Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-29 / 43. szám
ff. üldal S*** HALASI UJSAQ Májusi 29, péntek' ‘ Párizs végnapjai EGY BOLYGÓ MAGYAR KALANDOS REGÉNYE mwmmwiwiiwiiwmiwo'iniiiwiw Irta: Terescsényí Gyula (Folyatás) 21 — Kicsodák? Milyen nyelven beszélnek? — érdeklődött az asszony. — Magyarok vagyunk... — Akkor hát... — természetesen zsidók... — jegyezte meg látható indulattal az asszony. — Nem én kérem... én magyar vagyok és nem zsidó... — Allala... ahány zsidó nővel találkoztam már, az mind magyarnak mondta magát... Náluknál utálatosabb népséget nem láttam... de hát, mondja csak, ha zsidók, miért mondják maguka : magyarnak?... . í , János csak annyit mondott neki, mire az asszony elhallgatott és gondolkozni kezdett: — Párizsban másfélmillió zsidó él, — tudja-e, asszonyom? Miért nevezik ezek franciáknak magukat ?... ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM Az egyik éjszakában a Hotelben ismét működni kezdett a rádió. Monsieur Róbertnál ünnep. Lulu asszony ez' alkalommal korábban jött haza és dalolt. Gramofont is kerítettek. Huppantak! a dugók1, a szomszédok egyre-másra nyelték a vöröset. Közben érzéstől remegő hangon énekeltek is. Csudamód ihletett volt a hangulat. János kezdte irigyelni az összhangot. — Lám-Iám! — jegyezte meg magának — mit nem tesz a szerelem ... Az üvegek szaporodásával e'gyidő- beni csakhamar esett a lírai ütem. Mélázó periódus következett, majd Róber ur egyszerre a száraz üzletember tónusát vette fel. Lulu asszony még énekelni próbált, de már csak kihagyásokkal zengett a szoprán, Róbert ur egyre pattogóbb hangon és igen gyorsan beszélt. János nemigen értette1, mit mond, de Lulu asszony válasza kima- gyarázott mindent. — Hagyj békében, te piszkos csirkefogó, még ma is ezen lovagolsz?... Hirtelen csend lett. Aztán gyors, lihegő, suttogó hangok futottak tova az éter hullámain és egy éles, rémült sikoltás és egy test zuhanását lehetett hallani. Most mintha földet dögönyöztek volna, olyasféle hangok jöttek a szomszédból. I i Ez már komoly eset volt. Lulu hörgőit, levegő után kapkodott, mintha valakinek a kezét akarta volna lefeszíteni a szájáról. A küzdelemben felfordult az asztal, üvegek, poharak, tányérok zuhantak a földre és átriant a Gyönyörök Oázisán egy rémületbe fűlt hang: — Segítség 1... Csak erre mozdult meg a ház. Valaki már elrohant papucsban a tizenhármas előtt. János a hangjáról ismerte fel a szenest. Dörömbölni kezdett. — Nyisd ki!... — ordította Caumet és verte az ajtót. I ! — Bolond! — volt rá a válasz.-- Rendőrt hívjatok!... — szólt hátra a szenes. . | 1 János a folyosóra lépett. Csakneím mindenki ott szorongott a szűk sikátorban. A Pingvin, a nyavalvatörős, a pincér, Alfréd ur, Marie az arabjával, Römond asszony —« ez a különös és borzongatóan furcsa francia társadalom és várták a fejleményeket. Éjszakai ziláltságukban fésületlenül és piszkosan, émelyítő alkoholbiizt lehelve állt ottieiz a Inépsíég, a másik ajtaja előtt, akinek ilyenformáju életét polgárosította a megszokás és az erkölcsi élet esett- sége. János sohasem volt erkölcsprédikátor. Az ő életére is sokszor rakódott salak, de ezeknek az embereknek láttán megdidergett benne a lélek. Ezek is franciák... Néhány perc múlva már jött is a rendőr. 1 ! ; , t ,' t — Nyisd fél! i A parancsszóra kinyílt az ajtó. Ott állt összemaszatolt, véresre karcolt arccal, a belépők előtt Róbert ur. Vér folyt a szájából. A földön, mintha ágyuütegek töltelékei volnának, vagy mint a tekepálya figurái, megdőlten, rendetlenül sorakoztak fel a butéliák1. (Folytatjuk) Most osztják ki a selyemhernyót Az elmúlt héten országszerte gyors fejlődésnek indult az eperfák lombja és a selyemtenyésztési felvigyázók megkezdik1 a selyemhernyók kiosztását. Az időjárás és lombfejlődés rendkívül kedvezőnek ígérkezik a selyemtenyésztés szempontjából és