Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-12 / 38. szám
Májüs' 12, Keüd / HÄL1ÄSI ujsxa 3. Qldai A cigányok fertőtlenítése után — szükséges, hogy a gettó-zsidók tisztaságát is ellenőrizze a hatóság „Visz két eg “ zsidőnők rohama a fürdő ellen Dr Bajusz Mihály tiszti főorvos nemrégiben úgy intézkedett, hogy a kiütéses tífusz terjedésének meggátlására —r~ bár a városban még nem ütötte fel a fejét, de Délpestmegye egyes községeiben szórványosan már jelentkezett — általános tisztogatást foganatosítsanak. Mint minden alföldi városban az ilyen gócok az úgynevezett cigánynegyedek körül terülnek el. A tisztátalan- ság, a renyhe élőt s az a bizonyos faji tulajdonság a piszoknak, a szennynek, az eltetves.edésnek valósággal melegágyai. Tragédia a cigánysoron Elképzelhető, milyen nehéz volt megtisztogatni moréinkat az átkos férgektől, v művelet úgy kezdődött, hogy először az összes férfiak, nők, gyermekek ruháit fertőtlenítették, majd megtisztították a férgektől a putrikat is. A legtöbb cigányt be is oltották a tífusz és a kii- lömböző ragályok ellen. Minthogy rendelet van arra, hogy Magyarországon ebben a nehéz időben még á cigányoknak is dotgözniok' kell, — tehát állandó érintkezésben lesznek a polgári és gazdaréteggel, a tisztifőorvos m i n d e ii e g y e s in e g t i s z t i - tott és beoltott cigánynak igazolványt adott .és csak ezzel az igazolvánnyal szerződhetnek el munkába. Csak „tisztasági11 igazolvánnyal A tisztifőorvos’ ezúton is felhívja a munkaadókat, hogy az. esetleges fertőzés elkerülése miatt ezentúl csak olyan cigányt engedjenek be lakásaikba és dolgoz! assanak, akik ilyen hatósági igazolvá n n y a 1 rendelkeznek. Dr Bajusz Mihály tisztifőorvosnak ezt az intézkedését megnyugvással fogadja a halasi közvélemény. A bajok megelőzésének céltudatos munkáját látja ebben, azonban ha már itt tartunk, volna ennek a halasi közvéleménynek más hasonló tartalmú »tisztogatási« kívánsága is1. A hullurzsidó Ez pedig a zsidóságnak úgynevezett »gettórétege.« Tudnunk keH, hogy Hason ‘ kétféle zsidóság él. Az égyik ißz úgynevezett >,kiiltur«z,sidó, amelyik annyi vagyont szerzett magának, hogy elfelejtette gettószokásait és a három-, négy-, ötszobás lakásokban elterpeszkedve, szinte habzsolva éli igényes »knltur«-világát. Csempézett fürdőszobákban tisztálkodik kulturigényes napjaiban. És a gettózsidó ? Él azonban egy másik zsidóréteg is Halason. Ez a 'gettózsidó. Egyelőre még nem jutottak el a fényűzéshez. Valahon- uét a felvidéki, galíciai, vagy a felszabadult erdélyi területekről szivárogtak ide és magukkal hozták sajátos faji »kul- tur«-szokásaikat is. Hát ezek bizony alaposan tisztátlanok. IJgy tudjuk, hogy a tisztifőorvos a legutóbbi i.skolavizsgálat soráig ha annyi férget nem is talált a zsidógyerekek hajzatában és ruháiban, mint a cigánypurdékban, de annyit mindenesetre talált, amennyi éppen elegendő arra, hogy jogos közérdekből ezeknek a zsidóknak, ha nem is teljes fertőtlenítését, de a magyar közönségtől való részbeni elkülönítését elrendelje. Ebben a kérdésben egyelőre -csak a közös fürdőzés veszedelmére hívjuk fel a város közegészségügyére annyira ügyelő tiszti főorvosunk figyelmét. „Viszketeg“ zsidó nők a fürdőben Sok panasz hangzott el az utóbbi időben — különösen a keresztény, magyar nőitársadalom részéről a halasi gettó- zsidónők feltűnően »viszketeg« fürdobeli magatartása miatt. Ezek a hölgyek, ugy- látszik, természetes tisztálkodási ösztönből valósággal megrohanják nap mint nap Halas egyetlen gőzfürdőjét és s/inMegírtuk, hogy a kcpvíselőház múlt ülésén a