Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-03-21 / 24. szám

1940 március 21, csütörtök XL. évfolyam, 24. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE, Helyben ...... 12 P — Vidékre ...... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította: PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal, Városháza épületében Feltámadás városában Irta: Medveczky Károly m. kír. gazdasági főtanácsos Tornyos falaid «Bab-Sitti Mirjam» Bol­dogasszony Kapuján sokszor léptem ki az olajfák hegyének, a «Monte Olive- te»-nak ezüstös rezgésü szelid fasorai felé, sietve a, lejtős lankákon a Menny - bemenetel helyére, ahol már tizenkilenc század imádkozott és fognak imádkozni az összes évszázadok időtlen időkig. Innen nyílik a legszebb kilátás a lelkiség városára. Sok tavasz: tizenkilenc századnak ta­vasza virágzott el a jeruzsálemi első «Szent Hét» óta. Titokban merték csak ünnepelni a feltámadott isteni, Mestert tanítványai és ötszáz hive a keresztény idő 34-ik évétől kezdve. De a rajongó szivek száma évente egyre növekedett, új cso­daként benépesítette az Uj világrészt, Amerikát. És az északi sarktól a déli sarkig a földkerekség lakóinak fele minél nagyobb fénnyel üli meg a test­vériség vacsorájának, az örök élet ke­nyerének: az eszme feltámadásának húsvéti szent évfordulóját. A római világbirodalom császári helytartója volt akkoriban Júdeábán. Marcius Pontius. A kovászatlan kenyér sátoros ünnepére Caesáreából, a tengerparti új székváros­ból bejött Jeruzsálembe a béke szent városába. Husvét ünnepe a szabadság évfordu­lója volt. A szent föld népei egyip- ’ tömi kemény rabságból szabadultak fel. Kőbányákba zárva szenvedtek so­káig. A megmenekülés gyorsaságában csak kovászatlan kenyeret tudtak készí­teni. Egyiptom nagy Pháraéja, II. Ram­ses négyszáz évi megalázó szolgaságból engedte ki az igazi Isten választott nemzetét. A Biblia országának szabad néptörzsei nem alkalmazták sohasem a gyalázatos rabszolgatartást. Egyharmad részük nem volt sohasem lealjasitva a páriák rabsorsára. Ami miatt omlottak össze az összes antik görögrómai álla­mok az új próféta erkölcsi tanításaitól. A görög és római közgazdaság mind a rabszolgák rendszerére volt felépítve. Pontius helytartó, római alkirály félt a Szabadság ünnepének húsvéti fanatikus kitöréseitől. Ősei valamikor még a sze­gény rabszolgák soraiból kerültek ki. Tiberius császár hires conzulja, Lu­cius Elius Séjánus avatta fel arany- gyürüs, lovaggá és nevezte ki a határ­széli kényes tartomány, Judea kor­mányzójává. Séjánus államminisztert később összeesküvés miatt kegyetlenül lefejezték. Barátja, a rabszolga süveg­ről, Pileáról elnevezett Márius Pontius Pilátus úgy érezte akkor, hogy inog alatta a kormányzói szék. Már három Ízben tett engedményeket a meghódított zsidóország egyházi főhatóságainak. Nagyszerű villájából a falakon kívül figyelte a húsvéti szabadság ünnep lefolyását Jeruzsálemben a szent fő­városban. A római helytartó széplelkü hitvese, Tiberius császár unokahuga Claudia Prekula sokat hallott Jézus prófétái tanításainak nagyszerűségéről, a égi vallás bosszúálló szelleme helyett a testvériség szeretetéről, az aranybor­jút imádó kapzsiság helyett az elnyo­mottak, a szegények, a gyengék s betegek felkarolásáról. Az isteni Mes­ter a keleti érzékiség megtisztítására az egynejüséget hirdette. A letaszított nőknek felemelését, teljes egyenjogúsá­gát tanította. Hiszen a nőnek is van lelke, nem lehet csak közönséges vagyontárgy és játékszer. Erősen ki­kelt a szívtelen duskálkodók ellen «Hamarább által megyen a teveszőrből készült hajókötél a fű fokán, mint­hogy ezek bejutnának a Boldogok or­szágába.» ! Az összes népek egyetemes világ­vallásává emelte ki az uj és tökéletes hitet egy nemzet elzárt és elszigetelt egységéből. Rabszolgaság nélkül a ja­vak igazságos elosztásával, vérszomjas hadi istenek és városi áldozati szertar­tások nélkül a Szeretet Világbékéjével. Sok ezredév művelődési munkakere­í tét alkotta meg a határtalan fejlődés 5 utj li felé, századok századain kerestük Í Nagypénteken mindent elkövetett a Caesárok unokája, Pontius imádott fe­lesége az isteni Megváltó megmenté- \ sére; ezért avatta később az egyiptomi i keresztény egyház szentjeinek sorába. 