Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-04-28 / 34. szám
ÖÄL'ÄSI ujsäö S. ÉBH Gráf Teleki Mihály és vitéz Endre László T^mleútat tettek a vizátok vert© halasi ^ 1 " 1................................ír—■■m ------------—■——föl deken, ahol ezidén nem terem már élet mmnntí——üimi—Murit miiriwaswiftimwHWMwigniinini «orainfi mm ■ Határjárás kiöntött tanyák, elúszott vagyonok, kétségbeesett magyar emberek között — A fajvédő politika gyakorlati alkalmazását várja a nép — Példaadó önfegyelem és hősies áldozatvállalás a koldússá lett halasi gazdák részéről »Igazságot kell szolgáltatni Délpestmegye, de különösen Halas város ár- vizbesodort gazdanépének!«... Ez a gondolat — még helyesebben; ez az erkölcsi kényszerűség hatalmas méretű társadalmi demonstráció formájában jelentkezett, amikor vitéz gróf Teleki Mihály, a'város országgyűlési képviselője, vitéz Endre L á s z I ó, Pest vármegye alispánja, a kormánypárt halasi és délpestmegyei szervezetei, dr Szőke Bálént pestvármegyei MÉB titkár irányításával, védelmére sorakoztak annak a gazdanépnek, amelyet ug y s z 6 Iván odadobtak a z e l é g t é t e I, a kártérítés r e - m én y s é g e nélkül c s a k azért, hogy más v á r o s o k kultúráját óvják még1 a mag u k á f d o z a t á v a 1. Halas város gazdanépe a magyar áldozatkészség hősies gesztusával szinte zokszó nélkül vállalta is ezt a súlyos keresztet. Éppen ezért általános az a vélemény, hogy ez a magatartás feltétlen figyelmet és nemcsak elismerést érdemel, hanem sokkal többet ennél: Ha más formában is,- de ugyanolyan értelmű segítséget, mint amilyent Halas népe nyújtott a szegedi gazdatestvérek védelmére ... T e 1 e k i Mihály grófnak és vitéz Endre Lászlónak, úgyszintén a MÉP politikai szervezetének ebben a kérdésben ez volt az álláspontja: Mi az a gyakorlati fajvédő politika? 1 ia- van fajvédő politika, ha van szociális tartalmú uj életszintézis, annak gyakorlativá kell válnia, olyan értelemben is, ahogy a polgármester a MÉP nagy választmányi ülés záróbeszédében elmondotta; — »Ha nagy szövetségestársainkkal egyenrangú félként akarunk tárgyalni, meg kell mutatnunk azt is, hogy belső bajainkat, termelést akadályozó természeti csapásainkat megtudjuk fékezni és úrrá leszünk rajtuk«... A magyar sajtó amikor beszámol a nyilvánosságnak erről a nagy horderejű megmozdulásról, nem szépíti a helyzetet. A határbejárás lesújtó eredménnyel és megállapításokkal végződött. Mint Bauer Sándor árvízvédelmi kormánybiztos mondotta: — A vizeket nem lehet elvezetni a halasi földekről... Miért? Azért, mert a Tisza vízállása olyan magas, hogy az algyői főcsatorna zsilipjeit nem lehet megnyitni, a rendelkezésre álló vízmüvek, hogy a lefolyó vizeket szivattyúkkal átemeljék a Tiszába, nem elegendők és ami minden reménységet kettőbe vág; a Tiszán most indult el a »zöldár«, amely a folyó szintjének .újabb emelkedését hozza... Ez a határbejárás mulasztásokat is állapított meg. Főleg azt, hogy amikor elhatározták, hogy a hatvan méterrel magasabban fekvő halasi földeket vízgyűjtő medencéül használják fel, nem gondoskodtak elegendő számú mérnöki és más segéderőkről, akik a veszélyeztetett területek állandó ellenőrzését ellátták volna. Emiatt ezer és ezer hold, sokszáz dolgos halasi gazda vagyona került a viz alá holott arra egyáltalán szükség nem volt... Teleki Mihály gróf kezébe fették le sorsukat Ebben a helyzetben mi tehát a t endő ? Ezt határozták meg vitéz Teleki Mihály és vitéz Endre gróf László alispán jelenlétében megtartóit sziikebbkörü szombatestí