Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-16 / 14. szám

2 KISKUNHÄLXä BBLYi ЁКТВЭТГОЯ február 16 Megszervezik a nők önkéntes honvédelmi munkáját A kormány rendeletet adott ki a nők önkéntes honvédelmi munkájá­nak szervezéséről. A rendelet sze­rint a nők önkéntes honvédelmi munkájának megszervezésére a mi­niszterelnök országos felügyelőt (a női önkéntes honvédelmi munkaszer­vezet országos felügyelője) nevez ki. Az országos felügyelő hatáskörébe tartozik a honvédelmi munkára ön­kéntesen jelentkező nők szükséges kiképzése, honvédelmi munkára be­osztása és a szükséghez képest a munkára igénybevétele. Az országos felügyelő e feladatok ellátása köré­ben igénybe veszi az erre önként válalkozó női egyesületeket és egyéb női társadalmi szervezeteket. Ameny- nyiben nőknek honvédelmi munká­ra igénybevétele szükséges, az erre- vonatkozó igényléseket elsősorban az országos felügyelőnél kell beje­lenteni. A nőket a honvédelmi mun­kakötelezettségre a fennálló szabá­lyok szerint csak akkor szabad igény­bevenni, ha a szükséglet az önkén­tes női munkaszervezet útján nem elégíthető ki. TELEKI MIHÁLY C4RÓF: Ä magyar munkásságot, a magyar népet akarjuk megmenteni A képviselőház keddi ülésén a gaz­dasági munkabérjavaslat tárgyalásá­nál vitéz gróf Teleki Mihály földmű­velésügyi miniszter nagyobb beszéd­ben válaszolt a felszólalásokra. A miniszter nagy helyesléstől kisért beszédében rámutatott arra, hogy egy évszázaddal ezelőtt akképp fo­galmazták meg a nemzetnek talán legfontosabb létkérdését, hogy a nép millióit be kell vezetni az alkotmány sáncaiba. Most, száz év után bizo­nyos mértékben hasonlatos a hely­zet. Ma is a szabad ég alatt állanak a sors viszontagságainak kitéve a mezőgazdasági munkásság hatalmas tömegei. Szükséges tehát, hogy eze­ket a tömegeket lelkileg, testileg, anyagilag megerősítsük, hogy a nemzet egyetemének hasznot hajt­hassanak. A nemzeti szociális érzés­től áthatott keresztény politika ezt követeli a kormányzattól és a szoci­ális intézkedések sorrendjében min­denesetre ez a most tárgyalás alatt álló javaslat fontos láncszem. Kié- j melte a miniszter a legutóbbi évek I nagyfontosságu mezőgazdasági szó- j ciális törvényalkotásainak jelentősé- j gét és hangsúlyozta, hogy ezzel a j javaslattal nagyobb kenyeret akar \ a kormányzat biztosítani a mezögaz- j dasági munkásoknak. A javaslat az j eddigi partikuláris rendelkezésekkel \ szemben a mezőgazdasági munkás- ; ság minden kategóriájára kiterjed. Д ! magyarság népi erőinek kifejlesztő- j se és erősítése céljából szükséges j ennek a törvénynek a megalkotása. ! A liberális gazdasági rendszerben a j mezőgazdasági munka árucikké deg- j radálódott. Nem gondoltak arra, j hogy ez a munka emberek és csalá­dok megélhetését biztosítja. Szükség volt tehát, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Teleki Mihály gróf földmivelésügyi j miniszter rámutatott arra, hogy ma, j amikor az államhatalom befolyása a j gazdasági élet minden területén irá- ! nyitólag hat, szükséges, hogy ott is j beavatkozzunk a dolgokba, ahol az ; emberek megélhetését tudjuk bizto- j sitani. Csökkenteni kellett a diszpa- j ritást, az ipari és a mezőgazdasági munkásság életszínvonala között. Gátat kellett vetni a mezőgaz­dasági munkásság városbaözön- lésének és a mezőgazdasági munkáshiány egyre súlyosabb kér­dését is meg kellett oldani. Magyar- ország lakosságának az 1930-as nép- számlálás adatai szerint csak 51.8 százaléka foglalkozott mezőgazda­sággal. 