hatíikölcsönjavaslatot tágyalta és a tárgyalások során jelentős és a kisemberek szempontjából n a g yhordere j ü m ő d o s i fá s t hajtottak végre az eredeti j a vasi a, t o n. Ismeretes, hogy az eredeti terv szerint a kishadikölcsön-jegyzők az általuk annakidején befizetett hadikölcsönösz- szeigek 10 százalékát kapták Volna meg 10 éven belül beváltandó kötvényekben. A képviselőház többsége szociális tekintetek szem előtt tartásával most úgy határozott, hogy az ezer koronán aluli cimletbirtokosok nem uj kötvényeket kapnak, hanem kötvényeiket készpénzben váltják be. Minden 11) 0 p e n g ő é r t 1 0 P készpénzt kapnak azok a *h a di k ö Icsö n j e g y z ő k, a k i k- n e k jég y zése n e m ha 1 a d t a in cg az ezer k o r o n á t. A beváltás módját és idejét a pénzügyminiszter határozza meg. Sokan vannak, akik az ország megcsonkítása, az ország területének diente lehetetlenné teszik a keresztény nők számára, hogy azt a vizet ők maguk is használhassák. Kérdezzük, ugyan akad-e a jobbérzésü magyar nők között sok olyan, aki megnyugvással feküdne bele abba a vízbe, amelyben ezek a zsidónők már tisztálkodtak? Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ez az úgynevezett »közös fürdőállapot« továbbra is fennmaradjon. Ki velük! Elkülöníteni !.,. Tekintettel arra, hogy csupán közérdekből mi sem akarjuk teljesen kitiltani ezeket a tisztaság után sovárgó zsidónőket a magyar fürdőből, úgy véljük, — az volna a leghelyesebb, ha a hatóságok olyan intézkedést hozmának, amely szerint keresztény és1 magyar nő számára hétfőn, kedden, — és csütörtökön állana rendelkezésre a fürdő, míg a zsidónők, a rituális fürdés napjain, pénteken és1 szombaton látogathatnák a gőzfürdőt. Ezzel a megoldással egycsapásra kilehetne elégíteni sok jogos kívánalmat. Reméljük, hogy dr Bajusz Mihály tiszti főorvos is magáévá teszi a halasi közvéleménynek ezt a határozott álláspontját és pusztán közegészségügyi szempontból is — elkülöníti a magyar nőket a halasi gettó zsidónőinek »visz- keteg fürdőszomjátol. séges1 megszállása, forradalmak, vagy más hasonló körülmény következtében veszítették el címleteiket s igy azokat nem tudták letétbe helyezni, különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén szintén részesülhetnek az átértékelésben. Hadiköksönsegélyben részesülhet az, aki az utolsó három évben ilyen segélyt már kapott. Az. erdélyiek és délvidékiek június 30-ig előterjeszthetik segély iránti kérelmeiket. Segélyben lehet részesítem a hadikölcsönkötvény eredeti jegyzőjének halála után annak házastársát, kiskorú gyermekét és szülőjét is, feltéve, hogy az eredeti jegyző a halálát megelőző három évben legalább egyszer már részesült ilyen támogatásban. ISKOLÁBAN Tanár: Mit tudsz Dio'geneszről? Tanuló; Diogenesz egy hordóban lakott és világos nappal embert keresett lámpával. Tanár; És mit következtetsz ebből? T a n u 1 ó: Hogy ugyancsak perelhette az itókát!... A Bajtársi Szolgálat megszervezése Pár héttel ezelőtt az egész ország sajtóját bejárta az az érdekes hir, tjiogy vitéz B o rb ély- M a czky Emil főispán; mozgósítási kormánybiztos Bor- sodvármegye területén megszervezte a Bajtársi Szolgálatot, A cél a hadba vonultak hozzátartozóinak önkéntes támogatása volt és a nemzeti társadalom a legnagyobb megértéssel • karolta fel az ötletet. Elismeréssel fogadták az illetékes katonai hatóságok is és most maga a belügyminiszter tette magáévá e szerzet országos életrehivásának feladatát. A kormányt e tekintetben az a meggondolás vezette, hogy a belső frontnak éppen olyan biztosnak, keménynek kell lennie, mint amilyen