Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-06-02 / 44. szám

2. oldal HALASI UjSAU {unius 2, kedd Hősök napja Kiskunhalason ŰZLETATHELYEZÉS i Értesítem kedves vevőimet és Halas város í. t. közönségét, hogy drogériámat a városháza alá (volt Pressburger-féle üzlethelyiségbe) helyeztem át. Ezúton is kérem további szives pártfo» gásukat. Hazafias tisztelettel MAGYAR KÁLMÁN droguista Megnyílt a sóstói szabadfürdő A Sóstó 80 éves múltra tekint vissza — Csak a mai nehéz viszonyok hát» ráltatiák a fürdő nagyobbarányu fejlő­déit — A sóstói viz gyógyhatása f felülmúlhatatlan / 1862-ben bizonyos Kolmann István nevezetű vállalkozó azzal az eltökélt szándékkal nézett körül a halasi Sóstó tájékán, hogy itt világfiárü fürdőhelyet, fog létesíteni. Abban az időben még sürii erdő vette körűi a tavat és a szinte vadregényes környezet a napsütéses nyárban üdítő látványt nyújtott nemcsak a halasiaknak, hanem az idegeneknek is. Nem csoda, ha Kolmann minden le­hetőt megragadott-, hogy tervét megva­lósítsa. Sajnos azonban, nem állt ren­delkezésére olyan anyagi erő, amellyel el tudta volna érni azt a nívót, amelyet a Sóstó megérdemelt volna. Egyszerű fakádak álltak a fürdőzők rendelkezé­sére jés a vizet vödrökkel hozták a tóból a felmelegitett kádakba. A strandolást nyolcvan év előtt még nem ismerték:,, arra senki se gondolt, hogy a szabad­ban fürödjék uszóruhában hölgyek je­lenlétében, mert abból világraszóló bot­rány keletkezett volna. Még a tengeri fürdőhelyeken, sem lehetett abban aZ időben sportszerűen fürdeni és a hullá­mok az abbá/.iai homokon harisnyában, nyakig felöltözötten érte a nők féltve őrzött testét. Megtudjuk érteni, hiszen akkor még nemi az egészségápolás és sport volt a cél az ilyen fürdőhelyekén, hanem a szórakozás; A mai sportedzett közönség azonban nem lát erotikát a strandolásban, fokról-fókra áthangoló; diott a társadalom Ízlése és ha olykor- olykor rendszabályokkal vissza is kell szorítani a strandöltözködés határait, úgy nagyjából semmiféle veszedélem nem származik az ilyen közösen használt sza­badfürdőzésből. De hát Kolmann hiába [ szeretett volna strandfürdőt csinálni a Sóstó partján, az akkori közízlés meg­hiúsította volna minden ilyen igyekeze- ! tét/ r ■ i ; i .SA fakádas Sóstó húsz évig dacolt a közönség részvétlenségével, amíg vég­re 1882-bíeni a református egyház 10.000 forintért megvette a fürdőt. Hamarosan felépült a Sóstó környéke, utak keletkez­tek, villák bújtak ki a földből és kezdett a fürdő fellendülni. A fakádakat kidob­ták, modern; uj berendezést kapott a fiydŐház. ,/!'_{ i ! ­' Strandélet azonban csak 1916-ban kez­dődött Halason, amikór is a város <a Sóstót megvette. Azóta is alig változott a fürdő környéke. A fejlődést nagyban hátráltatja a villanyvilágítás hiánya. A kaszárnyán túl ugyanis a városban nincs villany. Hiszen igaz, hogy az ember nappal fürdik és nemi este, de azért a fürdővendégek mégis csak örülnének, ha napszállta után najv kellene nekik a sötétben botorkálnil' A vizhajtógép a .villanyerő hiánya miatt a régi világ han­gulatát kelti a szemlélőben. Lovakkal szorítják fel a vizet a melegítő kazánba, amely a kádfürdőket látja el a gyógyha­tású vízzel. A viz speciális sótartalma, nagyszerűen bevált csuzos és reumás