Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-12-27 / 104. szám
december 27 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halasi házszámok, utca-nevek Irta: Nagy Szeder István mérnök. II, Mihalecz Jánost dr.-t tanácsos-plébánossá nevezték ki Az 1898-ban megállapított utca-nevek — néhány változással — ma is használatosak és számuk bővült az azóta keletkezett újabb város-részek utcáinak neveivel. Jelenleg a belterületen 239 névvel ellátott ut, utca és tér van; 3 utca és egy tér — névtelen. Már az eddiekböl is láthattuk, hogy a házszámok és utca-nevek is születnek, élnek és meghalnak... Az 1898-ban keletkezett utca-nevek közül is múlt ki néhány időközben. Ezek a következők: sö-templom-tér, Iskola u., Hírnök u., Széna-tér (ma: Bessenyey-tér.) A Mátyás-tér (ma: Horthy Miklós-tér.) Fő utca (ma: Szilády Áron, Fő, Szt. Imre utcák.) Kőhíd utca (ma: Szath- máry Sándor és Szegfű utcák. 1898-ban. a Kőhid utca nem torkolt a Posta utcába!) Sütő utca (ma: Kmetth Sándor u.) Bethlen utca, Gabona piac-tér, Jósika u. (ma: Bethlen-tér.) Zöldfa utca (ma: Jósika u.) Sestés piac-tér (таз Mátyás-tér.) Mélykúti ut (ma: Szász Károly utca, Mélykúti ut.) Szegfű utca (ma: háztelek a Szász K. és Bálvány utcák között.) Retek utca (ma: ház- telek és sutlik a Hajó és Bálvány utcák között.) Kigyó-tér (ma: Apponyi tér.) Borz utca (ma: háztelek a Vihar és Csillag utcák között.) Alsó-templom tér (ma: Szentháromság tér.) Uj utca (ma: Kötő utca nyugati fele.) Nagy utca (ma: Gömbös Gyula u.) Ősz utca (ma: Harmat u.) Harmat ut-. ca (ma: ősz u.) Garay utca (ma: Páva utca nyugati fele.) Futó utca (ma: részben háztelek, részben nagyobb sutlik a Kossuth L. és Hajnal utcák közHött) Akácfa utca (ma: a Kárpát utca Széchenyi és Akácfa utcák közötti részel.) Nefelejts utca (ma: Gyapjú utca, ebből nyíló — ma kapuval lezárt — sutlik, háztelek, Nefelejts utca északi fele.) Molnár utca (ma: Holló utca keleti vége, Molnár utca, Nei felejts utca Alkotmány utca felé eső, része.) Az igy kimúlt utca nevekre újabb, 1898. után keletkezett utcák közül is neveztetett el. Ezek: Akácfa, Borz, Uj, Zöldfa utcák. Fennmaradt a Futó utca neve is: ezt a nevet kapta a Sanyarúk1 sarokból a mai Szilády Áron utcára kinyitott sutlik. Az újabb utcák közül a mai Tuba utcának volt megelőzőleg, rövid időn belül még két neve és pedig: Gyömbér, még előbb Bimbó utca. Utóbbi j elnevezést ugyanis egyik ottani lakos 1 sérelmezte azzal, hogy Halason az ök- > röket szólogatják «bimbódnak... így lett í a Bimbó utcából Gyömbér utca, a Gyömbér utcából pedig Bimbó utca... Az itt lakók már nem sérelmezték a «bimbó» elnevezést — úgy látszik ezek már inkább a rózsabimbóra gondolnak utcájuk nevét hallván... Az igy Gyömbér utcának nevezett utca pár év múlva — 1931-ben — újra nevet változtattok:• ekkor kapta a mai Tuba utca nevet,, amely név titokban egy akkori vármegyei fötisztviselő becéző-nevével egyezik... A Gyömbér elnevezést pedig egy akkor névtelen Barina-telepi utca kapta meg. így nevezik ma is. Tehát a «Gyömbér» elnevezés az; egyetlen, , amelyet hivatalosan három utca is «felvett». Külön története van a Fő utca elnevezéseinek (Nagy-tó és a kath. öreg templom közötti ut-vonal). Már 1898. előtt Fő utcának nevezte a nép, amely keresztelés során szentesítettek hivata-BDjn SOUB[B}|B ТЛЭ “'8681 ZB 3SazOAOU[9 losan is. 1914. szeptemberében — a nagy háború lelkesedésben — a Fő utca északi felét I. Ferenc József utcának, a déli felét pedig II. Vilmos császár utcának nevezték el. Az utca-név táblák azonban soha sem készültekéi... 