mindenütt, ahol csak elegendő eperfa van, a lakosság nagy érdeklődést mutat a jó keresetet ígérő selyemtenyésztés iránt. Ismeretes, hogy a kormány az 1. oszt. selyemgubó árát a tavalyi 2 pengő helyett 3.50 pengőben állapította meg s így azok a szorgalmas és nagycsaládu tenyésztők, akik a múlt nyáron 200— 300, sőt 400 pengős keresetet tudtak elérni egy hónapig! tartó selyemtenyésztéssel, most könnyen tehetnek szert 400 —500 pengős keresetre. A jó gubóár mellett az is ösztönzi a tenyésztőket*, hogy a vármegyei és városi közjóléti szövetkezetek közel 40.000 pengő jutalmat osztanak szét a legjobb eredményt felmutató tenyésztők között. A 100, 75, 50, 25 pengős tenyésztési jutalmak jelentősen emelik a tenyésztők keresetét. Az országszerte megkezdődő selyemtenyésztésre még lehet jelentkezni a petekikeltőknél. Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség ugyanis számolt a nagyobb érdeklődéssel és megfelelő mennyiségű petét adott ki a községekbe és városokba kikeltés és kiosztás céljából. Sárgadinnye a házikertben A sárgadinnye kifejlődve elég jelentékeny helyet. igényel. Ha mégis sikerül néhány tőnek helyet szorítani a házi- kertben, igyekezzünk azokon tökéletes termést biztosítani. Tudjuk, hogy a dinnye gyümölcse csak teljesen napsütötte helyen lesz igazán zamatos. Ismerjük magas trágyaigényeit is. Így olyan fészkekbe ültetjük, melyeknek talajába négy-öt lapát jó érett trágyát ke) vertünk bele előzőleg. Lehetőleg cserépben vagy gyepkockákban előnevelt palántákat ültessünk ki, mert ezeken hamarább lesz termés és jóval többet is termeszthetünk, mert a későbbiek is tökéletesen beérhetnek még. A sárgadiny- nye a továbbiakban már nem igényel sok gondot és kezelést. Kétszer vissza kell ugyan vágni, de ez gyors munka. — Először hatleveles korában csípjük visz sza (2—3 levél felett), a levélhónaljakból előtörő 2—3 hajtást ismét hatleveles korában 2—2 levél felett. A most fejlődő 4 vagy 6 másodrendű hajtáson azután 2—2 vagy 3—3 gyümölcsöt hagyunk meg a tő erőssége, vagy a fajta nagyságához mérten. A gyümölcsök felett 3 —4 levelet hagyunk meg és a szárat végleg visszacsapják, mihelyt a dinnyék ökölnagyságuak. öntözni nem kell, de ha mindenáron hizlalni akarjuk őket — vagy nagy aszályban kora reggel egyenesen a tövéhez öntsünk egy-egy kanna vizet. 2—3 hetenkint ragya ellen háromnegyed százalékos bordói lével ajánlatos permetezni. Az érés előtt gyengéden és folytatólagosan forgatjuk a gyümölcsöt, hogy a nap minden oldalát érje. Nedves időben egy egy tetőcserépdarabra is rái helyezhetjük őket, igy alulról sohasem fognak megrothadni, Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél kérje kifejezetten a ■■■■■■ Gyárijai U d i t vitéz Felső szent ív,áni frfSSit és Kling gyógyít KISKUNSÁGI RUM. BBBB1 ÉS LIKŐR G Y Á R Telefon sz.t KISKUNHALAS 166 Felsőnádor u. is jekörán elvégezni. Lehetőleg már akkor, amikor a kultúrnövényeink kikeltek és a vetett sorok világosan felismerhetők. A kapálást lehetőleg mindig napközben, meleg és száraz időben végezzük', hogy a gyökereitől elvágott gazok a forró napon el is pusztuljanak. Esős időben, nedves talajon végzett kapálás csak félmunka, mert az edzett gyomok a nedves földben, ha el is vágtuk gyökereiket, hamarosan újra lábrakapnák. A későbbi palántázásoknál nagy előny, hogy közvetlenül ültetés efőtt egy gyors sarabolással az összes kikelt gyomokat már fiatal korban kiirthatjuk és ezzel szaporodásuknak elejét vehetjük. A kapálás másik célja a talaj nedvesség- tartalmának megőrzése. A föld felületének kapálás utján történő meglazít ásá- val elromboljuk' azokat a hajszálcsöveket, melyeken keresztül a viz felfelé áramlik és pára alakjában elhagyja a földet. Ellentétben a gyomirtó kapálással, ezt az utóbbi kertmunkát mindig nagyobb esőzések vagy árasztóönlözés után — tehát a talaj nedves állapotában — végezzük. Ka