bántalmak ellen. i Tudjuk, milyen nehézségekbe ütkö­zik manapság a villanyhálózat kiépíté­se, tehát nem okolhatunk senkit. Hogy mennyire megvan az igyekezet a ké­nyelem előmozdítására, mi sem bizonyit- jar jobban, mint az, hogy oksó autóbusza járat létesült a Városháza és Sóstó kö­zött. Forgalmasabb napokon minden ne­gyedórában indul az autóbusz. Nem kell tehát senkinek sem a poros országúton izzadni a tikkasztó hőségben, mert né­hány perc alatt a fürdőhöz érhet ké­nyelmesen. Reméljük, hogy a Sziriusz mester ál­tal megjövendölt forró nyár hamarosan megérkezik és a Sóstó szabadfürdőjé­ben. fellendül az élet Kegyelettel áldozott a halasi közön) ség a két világháború szent harcaiban örökfényü csillaggá lett hősi halottal emlékének. Lelkünk minden rezdülése az övéké volt. Feléjük szállott emlékezé­sünk sóhaja. Már kora délelőtt gyülei k'eztek a Hősök szobránál. Mindenki el­ső akart lenni, hogy lerója a kegyelet adóját. Az ünnepélyt a levente zenekar nyitotta meg a Hiszekeggyel. Utána Borbás Zoltán tanuló szavalata rázta meg szive mélyéig az egy begyült halk gatóságot. Az Iparos Daíkar éneke után Baranyi László apátplébános ünnepi Legyünk csak egészen tárgyilagosak. És adjuk fel a kérdést: miért kell Halasi­nak eltűrnie azt a sok galiciáncrt, akik csak éppen hogy tengődni tudnak má­ról holnapra? Alig néhány százan van­nak, az igaz, de Halas nem olyan gaz] dag város, hogy zsidaja inak nyomorát is a szivén viselje. Ezek1 a pájeszosok nem törzsláklói a városnak, hiszen nincs köztük egy sem, aki Halast szülővárosá­nak nevezhetné. Két vagy legfeljebb há rom éve élnék szétszórva itt a városban és hogy miből élnek; az örök titok mai rád. Így éjnek ők Az egészségügyi razzia során a tisztifőorvos megkérdezte az egyik Fel vidékiről jött zsidót: — Kinék a házában lakik maga? — A magaméba! — hencegett a pájcí­szos. I 1 Honnan volt magának annyi pén­ze, hogy megvegye ezt a házat? — Nem én vettem. Nekem vette va­laki. Valaki? Ki? — A munkácsi főrabbi! Hát tessék! Csak egy kiragadott pél­da a zsidók bámulatos összetartásáról, egymást megsegitéséről. Egy Halasra tévedt galiciánernek a munkácsi főrabbi házat vesz, nem sajnálja rá a pénzt. Igaz ugyan, hogy ez a zsidó olyan, mint a csiga, egyebe sincs, csak a háza. Mert sem foglalkozást nem képes kimutatni, sem azt, hogy miből tartja el magát és a családját Háza az van, de a háza tele piszokkal, szennyel. A munkácsi főrabbi úgy látszik, a tisztaságszerefcetet elfelej­tette a hitsorsosára iratra. Melegágyai a fertőző betegségeknek H angsulyozzuk: nekünk elsősorban is közegészségügyi szempontból sürgős a zsidókérdés rendezése. Ezek miatt a tisztátalan galiciáncrék miatt veszélyezt- tetve látjuk városunkat egy esetlég fel­lépő ragályos betegség' esetén. A kiüté­ses tífusz réme fenyeget bennünket, ha ezek a szennyben, bűzben élő halasi, zsidók1 végighordozzák badllusaikat a varosunkban. Azonkívül nekünk védekező nünk kell a malarial veszély ellen is, hi­szen mocsaras vidékien élünk a felgyft­beszéde hangzott el. A magas szárnya lásu, hazafias érzéstől áthatott beszédét a Városi Dalkör éneke zárta le. Azután a koszorúk elhelyezése következett. Le­iekbe markoló percek voltak ezek. A Himnusz hangjai után a testületek sori- rendben .vonultak el a