1900-ban még 60.6 százalékot tett ki ez a réteg. Az ország agrár­jellege tehát megfelelő intézkedések nélkül lassan megszűnik. Részletesen ismertette Németország, Anglia és Amerika egyes vidékein tapasztalha­tó hasonló jelenségeket és a magyar falusi népesség városbatódulásának legújabb adatait. A mezőgazdasági munkaadók szempontjából is szük­ség van tehát ennek a törvénynek a megalkotására. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy az ellenzéki pad­sorokból is örömmel fogadták a ja­vaslatot. A helyes mezőgazdasági szociál­politikának az alapja a helyes gaz­daságpolitika. Szükséges ezért emel­lett a törvényjavaslat mellett egy olyan törvényjavaslat is, amely a mezőgazdaság intenzitását a belter­jesség felé fogja terelni. Ebben a me­zőgazdaságfejlesztő törvényben ju­talmazzák meg majd azokat a mező- gazdasági üzemeket, amelyek belter­jesen dolgoznak, amelyek több mun­kásnak adnak biztos kenyeret. A mezőgazdasági munkaadóknak és munkásoknak egy vonalon kell, hogy haladjanak a kívánságai és érdekei. Ezért a munkabérmegállapitó bizott­ságokban egyenlő számban fog résztvenni mindkét érdekelt fél. Szükség van a mezőgazdaság jöve­delmezőségének a fokozására, mert csak igy tud magasabb munkabére­ket fizetni. A munkabérek kollektiv szerződé­sek útján való megállapítása helyett a hivatalos bérmegállapítást tartja célravezetőbbnek, hiszen az utóbbi években a legtöbb európai állam erre a módszerre tért át. Az egész országra szóló bérmegállapítás he­lyett pedig jobb a vidékenkénti meg­állapítás. Teleki Mihály gróf földmivelésü­gyi miniszter rámutatott arra, hogy a földmivelésügyi tárca az elmúlt évben öt és félmillió pengőt fekte­tett be közmunkákba, munkabérek alakjában ekkora összeg került a gazdasági élet vérkeringésébe. Nem­csak a munkaadóknak vannak köte­lességei, hanem a munkásoknak is. A munka etikája megköveteli, hogy a munkás a jó bérért jó munkát ad­jon. Ez a törvényjavaslat a magyar munkásságot, a magyar népet kí­vánja megerősíteni, a magyar föld­munkásság helyzetén kíván javítani. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) — Vak cigány csodás gyógyulása. Tóth Sándor csongrádi cigányzenésznek esztendőkkel ezelőtt a szemébe vá­gódott az elpattant hegedűhur és sú­lyos sérüléséket okozott. A hódmezővá­sárhelyi kórházban nyomban ápolás alá vették, azonban nem tudták megmenteni szemevilágát. A cigányzenész jobbszeme most csodálatos módon, minden külső beavatkozás nélkül váratlanul javulni kezdett és visszanyerte látását. Kóbor kutyák és disznók szétmarcangoíták Egy szegedkörnyéki gazdálkodó szörnyű halála Szegeden a 60—75 centis hó minden jj majd eltávolítani, forgalmat megakadályoz, a villamos és j A balástyai kapitánysághoz tartozó autóforgalom megállóit, a közlekedést j egyik tanyán Molnár Imre gazdálkodó csupán néhány szán bonyolítja le. A 5 az udvaron a síkos földön elesett, fejét Tisza az utolsó 24 óra alatt másfél í belevágta valamibe és megfagyott. Tes- méterrel emelkedett. Az összetorlódott * tét kóbor kutyák és disznók teljesen jeget valószínűleg robbantással kell 1 szétmarcangolták. Kormányrendelet fogja megállapítani hol Kezdődik az árdrágítás ? A Szegedi Kereskedelmi és Iparka­mara vasárnap tartott félszázados jubi­leumi díszközgyűlésén Varga József ipar és kereskedelemügyi miniszter ér­dekes beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Amikor fel­akarjuk emelni a magyar népet elesett- ségéből, nem nélkülözhetjük a dolgozó, a törekvő kereskedőket. Ezzel kapcsolatban áll a kormány most készülő intézkedése, a haszonkulcs megállapításáról, hogy ftiinél nagyobb biztonságot teremt­hessünk a kereskedelmi tevékenységben, fi kormány meg fogja állapí­tani, hogy hol kezdődik az ár­drágítás és hol végződik a tisztességes kereskedelmi nye­reség. Halas 10.000 pengő államsegélyt; kapott; permetező- gépek és ölesé