értekezleten, majd a vasárnapi körút után, amikor a Prónayfalva — bócsai — soHvsdkerti — pirtói árvízkárokat vizsgálták meg — a MÉP halasi nagyválasztmányi illésén. Összegezve az eredményt: A MÉP nagyVálasZ mányi ülése felkérté Teleki Mihály grófot, inte rpeI(á;í jonaparla m e n t* ben, a halasi nép sérelmeit hozza az ország nyilvánossága elé és kérje a ko rma nytói az . ön hibájukon kívül á r ví z ka t a s zt r ó f á ba* a z u gy- szólván teljes pusztulásba sodort halasi gazdanép anyagi kártalanitás|át. Teleki Mihály gróf ezt a megbízatást a halasi nép iránt érzett szereteté- vel magáévá tette. Mint egy ember sorakozott fel mögéje Halas városának — választókerületének egész társadalma és ami ennek a lépésnek még nagyobb súlyt ad, mögötte áll a kormánypárt egész pestmegyei szervezete is, vitéz Endre László alispánnal. IGAZSÁGOT KISKUNHALASNAK! Most már van remény a reménytelenségben. A halasi gazdanép sorsa, — anyagi kártalanításának ügye olyan hatalmas súlyú egyéniség kezében van, aki, mint mondotta; »Ezt a kérdést többé nem engedi levétetni a napirendről és ha eddig csak eredménytelenül ins- tanciázott, most követelni fog, mert ennek a m eg gy ö tört és mi n- d e n é b ő I k i u s z t a t o 11 h a í a s i gazdanépnek igazságot kell szolgáltatni, ha már a f ö 1 d j e i k e í és a t e r m e 1 ő in u n< ka /ehetőségét ki is v e 11 c kezéből az á r a d a t. A határbejárásról a következőkben számolunk be olvasóinknak; Szombaton reggel nyolc órakor, négy autóval indult el a Városháza elől az a bizottság, amely tisztán látni akarta, mi is történt a halasi határban? Erre az útra elkísérték vitéz gróf Teleki Mihályt Bauer Sándor árvízvédelmi kormánybiztos, Lukács főmérnökkel. A város képviseletében dr Kathona Mihály polgármester, dr Halász D. Sándor főjegyző. Azonkívül dr Szőke Bálint vármegyei MEP titkár, Medve c z k v Károly gazdasági főtanácsos, a Gazdasági Egyesülő elnöke, a fővár rosi lapok kiküldött munkatársai, C s a- tár István az Esti Újság és Lakatos Vince a Nemzeti Újság részéről. A gazdasági felügyelőség, részéről J á d i Károly és S rét er Andor, a városi mező- gazdasági bizottság elnöke. Végig a vérző 3 vidéken Első ut Balpta-pusztára vezetett. Gönczi Benő tanyájánál szálltak le az autókról, aztán kocsikon a viz alatt álló búzaföldeken át megtekintették a református egyház kétszázhatvan holdas hir- tokát. ‘ Innét kezdve a pusztulás megdöbbentő képe fogadta a bizottságot. Azokon a helyeken, ahol valaha a halasi gazdanép minden boldogsága feküdt; a halasi hegyekkel« tarkított vidéken ma pocsolyatenger — csillog. A kocsik küllőig gázolnák az »utakon.« Fejünk fölött ólmos-sötét esőfelhők, szakadozott rongyai terjengenek. Köröskörül szomorú magyar élet apró hajlékai, a tanyaházak - elátkozott szigetekként gubbasztanak a tengerben. És jönnek az emberek. A többszáz- hoklasoké és mégszegényebbek. Mindegyiküket egyformává tiporta az átok. Kalaplevéve állanak Teleki Mihály gróf előtt cs szinte szavuk situs már. Csak oda mutatnak a tengerbevesző határra és halljuk, mint valami vádat, a megismétlődő frázist; Uram! Mindenünk benne van... Érdemeltük mi ezt? Mindent Szeged ért ? Akinek magyar lelke van, szemét befutja a könny. Érezzük azt a különös', szinte végzetes magyar fátum törvényét, hogy ilyenkor, átokban — vészben — nyomoriiságban, akárha testvérek volnánk, egyéolvadunk.,. Az átokvarázslat azonban hamar meg-1 törik. Minden szem Rauer Sándor ár-| vízvédelmi kormánybiztoson van, mintha csak egyedül tőle várnának feleletet arra, ami ezzel a néppel