Hősök szobra előtt. Az ünnepély befejeztével a közötti ség kivonult a róm. kát. temetőbe, hogy hősi halottaik sírjára koszorúkat helyez zenek. Az emlékezés megszépítette a ha iiasi lelkeket. És a halasi lelkek megszé­pítették a hősi sírokat. Icmlett vadvizek miatt. A razzia meg­győzött bennünket arról, hogy zsidajai- ittk lakásában a pókhálók, mint diadalt más jelképek díszelegtek a falon, tele rárakódó piszokkal, bogarakkal, amelyek mind melegágyai a fertőző betegségek, nek. Nem hangulatkeltés a .célunk. Nem akarunk izgatni egy »társadalmi réteg« ellen, amely réteget felülről előbb utóbb úgyis elintézik. Csak egyszerűen leszö­gezzük a tényt. A Valóságot tárjuk olva|- sóimk szeme elé. A valóságot, mely csak azért követel nyilvánosságot, hogy Ha­las város keresztényeit figyelmeztessük a veszélyre, itt él felszivárogva közöt­tünk néhány száz zsidó, akik szennyimál datukkal megfertőzhetik az egész vá­rost. . j A razzia eredménye Rosenberg Salamon galiciáner, Nefef lejts uccai borkereskedő edényei, pum­pája, merítő szerszámai és boroshordói valóságos piszoklerakatok. Nem akarjuk ecsetelni a Goldsteinok, Neumarkok és Zafírok tisztaságszeretetét, hiszen a tisztifőorvos hivatalos jelentése beszél majd helyettünk. Csupán az a gondolat merül fel bennünk: mi az, ami zsjdajain- kát városunkhoz köti? Miért ragaszkod­nak éppen Halashoz, amikor semmiféle emlék nem fűzi őket ide? Családfájuk nem itt virágzott ki, gyökeret nem Itt eresztett, hát akkor mért nem mennek oda vissza, ahonnan elszármaztak és ahol bizonyára testvéri szeretettel fo­gadnák őket? Itt valami homályos titok van, amiről csak ők tudnak, amiről csak ők suttognak zsinagógájuk hűvös árnya­kában. Megkérdeztük az egyik ingyen- élő gettói vadékot: j — Mondja csak, hűért kell maguknak éppen Halason élni? < | [. j : j — Hát még nem tetszik tudni? — vá­laszolt kérdéssel kérdésünkre a zsidó­— Beszéljen! — sürgettük, i t | Halkan fülünkbe mondta: Mi. — Szőni tanulunk1...! Azért kell tel­künk itt Halason lakni. Igen; szőni tanu­lunk1 Halason! Máshová nem mehetünk. OgondoJkozttuik a válaszon. Ugyan mit tanulnak1 szőni a halasi zsidók? És miért fontos (nekik az a szövés? Mit sző­nek? Talán összeesküvést .ellenünk? Üzletnyitás I Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy mmni-, Dwir-, iraaer-, jutat es man üzletemet megnyitottam FÖ UTCA 4 szám alatt a központi iskolával szemben. Kérem a n. é. közönség szives pártfogását hazafias tisztelettel: CSORNAI JÓZSEF könyv-, papir*, irodaszer-, játék,- díszműáru és sportcikk kereskedő o Rendezni keli a halasi zsidókérdést Újabb egészségügyi razzia a gaiieiánerek közölt A munkácsi főrabbi ajándéka — Ugyan mit szőnek a halasi gettéban? HIRgfc A KM. EGYHÁZBÓL ŰRNAP! KÖRMENET. - Űrnapján a szentséges körménél miatt- a szokásos 10 órai nagymise kivételesen 9 órakor kezdődik és a katonaság részére ugyani- ezen időben, 9 órakor, tábori szentmise lesz a templomelőtti téren. Ezen szent­misék után indul a szokásos útvonalon a szentséges körmenet. Kérjük hiveinh ket, hogy a körmenetben minél számo­sabban vegyenek részt és imádkozva, énekelve buzgón kérjük a Szentségi Ur Jézus áldását édes Hazánkra és hadbai- vonult katonáinkra. Annál is inkább iparkodjunk széppé és fényessé tenni