Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-05-08 / 37. szám
Május' 8, péntek HÄliÄSI UJSAO * 3. oldal Itt az új nyári menetrend Budapestről indul gyorsvonat 17.45 órakor, Halasra érkezik 20.09 órakor. Budapestről indul személyvonat 22.27 órakor, Halasra érkezik 2.50 órakor. Halasról indul gyors Budapestre 8.31 órakor, Budapestre érkezik 11. órakor. Halasról indul személyvonat 18 óra- dor, Budapestre érkezik 22.50 órakor. Félegyháza felé indul Halasról: 5.35, 9.43, 17.54 órakor. Félegyházára érkezik: 7.01, 11.07 és 19.17 órakor. Félegyházáról indul Halasra: 6.01, 14.11, 19.50 órakor. Halasra érkezik 7.27, 15.27, 21.13 órakor. Bácsalmás felé indul 4.25, Bácsalmásra érkezik 6.05, Regőoérc érkezik 7.36 órakor. Bácsalmás felé indul 13.40, Bácsalmásra érkezik 15.07 órakor. Regőce; Zombor 9.02, 16.16, Z(>mbor 17.35 órakor. Zomborból ind. 3.47, Reg. 4.56, Bácsaim. 6.27, Halas' 7.47 órakof- Zomborból indul 12.23, Reg. 13.50, Bácsalm. 15.25, Halas 16.56 órakor. — Közvetlen csatlakozás 4.25 órakor van Baja felé. Bácsalmáson másiknak csatlakozása nincsen. Halasról indul Szabadkára 6.30, Szabadkára érkezik iskolás vonat 7.36-kór, Szabadkáról indul Halai felé 4.30, Halasra érkezik 5.30 órakor. Halasról indul 13.13-kor Szabadkáig1 vegyes vonat egy személykocsival. Gyapjülermelo gazdák figyelmébe! Közhírré teszem, hogy Kiskunhalason gyapjút a Futura vesz át Fő ucca 13 szám alatti raktáramban. Előleget folyósítok és zsákot adok. Cagány M. Károly Futura bizományos Bárczay Ferenc : „Zúgolódás ne hagyja el ajkunkat, de még csak panaszra se nyiljék, hanem dolgozzunk itthon megfeszített erővel B á r c z a y Ferenc, a Magyar Elet Pártjának pártvezér-helyettese az U j B a r á z d a legújabb számában vezércikket irt, amelyben kemény helytállásra figyelmezteti az itthonmaradottakat, a belső front katonáit. A hadbavonult honvéd írja többek között — legszentebb kötelességét teljesíti, amikor megvédi hazánk határait, családi tűzhelyünket és valameny- nyiünk életét. A honvédek önfeláldozó tevékenységét nem lehet igazabb szolgálattal viszonozni, mint az értük való gondoskodással. A harctéri szolgálat idegtépő fáradalmaihoz viszonyítva itthon a legkisebb kenyér, a kevesebb hús, a fa talpú cipő, vagy a hazai fonalakból készült ruhanemű alig jelent valami kis kényelmetlenséget. Nekünk itthon van melegé telünk, fedél a fejünk felett és nyugodtan hajthatjuk álomra fáradt testünket, mert megvéd bennünket a magvar honvéd és a szövetségesek tengernyi katonája.- Zugolóüás ne hagyja el ajkunkat, de még csak panaszra se nyíljék, hanem dolgozzunk itthon megfeszített erővel, a gazdák, a gazdasági alkalmazottak, a mezőgazdasági cselédek mutassák meg, hogy egész emberek, hogy igaz magyarok, akik a tengernyi nehézség dacára is megmunkálják áldott magyar hazánk termőföldjét. Sokat, nagyon sokat kell termelnünk élelemből, hogy elégséges ennivalónk legyen. De ugyanígy kell gondoskodnunk állatállományunkról is. Es ne csak a magunk földjével, műhelyével törődjünk, hanem vessük szémiin- íket a bevonult földjére is, felebaráti szeretettei segítsük a honvédek itthonmaradott családjait, hogy azok szükséget