történt. — Hogyan lehet segíteni? Mert segíteni muszáj!... Szakszerű méruöktudományi és vízrajziam magyarázatot hallunk de mindennek, akár egy dal ismétlődő szakasza, ez a mondát csendül a fülünkbe: — Nem lehet tenni semmit... Ha ezeket a vizeket elengedjük, Szegedre zudul és’ vége a városnak ... . —- Annyit jelent tehát ez: A halasi gazda mentse meg az élete, a háza, földje, vagyona árán Szegedet? — Ennvit és semmi többet!... Pusztulás — amerre csak ellát a szem A bizottság minden egyes elárasztott szakaszt megtekintett. Sor került a füzesi csatorna szabadkai ut a'á helyezett vizáterószének megvizsgálására. Á hozzá nem értő is azonnal meglátja, hol itt a haj. Miért áll az országút löbbszáz méter szakaszon viz alatt, nem beszélve a földekről. Szűk az áteresz... inoka—Kistelek és Füzes nyugati részének megtekintése következett ezután. Majd az inokai-tó. Itt S r éter Andor, Babó Benő és Darányi tcst- vérek tájékoztatták a bizottságot. Erről az útról egy óra tájban tért vissza Halasra a bizottság, majd folytatták útjukat a halasi határ Iegszomorubb vidékére. Bodoglár, Tajó, Zsana, alsószállási vizek és elzárások okaira akart magyarázatot kapni az árvízvédelmi kormánybiztostól a határbejáró bizottság. * Kiskunmajsán csatlakozott Teleki Mihály gróf kíséretéhez vitéz Endre László alispán, aki a vízzel elárasztott vármegyéjének d'éli részét vizsgálta felül. ' Halas átokverte vidékén Amit ezen a területen látott a bizottság, a valódi árvíz képét mutatta. Nem hinnénk, hogy Szeged környékén acatfna nagyobb árvízkárok« al sú jtott vidék, mint a tajó i, zs a- nai terület. Tajónál a vasúti sínek is viz a lati áljának. A tanyák küszöbét verdesi a viz. A zsanaiak kétségbeesetten arra kérték Teleki Mihály grófot és' az alispánt, intézkedjenek a kitelepítésükről, mert a gá* t a k állandó emelése azt e r e d m é n y e z t e; h og y u t o í s ó menedékük, a házuk isi elúszik a fejük fölül. Különösen a zsanai részen nyilvánvalóvá vált, hogy itt nem pusztán természeti csapás okozta a kárt, hanem a gátőrök hozzá nem értése cs az annyiszor hangoztatott m é r n ö k h i á n y. Szeged felől nem mull el a vész Bauer Sándor árvízvédelmi kormánybiztos el is fogadta a bizottság érvelését, mert megígérte, hogy azonnal intézkedik a vizek e gy r é szén e k levezetés ér öt, hogy a tanyaházak megmeneküljenek, már csak azért is, mert itt nyilvánvalóvá vált, hogy a Zsana körül mesterségesen megduzzasztott vizek, akár szeles, esős idő folytán gátat szakítanak és ez az óriási és a magas halasi területre szorított vizek egyszer utat kapnak —■ semmiféle emberi erő nteg nem akadályozhatja ennek az óriási viztömégnék' Szegedre zudulását... A bizottság a késő esti órákban tért vissza Halasra. Azonnal összeültek és a tapasztaltak után megállapították azokat a teendőket, amelyeket úgy a politikai vonalon, valamint árvízvédelmi szempontból szükségesnek tartottak. Az árvízvédelmi kormánybiztos is odanyilatkozott, hogy az általa is megállapított hibákat azonnal orvosoltatja; ez azön- han, mint előbb említettük, csak parányi részietsegitség a katasztrófa tengerében A bizottság vasárnap reggel hét órakor tovább folytatta körútját a délpest- megyei határban. Ezúttal a prónavfal- vajak, bócsaiak helyzetét vizsgálták meg. Halasi Takarékpénztár R6gl halasi ember rógl pémlnté»eitel dolgozik smtilyiilt kilcsöiőket Saimninéven nevelendő mellékköltséget leveleiért költség stb.) nem számit fel Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsöztél s ufókat felmondás nélkül azonnal visszafizeti