1 A császári helytartó utján négy illeté- ' kességi kifogást emeltetett a keresztre j.feszítés elkerülésére: «Semmi közöd se í legyen az igaz Isten Fiával szemben, I mert sokat szenvedtem ma is álmom- I ban miatta»! üzente sürgős levélben férjének. Az olajfák hegyén, az édesgyümöl- csü, ezüstös levelű, békésen szelid fák Getszemáné kertjéből az elfogatás éj­szakáján berohannak a Mester hü ta­nítványai a szent városba; felkelteni Jézus magasrangu pártfogó barátait, Arimátheai Józsefet a kerti sziklasiros temetésnek és Nikodemest, az «utolsó vacsorának» melegszívű szolgáltatóit: Siessenek síkra szállni a hetventagu nagytanács éjjeli ülésein az «Ember fiá»-nak földi életéért. Mégis elkövetkezett a kereszthalál. Komoran dübörgő léptű római katonák érccé merevedett alakjai között ott csillogott az utolsó könnycsepp a Sze­retet legnagyobb prófétájának szelid szemében, isteni ajkáról elröppent az utolsó görög szó: «Elvégeztetett»! Te- telestai1 A Húsvéti újjászületés hozza meg a Viiágbékéjét! és a Nagy Magyar Fel­támadást. Minden Időkre! A földművelésügyi miniszter repülőgépen végigjárta az árvíz által sújtott vidékeket Az egész ország mély megdöbbenés­sel figyeli az árvíz és a ^belvizek pusztítását. Természetes, hogy a kor­mány utasítására az illetékes hatóságok a legszükségesebb intézkedéseket máris megtették. A kormány illetékes tagjai foglalkoznak a kérdéssel és gróf Teleki Mihály földműve­lésügyi miniszter szerdán dél­előtt repülőgépen bejárta az árvizsujtotta és árvizveszélyez- tette vidékeket. Két és félórát tartott a miniszter re^ pülőutja. Tapasztalatairól gróf Teleki Mihály nyilatkozott egyik budapesti lap munkatársának. — A csepeli repülőtérről indultam el — mondotta a földművelésügyi mi­niszter — titkárommal, dr Vaszary Lászlóval. Elsősorban arra voltam ki­váncsi, szükség van-e arra, hogy a Dunát ismét borribázzák. Megállapítot­tam repülöutam során, hogy Dunaföld- vár és Paks között feltétlenül szük­séges a Duna bombázása és ez szer­dán délután meg is történt. Szomorú és félelmetes képet mutat az árviz­sujtotta vidék és például Tass és Duna- földvár között jóformán mást nem lát­ni, mint vizet. A falvak, a tanyák kis szigeteknek tűnnek fel. Megállapítottam azt is, hogy Pakstól lefelé kevés a jég a Dunán. fl Dunántúlra is el szerettem volna menni, azonban olyan nagy volt a kőd, hogy ez lehe­tetlen volt. — A repülőgép állandóan 120—150 méter magasságban járt és igy a hely­zetről hű képet szerezhettem. Később Kiskunhalas—Kiskun- majsa—Izsák—Kunszentmiklós felett vitt el utunk. Ott is láttam, hogy a belvíz rengeteg kárt okoz. Nagyon félek, hogy a Duna-Tisza közén ezek a károk igen tetemesek lesznek. A belvíz leveze­tésének terén még igen sok tennivaló van hátra, sok helyen teljesen tönkre megy az őszi vetés. A földművelésügyi minisztérium ta­vaszi vetőmagakcióval akar segíteni ezeken a vidékeken és az erre vonat­kozó intézkedések már meg is tör­téntek. — Közölhetem, hogy a belvíz le­csapolásánál a kultúrmérnöki hivatalok igen erősen közreműködnek. Úgy lá­tom, hogy a Duna árhulláma mégis csökkenőben van és a szerda délutáni bombázás után ez a csökkenés még erősödni fog. Az újságíró megkérdezte a minisztert, hogy mi lesz azokkal, akik kénytelenek voltak házaikat el­hagyni? Gróf Teleki Mihály kérdé­sünkre kijelentette, .hogy az alispáni hivatalok gondoskodnak ezeknek a szerencsétleneknek elhelyezéséről. Gróf Teleki Mihály fölművelésügyi miniszter különben szerdán délután Keresztes-Fischer Ferenc helyettes mi­niszterelnöknek jelentést tett az árvízzel kapcsolatos kérdésekről és repülőutjá- nak tapasztalatairól. Három napig, április 6-tól 9-ig sorozás lesz Halason Csütörtök reggel falragaszok je­lennek meg a város falain, amelyben dr Kathona Mihály polgármester közli, hogy a honvédelmi miniszter 4000/Eln. 16.—1940. számú körrendeleté értel­mében esedékes 1940. évi sorozást Halason április hó 6-án, 8-án és 9-én tartja meg a sorozóbizottság Fő u. 3 szám alatt, a közgyűlési teremben. Sorozásra előállni kötelesek: április hó 6-án az 1919 évben született I. korosztálybeliek, április hó 8-án az 1919 évben születettek közül még hátralévők és az 1918-ban született II. korosztálybeliek, április hó 9-én az 1901—1917 évben született olyan egyének, akik vagy nem kaptak még végleges osztályozást, vagy pedig ed­dig még sorozáson nem is voltak. Sorozáson minden 1919 évben szüle­tett egyénnek ott kell előállnia, ahol a múlt év őszén jelentkezése alapján ösz- szeirásba vették. A máshelyen való előállásra kivételes engedélyt lehet kapni. , 'i i^jjj A sorozással kapcsolatban felhívom a figyelmét az érdekelteknek a követ­kezőkre: 1.) Azok az 1908—1919 évben szüle­tett, most előálló hadkötelesek, akik özvegy szülőanyjuknak, munkaképtelen édesapjuknak, vérszerinti nagyszüle­iknek, kiskorú testvéreiknek egyetlen, számbavehető eltartójaik, besoroztatá- suk esetében a póttartalékba való helyezésre tarthatnak igényt mint családfenntartók, — ami azt jelenti, hogy két és félhavi kiképző katonai oktatás után leszerelnek. A póttartalék­ba való helyezést mindig az eltartásra szoruló szülő, nagyszülő kérheti a sorozóbizottságtól. A családfenntartói kedvezmény iránti kérvény jogcim-igazoló mellékletei a következők: a) családi értesítő a csa­ládi állapotról: — b) ha van a családi körből már kivált családtag, arra vonatkozóan is igazolni kell a családi

Next

/
Thumbnails
Contents