semmiben se szenvedjenek. Amit a bevonultakért teszünk, az ezerszeresen visszafizetődik, mert a jó cselekedetekért csak jót várhatunk. De U necsak a felt baráti szeretet mondja nekünk, hogy segítenünk kell hon.védeink családján, hanem kötelességünk is mindent megtenni értük. Ne halogassuk a segítséget, hanem cselekedjünk azonnal. Ne várjunk addig, amig kérnek, hanem kopogjunk be a szomszéd ajtaján és se- gitc-niakarásunk legyen inkább tolakodó, mintsem teljesen elmaradjon. — Alakuljon meg' mindén faluban az önkéntes munkaszolgálat szerve. Nei szalmaláng legyen ez a mozgalom, hanem kitartó igaz szolgálat. Ne feledjük az örökérvényű isteni parancsot: sze-i resd felebarátodat, mint tenmagadat. Magyaros zsinór'készlet ;’leányka, fiú; férfi kalapok és sapkák ; utalványnélküli cipők, nyakkendők, redikülők, erszények; férfi és női fehérnemű; divat gombok,, zsinórok, csipkék, hímzések, szalagok, női dívatövek. A kiütéses tífuszt kizárólag a tetü terjeszti Napoleon sokat idézeti oroszországi téli hadjáratát az előrelátó zseni gondosságával készítette elő. Félelmetesen büszke, nagy hadseregének bukását nem is stratégiai baklövés, hiányos felszerelés, hanem az országban honos kiütéses tífusz okozta. Ezt a világhódító, talán önhibáján kívül kifelejtette a számításból. Abból a téves elképzelésből és következtetésből, hogy Magyarhon lett volna a szülőhazája a kiütéses tifus/-> morbus hungaricus.nak, magyar betegségnek nevezték el ezt a szörnyű betegséget. Miksa császárnak Komárom és Győr között összesereglett és sokféle nemzetiséget számláló hadseregében dühöngött. Mikor aztán ezek a katonák; hazájukba visszatértek, elhurcolták Európa összes országába. Nem tudták még akkor, hogy mi okozza, csakhogy mivel Magyarországból hozták, ráragadt a megszégyenítő elnevezés. Igazságtalan volt ez a megbélyegző elnevezés, mert hiszen már előzőleg 25 évig (] 505-— 1530) Olaszországban is pusztított és ahonnét szerteterjedt. Az első világháború szörnyűségei közé tartozott és több áldozatot szedett, mint a rafináltan pusztító fegyverek együttvéve. A szerb hadszíntérén mai 19Í4-ben felütötte a fejét és néhány hónap alatt 150 ezer embert szedett áldozatul. Átterjedt a fogolytáborokra és 60.000 magyar fogoly közül 30.000 rövidesen meghalt ebben a szörnyű betegségben. Börtönkórnak is nevezték egy időben, mert feltűnt, hogy a börtön lakóinak állandó pusztítója volt. Volt, amikor Londonban egész városnegyedet pusztított ki. Múlt évben 650 megbetegedés volt hazánkban 30 százalékos halálozással. Ez év első három hónapjában 380, 1924- ben Halasról 23 kiütéses tifuszbeteg- ségről szerzett a hatóság tudomást. Most is ostromlott várhoz hasonlítunk. Sükösd, Kecel, Lajosmizse környékbeli helyekről kiütéses tiíuszmc’gbetegedöse- ket jeleznek. Kötelességünk felkészülni idejében a bajra és elhárítására. Az első nagy világégés alatt 1914-ben sikerült csak az orvostudománynak tisz tázni a kiütéses tífusz járványtanát. — Tudjuk ma már —. s ezzel a védekezés észszerű módja is a kezünkbe került, hogy a kiütéses tífuszt kizáró ,1 a g a te fii terjeszti. A betegség kórokozója a tetőben bizonyos megérési