védészerek vásárlására Halas város hatósága a földmive­lésügyi minisztériumtól államsegélyt kért, a gyümölcsösökben mind ve­szedelmessé vált pajzstetű-kártétel leküzdésére. A város kérelme teljes meghallga­tásra talált a minisztériumban és örömmel közölhetjük, hogy a föld­mivelésügyi minisztérium 10.000 pen­gő államsegélyt utalt ki a városnak permetezőgépek, védekezőszerek vá­sárlására és napszámbérekre. A minisztérium leiratában közli, hogy a 10 ezer pengő államsegély­ből a város 6670 pengőt permetező- gépek beszerzésére, 1330 pengőt ol­csó védekezőszerek és 2000 pengőt szakmunkások napszámbérének fe­dezésére fordíthat. A permetezőgépeket a gyümölcs- termelő gazdáknak adja ki a város és a gépek karbantartására csak mi­nimális kölcsönzési dijjat számíthat fel. A minisztériumnak ez az intézke­dése nagyban elősegíti a halasi gyü- gyümölcsösökben a pajzstetű elleni védekezést. 5 vagon rézgálic jön hamarosan Halasra Itt Írjuk meg, hogy 2 héten belül a gyümölcsfákhoz szükséges rézgá- licot Halas megkapja. 2-5 kg-os utal­ványokon lehet a rézgálicot besze­rezni. Kb. 5 vagon rézgálic kiutalá­sát várják A hatóság szigorúan A városházáról közük. «Mindsürübben előfordul, hogy igás állatok tulajdonosai, kezelői, kocsisok és főként fuvarosok az állatokat köz­területen kínozzák és ezen szívtelen durva eljárásukkal egyben botrányt is okoznak. A különböző rendeletek szigorúan tiltják az állatoknak nyilvánosan, bot­rányt okozó módon való bántalmazását, a kocsi elé fogott, vagy szabadon haj­tott, avagy nyerges, málhásállatok dur­va ütlegelését, bántalmazását. Előírják bünteti az állatkínzókat I a jogszabályok, hogy állatokat gép- I kocsira rakni csak hatósági állatorvosi I vizsgálat után szabad, állatokat állat­egészségügyi zárlat alatt nem álló uta­kon szabad csak hajtani, állatkeroSKO- dök 30 km-nél nagyobb távolságra ál- I latokat lábon nem hajthatnak. < A felsorolt törvényes rendelkezések ! betartását az arra illetékes hatósági I közegek ellenőrzik és a felsorolt ren- ! delkezések ellen vétőket kihágásért I szigorúan megbüntetik.» О r s z á g-V i 1 á g Hatvani jelentés szerint Heves vár­megye alispánja az alábbi tojásárakat állapította meg: Hatvanban darabon­ként 11 fillér, Pásztón darabonként 10 fillér a tojás. — Nyiracsádon az olaj- malomban az egyik lenditökerék elkapta Csap József 28 éves napszámost és olyan erővel vágta a földhöz, hogy nyomban szörnyethalt. — Hódmezővá­sárhelyen ifjabb N. Vigh János gazdál­kodó kétéves Katica nevű kislánya bele­esett egy nagy lábos forró vízbe, ftalál- raégett. — Debrecenben Kovács János foglalkozásnélküli férfi leütött két ren­dőrt, akik a pályaudvari váróteremből j való távozásra szólították fel. Kihaügn- ! tárakor őrültnek tetette magát. — Özv. I Dákos Józsefné, szül. Imrő Éva 71 éves belvárdgyulai asszony létrán fel akart menni házának padlására. Az idős asz- szony leesett a létráról és olyan sűlyos sérüléseket szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt. — Hajagos István 71 éves szegedi villany gyű jtogatóiuk meghalt a felesége. A szegény öreg magáramaradva, alig pár órával későbo beteg lett s kórházba került. Sírva imádkozott a temetés ideje alatt a kórházi ágyon, este pedig elaludt és többet nem is ébredt fel. Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít k3ie$önökeS _ föld és házingatlanokra, [} értékpapírokra, érákra. Felmondás nélküli betétek©! legelőnyösebb feltételek» kel gyümöSssöitst! к ____„Ezsziíszsancsaszszicszí TÉI Értés sáj e vasi tám ven Ipa Márci hat h lyam Ref Ét VáSc alatti Külöt kelt < Kisg külön is Bír* t oki. Írnak 8Z, j műi mii kön mi mér áron H li kör A f

Next

/
Thumbnails
Contents