Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-06-05 / 45. szám

ß. DföSal HALASI UJSÄQ * jfcüf lufiius 5, péntek Bonyodalom egy pincsi körül Irta: Erdődy Mihály János éjszakákon át törte a fejét, ho­gyan ismerkedjék meg1 azzal a nővel, akit a múltkor látott a Zárdái uccában. Délelőtt volt. Sütött a nap. Fénylett a május. Az ilyen napok mindig vészedéi!- mesek. A nő rá se nézett, de Jánost az nem zavarta. Messziről követte és jól megjegyezte a villát, ahová befordult. Látta, hogy a kerítésnél egy fehér pincsi szaladt feléje. Hát ha másképpen nem boldogul, ezzel a pincsivel fog! előbb megismerkedni. Illő formák között, pert sze. Igen. Le fogja fényképezni a kutyát és megjelenteti az ebtenyésztők egyik lapjában a »Kutyavilágában. A szerkesz­tő jóbarátja, könnyen fog menni a db» log. A többit aztán a véletlenre bízza. Elsétált a villa előtt, kezében a fény­képezőgéppel. Az alkalom kedvező volt. A pincsi éppen a kertben heverészett, Füttyentett neki. Egy pillanat és a ku­tya meg volt örökitve. • ' i * Betelefonált a »Kutyavilágának. — Mi újság? — Mondd, János, a te kutyádról ké­szült a felvétel, amit közlés céljából a múlt héten nekem küldtél? — Természetesen. Miért kérdezed? — Mert éppen az imént telefonált, egy hölgy, aki látta a képet és azt állítja, hogy a kutya az övé. Arra kért, hogy tisztázzam a kérdést. Váltig erősítette, hogy ráismert a pincsijére. — Ki jajz a hölgy ? — Soós Klára, egy villatulajdonos le­ánya. Ígérte, hogy holnap újra telefof nálni fog. — Hát csak jelentsd ki neki, ha ér» deklődik megint, hogy a kutya az enyém- És ha kétségbevonja, boldogan megmutatom neki... kereskedelemmel n e in f o g- 1 a 1 k o z h a t. A magyar szőlőgazdaság egész éven át sokszázezer munkásnak ad megélhet tést, tehát szociális szempontból sem közömbös, hogy a bor értékesítése mi­lyen szempontok' szerint történik. A ma.’- gyár szőlőbirtok igen jelentős része kis­emberek kezében van, akik anyagi fel; készültségük hiánya miatt szűrét idején nem rendelkeztek megfelelő hordókészi- lettel és a szürethez szükséges felsze­relésekkel, tehát termésüket kénytele­nek voltak szüret után azonnal eladni. A borkereskedelem hosszú időn ke­resztül nagyrészt, sőt túlnyomó több­ségben zsidó kézen volt. A kormány!- rendelet most úgy intézkedik, hogy zsidó borkereskedők kikapcsolása meli- lett azok felszerelése is kedvezményes feltételek mellett keresztény kezekbe le­gyenek juttathatók. Az első zsidótörvény meghozatala óta négy esztendő telt el, még ennek az évnek az elején is tekintélyes számban vettek részt a borexportban a zsidó kei- reskedők. Ez az állapot most július 1. napjával megszűnik és az eddigi tapasz, tálatok azt mutatják, hogy a keresztény borkereskedelem teljes mértékben pó tolni fogja a zsidó borkereskedőket. Üzlet megnyitás I Tudja-e Ejha! Ennek bizony a fele sem tréfa. Most aztán nincs más hátra, mint gyoiy san, kutyafuttában vásárolni egy fehér, szőrű pincsit. Felkereste az öszses kuk tyakereskedöket, mutatta a pincsiről kéj szült fényképet, de hasonló kutya egy sem volt kéznél. Amikor reményvesztetten az utolsó] [kutyakereskcdésből is távozott, valaki megszólitotta az uccán: — Én tudok szállítani egy olyan kuj. lyát, amilyen a nagyságos urnák kell. — Honnan tudja, hogy nekem kutya kell? -rr-. kérdezte a kissé gyanús kiili- sejii fiatalembertől. — Ott álltam a kereskedés kirakata, előtt. Hallottam, a beszélgetést. És a képre is rápillantottam, amit megtetszett mutatni a kereskedőnek. Fehérszőrü pincsi! Holnapra megszerzőm. Jól van. Holnap reggel hozza el nekem a kutyát a lakásomra. Ha hasonf- litani fog ahhoz a pincsihez, amit a kép ábrázol, akkor minden pénzt megadok érte. , i * 1 í I 1 A kutya, amit a vállalkozó fiatalember hozott, kissé borzas volt és piszkos, de nagyjából mégis hasonlított Klára pin; csijére. Kifizette az árát és behívatta a takarítónőjét. Mari kérem, e/t a kutyát fürdesse még. ' i! — Jaj, de édes. Mi a neve? . — Mirza. —- Mirza, kis