folyamaton megy át, hogy aztán ennek a közti gazdának a segítségével, csípésével vagy ürülékével az embert is megbetegitse, azt az embert, aki a tetővel érintkezésbe keiül. A kiütéses tífusz létrejöttéhez kell tehát kiütéses tifuszos beteg, tető és a tetővel való érintkezés. Ahol nincs, tetü, ott nincs kiütéses tífusz sem. Ezeknek az ismereteknek a birtokában most már világos előttünk, hogy miért a háború, a sokféle népből összesereglett hadsereg, a fogolytábor, a börtön és a tisztátalan ember, a kóborló cigány, zsidó, ■koldus és csavargó . betegsége legelső- sorban a kiütéses tífusz, mert a tisztá- talanság melegágyában szaporodik el a tetü. A tetüjétől megszabadított kiütéses tifuszos beteg mellé lehet feküdni minden veszedelem nélkül, mint azt sok eset kísérlete és a vázolt járványtana igazolja. C A kiütéses tífusz megelőzése a rendszeres féregteleniíés, illetve a tetőnek mindenféleképpen távoltartása magunktól. Mindenkinek szól ez a jó tanács: tisztasággal és szennyesnek látszó» helyek kerülésével tartsuk távol magunktól azokat a lehetőségeket, amelyek tetü vés ze d el e mine 1 fenyegetnek. Vigyázzunk, hogy gyermekeink haza ne hozzák a tetőt. Ha valahol nem tudjuk kikerülni a szennyeződést, akkor azonnal tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk ettől a veszedelmes élős- ditől. Tartsuk kötelességünknek, — hogy a magukról megfeledkezett tetves emberekről a hatóságot értésük. Irtó hadjárat a tetvesség ellen! Mert a kiütéses tífusz meggátlásának és ki- pusztitásának egyetlen lehetősége a te- tükiirtás. Kerüljük a közismert szennyes egyéneket; cigányokat, csavargókat, - Lengyelhonból, Felvidékről, Kárpátaljáról beszivárgó nem kívánatos elemeket. Előfordult már, hogy tudtán kívül az orosz harctérről hazatérő derék katonatestvérünk hozta haza a gyilkos kórt átvivő élőstíit, mert ott is honos a kiütéses tífusz, azaz évről-évre újra meg újra jelentkezik. Ma mái az orvostudomány megtalálta egyéb módját is több más fertőző betegséghez hasonlóan, nevezetesen, hogy védoltással líáritsa cl a járvány elterjedését. Az igen körülményes és egyelőre korlátoltan előállítható oltóanyag csak a kimondottan járványos vidékek mentésére áll rendelkezésre. De nincs is erre szükség ott, ahol tisztaság vau. Legyünk ezért tiszták és kényszeritsük, szorítsuk embertársainkat is tisztaságra! TJSZT1 GRV<4SI HÍVA I ÁT Gyakorlattal rendelkező könyvelő nőt keres Nagy József Futura főbizományos, borkereskedő Fiilöpszállás. Telefon 5. ■ ■■ Ajánlatot a fenti címre kér r—a AZ OK Halló, jó, hogy jössz! Mondd' csak, mióta ismersz engem? — Úgy gondolom, öt éve.-- Akkor kérlek, adj kölcsön lrusz pengőt. — Sajnálom, nem tehetem. Nem teheted? Miért? — Átért öt éve ismerlek! ■■ ■■ VÁLASZ R c n d c 1 ő: Miért kér maga tőlem több szövetet, mint a másik sarkon levő szabó? ; í ; I Szabó: — Mert az én fiam már felserdült, az övé még kicsi. Halasi Takarékpénztár Régi halasi ember régi pénzintézettel dolgozik ÄÄtlolyisit kölcsönöket Somminéven nevezendő mellékköltséget levelezési költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyflmőlesöztet 8 azokat felmondás nélkttl azonnal visszafizeti