lap vásár Halason >« Az asszony a férjéhez: A legutóbbi hivatalos \ etésjelentés kiadása óta eltelt kéthetes időszak időjárása mezőgazdaságunkra kedvező volt. Az erős tél és a kedvezőtlen koratavaszi idő a növényzetet azonban annyira megviselte és a vetési munkálatokat any- nyira késleltette, hogy a mezőgazdasági helyzet lényeges javulásához további tartós, jó időre van szükség. Az egyes növények közül a repce országszerte virágzik, helyeinkint el i> virágzott. Az őszi buzavetések sok helyen szárba indultak1, bokrosodásuk általában gyenge, ritkák és alacsonyak. Kedvező időjárás az őszi búzát még javíthatja. Az őszi rozs az időszakhoz képest elmaradott, csak most kezd kalá- szolni. Az őszi árpa is ritka, gyomos és alacsony, helyenkint sokat szenvedett a A kapálás a köztudatban elsősorban mint gyomirtó tevékenység! szerepel. A zöldségfélék, melyeket magról vetettünk — különösen érzékenyek ä gyomok elszaporodása iránt. Tudjuk1, hogy a sor- bavetett gyökérzöldségek, sóska, mák, stb. igen finom apró kis növények, melyek a kikelés után rendszerint csak lassan fejlődnek és csak néhány hét után jutnak nagyobb erőhöz. Ha idejében vizektől és a fagyoktól. A tavaszi búza-, árpa- és zabvetések fejlődése kedvező. Bokrosodásuk jó és biztató. A tengeri vetése országszerte megkésett s még most is folyamatban van. Az első vetések kelése hiányos és ezért ezek pótlásra szorulnak. Az elültetett burgonya, cukor- és takarmányrépa az elmúlt meleg napokban szépen kelt és erőteljesen fejlődött. A kertivelemények fejlődésére is igen jó hatással voltak az elmúlt meleg napok. Az ipari növények közül a komló, a napraforgó, a kender és a len fejlődése biztató. A gyümölcsfák közül a kajszibarack erős fagykárt szenvedett, kötése többnyire gyenge. A szőlők a napos időjárásban erőteljes fejlődésnek indultak. nem kapálunk, úgy a gyorsnóvésü, hamar kivirágzó és igen gyorsan magot termő gyomok annyira elhatalmasodhatnak rajtuk, hogy egy idő után már nagyon nehéz megtalálni közöttük véleményeinket. Az ilyen zöldségfélékből, — melyek a fejlődésük kezdetén azonnal nagymértékű elnyomásban részesültek, ritkán lesz elsőrendű termény. A kapálást tehát gyomirtás céljából fontos ide— Tetszik? — Tetszik — hangzik kurtán. — Akkor nem kell. — És miért nem keli? — Mert ha neked tetszik, akkor (a kalap nem áll jól. Nincs neked Ízlésed. A tükörből látom, hogy a kalap nagy szájat csinál. — Hát akkor ne vedd meg. — A másik kalap, amit próbáltam, nagyon kővárit. Hatvan kiló vagyok benne, — Akkor ne vedd meg. — De valamelyiket mégis meg kell venni. Talán azt a fátyolosat, amit. először próbáltam. Nagyon édes forma. — Vedd meg. — Nem, nem. Hiszen attól meg göfbe a lábam. Inkább azt a félrecsapottat, Dehogy. Attól meg ferde a vallani. — Fiát akkor ne vedd meg. — Megmaradók a kockásnál. Abban tetszeni fogok. — Vedd meg. — Jaj, nem. Hiszen az meg Hosszú füleket csinál. — Akkor ne vedd meg. — Borzasztó veled vásárolni. Annyit válogatsz. Hál az őrületbe akarsz kergetni, mondd? Vedd meg! Ne vedd meg. Igy megy reggel óta. Már a fejemet is elvesztettem. — Hiszen akkor nincs semmi haj. — Hogyhogy? — Mert ha elvesztetted a fejedét, akkor hová teszed a kalapot? DYMI III------------—_ É RTESÍTÉS) Ozemágak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épttletek felújításéi'*, leheüé8iet szervezésére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „ko&éplejáratú“ kötelezvénykölcsönöket folyósít. Halasi Népbank és Hitelszövetkezet Ezen kölcsönök utál utólagos évi 4 ja%-os ficamétól keil fizetni, váltót adni nem kell I A m. ktr. minisztériumnak 2130/1941, M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez meeSaandeiiágt termelési hiteleket folyósítania. Bővebb felvilágosítással szolgái m Ignuiifttósái. A kapálás kettős célja a veteményesben Kedvező időjárás még javíthat az őszi búzán