kutyám, gyere ide! De a pincsi rá sem hederitett. Ku­tyába se vette. — Ha pedig jönni tatái ide egy fiatal hölgy, mondja meg neki, hogy ez a kutya már régeit az enyém. Nehogy el­árulja, hogy most vettem. — Tesgék csak- rámbizni. De hát a várvavárt hölgy nem jelent­kezett. j í Másnap felhívta a »Kutyavilág«, ot­— Telefonált a hölgy? — Nagy baj van, kérlek. A hölgy pin­csijét tegnapelőtt éjjel ismeretlen tette» sek ellopták. | ; , | : j Tisztelettel érlesítem a város közönségét, hogy a régi járásbirósági épületben szövet- éS bélésáru és szakuzlétet nyitottam. -- Állandóan raktáron tartok mindenféle szöveteket, ruhavásznakat, ceugot, klottot és a? összes bélésárukat. — Kérem a n. é, közönség szives pártfogását Hazafias tisztelettel: Hazai Gyula 2—3 szövet' és bélésárukereskedő ... hogy Észak-Afrika, különösen pe­dig a Szahara homokját a viharok gyakran Közép-Európáig is elszállítják? Az Alpok jég- és hómezőiu már gyak­ran találtak afrikai homokkal borított területeket. ... hogy a csigák télen lezárják házu­kat? A csigaház nyílását két gyorsan megmerevedő, átlátszó hártyaréteggel látják el és igy a hideg évszakot úgy­szólván kettős ablak mögött élik át. ... hogy a régi vÓmaiak építkezéseik­nél olyan időálló habarcsot használtak, mely a legmodernebb habarcsok ellen­állóképességét is meszse felülmúlja? A rómaiak habarcsának titkát még a mai napig sem sikerült megfejteni. ... hogy a gombostű a napokban lesz hatszáz éves? Iparszeriileg 1342 ben Niirnbergben állítottak elő először gom­bostűt. Ezek a gombostűk fáradságos kézimunkával zárgaréz- vagy vasdrótból készültek és ez a gyártási mód öt év­századon át fenntartóita magát. Az első gombostügyártógépet 1812-ben találták fel. Mig a gombostű csak az újabb kor vívmánya, a varrótű és a biztositótü már a legrégebbi ókorban is ismeretes volt. , ! ' ... hogy a hegedjüszó a farkasokra és vadkütvákra élijesztőre hat? Azokat az eddigi meséknek bélyegzett adatokat, melyek szerint a pásztorok valamikor hegedüjátékkal tartották távol a nyájtól a farkasokat, legújabban a tudomány is igazolja. ...hogy a középkori araboknál a pa­pírkészítés művészete, mielőtt Európá­ban még ismeretes lett. volna, már igen magas fokot ért el? Éppenigy jól értet­tek a papír színezéséhez is és a külön­böző színeknek meghatározott jelentő­séget tulajdonítottak. Tudományos mun­kákat és közönséges leveleket fehér pa­pírra írtak, a halálos ítéleteket például azonban már kékre, mivel az araboknál a kék volt a gyász színe. A vörös szin az előkelőség és méltóság színe volt, ilyen papirt csak az uralkodó, a nemes­ség és a papság használhatott. Mivel a sárgát az aranvszin rokonának tartották, a sárg’a színű papír a gazdagság és pomi. pa jelének számított. János homlokán kiütött a verejték. Ellopták? — Már feljelentést is telt a rendőri- őrségen. És hirdetést is tett közzé a lap­pokban, hogy aki Boby névre hallgató fehérszőrü pincsijét előteremti, illői juj. talomban részesül. — Hallatlan! János lecsapta a kagylót. Mégiscsak különös, hogy éppen akkor tinit el Klá ra pincsije, amikor a vállalkozó széliéi- mii fiatalember elhozta neki a Mii'zát. Átvillant agyán a gyanú, hátha az a su,- nyi ember lopta el a kutyát és eladta neki jó pénzért? No mindjárt ki fog dej- riilni a turpisság. Benyitott a fürdőszobába, ahol a pin­csi fekvőhelye volt. — Boby! A pincsi felugrott. Jánoshoz szaladt Most már bizonyos, hogy Klára kutyáját tartja magánál két nap óta. Kutyateremtette! Pokoli helyzet. Hogy fog ebből szabadulni? * Ölébe vette Bobyt, szőréi összeborV zolta és kevés korommal olyan viharod, zetté varázsolta, mint amilyen akkor volt, amikor hozták. Taxiért telefonált. A pincsit betessékelte egy bőrönd» be és úgy hajtott vele a villa elé. Közi­ben jobbra,-balra tekingetett, nem ül­dözik e a detektívek? Becsengetett. Néhány perc múlva ott állt szem tők szembe Klárával. — Kovács János vagyok. Megtaláltam a kutyát. És kinyitotta a bőröndöt. Boby lelkendezve ugrott ki belőle. Klára magához szorította a pincsit. .