ezen körmenetünket, mert már több izj. ben elmaradt az utóbbi időben a közbe­jött kedvezőtlen körülmények miatt mini­den szentséges körmenetünk. SZENTGYÓNÁS. A legközelebbi péntek1 junius első pénteké. Az első pén­teki szentgyónást már szerdán délután 3 órától kezdve lehet végezni és Urnapl- ián délelőtt, valamint első pénteken reg­gel 6 órától kezdve, amikor szentmise is lesz. - i I REGGELI MISE A KiSTEMPLOM,- BAN. - Űrnapján, a körmenet miatt, a felsővárosi kistempiomban csak reggel 7 órakor lesz szentmise. A délutáni Utál­nia rendes időben meg lesz tartva. NAGYMISE. Űrnap nyolcada alatt ai plébániatemplomban minden hétköznap reggel negyed! 8 órakor szentséges nagyi- mis e lesz. , i j NQZÉLELÍzE HíUATAL *i HÍREI ír Értesíti a hivatal azokat, akiknek fe­jős tehenük van, hogy napraforgódara érkezett, melyet a városi közellátási hi­vatalban beszerzendő utalvány ellené­ben lehet igényelni. Elsősorban azokat látja el a hatóság, akik tejt érmésükéit közellátás céljára már felajánlották. A napraforgódara kiosztását junius 5-éu kezdi meg a hivatal. Szerdán és szom­baton tanyai lakosok igényelhetnek utal­ványt. -t ! * i Értesíti a hivatal azokat a tejterme­lőket, akik már felajánlották tejtermésü­ket a város részére, hogy a tejet junius 3-tól kezdve veszik át az OMTK Volt Bethlen téri üzlethelyiségében. Felhívja a hivatal azokat, akiknek gyermekiek van, hogy tejjegyekért jelentkezzenek a közellátási hivatalban. Csak azok jelent­kezzenek, akik tejhiányban szenvednek. A kiosztó minden nap délelőtt fél 9-ig veszi át a tejet, a kiosztást pedig d. e, 9 órakör kezdi meg. , M . '• A közellátási minisztérium kisebb« mennyiségben kórpát utalt ki anyakocák részére. Azok részére, akik igazolják,, hogy hasas vagy fias anyakocájuk van, a hivatal ad korpautalványt úgy, hogy, szerdán és szombaton a tanyaiak, miás napokon a városi lakosok jelentkezhet» nek az utalványért , ( i \ Szombaton kezdődik a gyermekek és betegek részére a tejkiosztás jegyek ellenében. Az igénylőknek vásár­lási könyvvel kell igazolniok, hogy mi­lyen korú és hány ellátatlan gyermekük van, de igazolni kell azt is, (hatósági,. OTBA, vagy OTI orvosi bizonyítvány- nyal), ha beteg részére igényelnek! tejet iFéfhivjuik azokat, akik tejjegyet igényel.- nek, hogy a legrövidebb időn belül je- fentkézzen.ek a közellátási hivatalban. Junius 1 és 15. napja között a hente­sek váltják be a zsirjegyeket A Hangya csak 15. után kezdi meg ismét a zsirosz- tást Felhívjuk azokat, akik Füle Sándor hentesnél óhajtják beszerezni zsirszük- ségletüket, hogy a tanyai lakosok részéi­re megjelölt szerdai és szombati napo ­kon a városi husvágószékben jelentkez- zenék, mert a tolongás és ácsorgás meg-« akadályozása végett, üzlethelyiségében! nem adja ki jegyre sem! a zsírt. A hivatalvezető szobájában átvehe­tők a következő megtalált jegyek. HL 1057. sz. kenyérjegy, IV. 877. sz. cukor- jegy, IV. 877. sz. zsirjegy, III 1746. síz, petróleum utalvány. Elveszett a II. 897. sz. kétszemélyrö szóló zsirjegy, II. 1957. sz. kenyérpót- jegy, Ili. 896. sz. zsárjegy, I. 2370. sz, kfenyér-cukot-zsirjegy és petróleum utal­vány, III. 2403. sz. kenyérjegy. A meg­találók adják be a jegyeket a hivatalve­zető szobajabla. ; j ; , ; , .

Next

/
Thumbnails
Contents