biztosan és keményen állják a harcot odakint a messze orosz földön honvédőink. A külső és belső front erejének, harmóniájának, — együttes munkájának biztosítását adja ez az uj intézmény, amilyet a belügyminiszter rendelete értelmében az egész ország területén meg kell szervezni. A miniszter nevében vitéz Bon cos Miklós államtitkár körlevelet intézett Budapest székesfőváros polgármesteréhez, valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a megyei városok; polgármestereihez. A leirat hangsúlyozza, hogy a miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben, szükségesnek látja különleges, állandó jellegű, szociális szolgálat sürgős megszervezését, — amely a polgári és katonai hatóságokkal, valamint az erre vállalkozó társa dalmi szervezetekkel, továbbá az Orsz. Nép- és Családvédelmi Alap helyi szerveivel szoros együttműködésben a háborús viszonyok következtében szükségessé váló feladatokat ellátja. A szervezet neve egységesen Bajtársi Szolgálat s feladatkörét ä következőkben körvonalazza a leirat: A hadbavonulúk családtagjainak fokozottabb erkölcsi és a szükséghez képest kivételesen anyagi támogatásáról való gondoskodás; a harctéren küzdő honvédek és itthonmaradt családtagjaik között az állandó kapcsolat megteremtése és fenntartása; ' $ a katonái szolgálatra bevonultak hozzátartozói kérelmeinek és esetleges panaszainak meghallgatása, gyors kivizsgálása és elintézése; a katonai szolgálatra bevonult egyének helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzésének biztosítása; jogi tanácsadás a hadbavonulfaknak cs végül ! I i, v a nemzetvédelmi szolgálat támogatása. . ; j I, { I ' ' I A rendelet intézkedik afelől, hogy a szolgálatot minden községben, városban szervezzék meg s emellett életrehívják a járási és vármegyei szolgálatot is, a községi szolgálat támogatására és irá nyitására. E nagyarányú önkéntes társadalmi munkába be kell kapcsolni elsősorban az Országos Nép- és Családvédelmi Bizottságokat, amelyek e célra különbizottságot, csoportot alakítanak. A törvényhatósági, járási Bajtársi Szolgálat vezetéséről az Országos Nép és Családvédelmi Alap törvényhatósági és járási vezetői gondoskodnak, vagy a főszolgabirák és a szociális gondozók javaslatára az erre legalkalmasabb más egyént kérik fel. A jogi tanácsadást a főügyészek, ügyészek, illetve az ügyvédek látják el meghatározott időpontban. Ha szükségesnek látszik, érintkezésbe kell lépni a csapathadgpndozó tisztekkel és hadtestgondozási felügyelőkkel. A Bajtársi Szolgálat további működésének részleteiről az Országos Szociális Felügyelőség ad megfelelő felvilágosítást. A Bajtársi Szolgálat országos életre- hlYásával páratlanul nagymértékű, hatalmas, önkéntes szociális munkát léptet életbe a belügyi kormány. A szolgálat célja, önkéntes volta egymagában biz tositja a fáradhatatlanul" lelkes, odaadó, eredményes munkát, amivel nagymértékben hozzájárul a belső front megerősi [téséhez s ezzel a végső győzelem kivi vasához. iitr Űzemágak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenészet szervezésére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett „középlejáratú“ kötelezvénykölcsönöket folyósit. Halasi Népbank és Hitelszövetkezet Ezen kölcsönök után utélagos félévi 4'|a%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem kell I A m, klr, minisztériumnak 2130/1941. M. E. sz. rendelete alapján az 1942. évi munkálatok elvégzéséhez ttsstgasdaságl termeiéül hiteleket folyósítania. Bővebb felvilágosítással szolgái u Igaagatőláf. Tiz százalék készpénzkielégitést kapnak a kishadikölcsön-jegyzők