— Tessék vigyázni — figyelmeztette János a kutya nagyon piszkos. Ki tudja, hol aludt szegény! A Dunaparton akadtam rá. Bizonyára öngyilkos akart bánatában, hogy elszakadt úrnőjétől. Az első pillanatban azt hittem: az én ku­tyám! Mert nagyon hasonlít hozzá. Azért is lettem rá figyelmes. Klára fürkészőn nézett János szemé­be. Maga az, aki a kutyáját leközöli, tette a Kutyavilágban?' , — Én vagyok. — Azzal gyanúsítottam, hogy az én pincsimet fényképezte le. Kérem, ne ha­ragudjék rám. Dehogy haragszom. Sőt boldog vagyok, hogy megismerkedhettem az én Mirzám hasonmásának szeretetre­méltó gazdájával. Mondja, kedves Kovács, csupa szolgálatkészségből nem a saját kutyáját hozta el nekem ? — Hova gondol? Esküszöm, hogy nem az én kutyám! Klára elmosolyodott. — Akkor hát térjünk rá a jutalom kérdésére... — Kérem, én már megkaptam a jutal­mamat. — Hogyan? — Ismerősömnek tekinthetem magát- És az nekem elég. Klára kezet nyújtott. ( ; * . T .. Jánosnak meg kellett Ígérnie, hogy Mirzát szerdára elhozza Klárának meg­mutatni. De bizony csak kutya nélkül kopogtatott be hozzá a megbeszélt naj- pon. Hol van Mirza? — kérdezte. — Jaj — mondta János elkomorult arccal bár magammal hozhattam volna. — t'lát mért nem hozta? Nem lehetett. Beteg szegény Min- za. El kellett vinni az állatorvoshoz. Klára sajnálkozott: — Istenem, csak nem súlyosan beteg? — Még nem tudom. Talán kiheveri. Aztán más témára tériek. János értett a nők nyelvén és gyorsan megtalálta az utat Klára szivéhez. Bucsuzáskór Klára megszorította a kezét. — Holnap jöjjön el újra és számoljon be Mirza javulásáról. — Eljövök1, Klára. — A viszontlátásra. Mondanom sem kell, hogy Mirza egészségi állapota napról napra aggasz- tóbbá vált, de ebből legalább az a haszna volt Jánosnak, hogy mindennap felkereshette Klárát. Két hét múlva s,öté( arccal nyitott be János: — Klára, legyen elkészülve a legroszi- szabbra. — Mirza kimúlt? — Nem múlhatott ki, mert nem is ló tezett. Én magát félrevezettem, Klára. Visszaéltem a hiszékenységével. Elmondott töviről hegyire mindent. —- Most pedig várom a büntetést. * Egy hónap múlva megvolt az es» kíivő. Büntetésül, hogy becsaptál — mondta Klára Jánoshoz simulva — má­tól kezdve te leszel a Mirza. — Hogyan? — Pórázon tartalak ! Halasi Takarékpénztár ftégl halasi ember régi pénzintézettel dolgozik ÄSulslyflsit kőlesöiökef Semminéven nevelendő mfíliákköltg'gei levele­zési költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcslét s azokat felmondás nélkttí azonnal visszafizeti A zsidótörvény végrehajtása során az egyes kereskedelmi ágazatokban fokol- zatosan megvalósították az őrségváltást és a törvény intencióinak megfelelően, kirekesztették a kereskedelemből azokat a zsidókat, akik hosszú időn keresztül, néha [évtizedekig egyeduralkodókként irányították a piacot. Azok, akik itt a forgalmat lebonyolították, kivétel nélkül zsidók voltak, á vidéki bevásárlók kök zött azonban akadtak kist ökéüjü, vagy egészen szeglény keresztény vállalkozók is, de ezek sem megerősödni, sem szói­hoz jutni nem tudtak'. Jellemző a nyersbőrkereskedelem helyzetére, hogy 1937|ben több mint kétszáz nyersbőrkereskedő dolgozott az országban, a kereskedők között legfel!- jebb mutatóba találtunk két három ke­resztény nevet. Ez a helyzet ma már t el!- jesen megszűntnek tekinthető. Az átállí­tási munka során kiderült, hogy a kéj- resztények a nyersbőrkereskedelemben tökéletesen meg tudják állni helyüket. A gazdasági őrségváltással kapcoslak ban most adta ki a kormány a borkq- resk'edelemmel kapcsolatos rendelkezé­sét. A kormányrendelet intézkedett a borkereskedői iparengedélyek felülvizsj- gálásárói és a zsidótörvény rendelkezé­sei alapján kimondotta, hogy 1 9 4 2 július 1 tői zsidó bor­Kiütötték a zsidó - kézből a bért és a bort A zsidó nyersbőrkereskedelem véglegesen megszűnt Julius 1-től keresztény kézbe kerül a bor forgalma is

Next

/
Thumbnails
Contents