kiskunhalason — megsemmisítése iránt az eljárást a Halasi Gazdasági Bank Rt. kiskunhalasi bej. cég kérelmére folyamatba fette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokósát, hogty a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatását követő naptól számított eg)- év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kiskunhalas, 1942. május 21. napján. Dr Antal sk. kir. jbirósági elnönk. (Olvashatatlan aláírás) sht.