1919-ben viszont az egész Fő utcát hivatalosan elnevezték Lenin utcának. A proletárdiktatúra azonban hamarabb megbukott az utca-táblák elkészülténél... 1922-ben az északi felét elnevezték Szilády Áron utcának, a déli részét 1931-ben Szent Imre utcának, a középső rész maradt Fő utca. Ezek a!, név-táblák el is készültek. 1937-ben a még Fő utcának maradt részt Szent István utóénak nevezték el; a név-tábla azonban még nem készült el... (Folytatása következik.) Mihalecz János dr szentesi plébá- . Halason is, annál is inkább, mert a nőst az egyházmegye főpásztora ta- fiatal képzett plébános halasi szár- nácsos-plébánossá nevezte ki. I mazásu. Ez a hir nagy örömet váltott ki I Kevés bálát rendeznek Halason A közelgő farsanggal kapcsolatban; kintettel a mai időkre — csak éppen érdeklődtünk az egyesületeknél az idén, a legnevezetesebb bálokat tartják meg. illetve jövőre rendezendő bálok iránt. Egy-két egyesület azonban ,még a szo- Legtöbb helyről azt a felvilágosítást ■ kásos bálok egy részének megtartásá- kaptuk, hogy ezen a farsangon — te- ; tói is el fog tekinteni. Bennsőséges karácsonyi ünnepség a közkórházban Bensőséges karácsonyi ünnepség zajlott le 23-án a halasi Közkórház- j ban. A gyönyörűen feldíszített ka- j rácsonyfa körül gyülekezett bete- J gek és vendégek között ott láttuk i dr Kathona Mihály polgármestert is. | Dr. Monszpart László igazgató-főor- j vos mélyhatásu beszédben méltatta j a szeretet és a megbocsájtás ma- ! gasztos ünnepét, majd a ref. polgári és a katolikus polgári iskola vala- j mint a babtisták énekkara szent énekeket adott elő. A kedves bensőséges ünnepséget még két szavalat tette melegebbé, majd a Stefánia a Mansz és a felekezetek képviselői a polgármesterrel együtt szobáról- szobára járva szeretetcsomagokkal kedveskedtek a betegeknek, akik könnyes szemmel köszönték meg a karácsonyi figyelmesség és szeretet eme jelét. Útépítések Pestmegyében A kereskedelmi miniszter leiratban I közölte Pest vármegye vezetőségével, hogy a leszerelt katonák, valamint a rászoruló lakosság munkához juttatása érdekében 400.000 pengőt folyósít állami hozzájárulásképpen a vármegye területén létesítendő bekötőutak építése céljára. Ebből az összegből az útépítési munkálatok haladéktalanul meg- inditandók. Pest vármegye vezetősége már ősze is állította a munkaprogramot. Eszerint Fülöpszállás—Csengőd között, Kiskunmajsa—Bocsa között, Dunakeszi— Kundháza között, Majsa—Jakab- szállás között, Alsómégy—Pusztahillya között, Monor—Ur között, Irsa—Nagykőrös között, végül Cegléd határában építenek utat. Ezek az útépítések 1.2 j millió pengőbe kerülnek, tehát a költ- I ségekből 800.000 pengőt, azaz kéthar- j madrészt a törvényhatóság visel. A Hegyközség két fontos közleménye Kedvezményes áru szőlővssszöt lehet igényelni A m. kir. földművelésügyi miniszter a folyó évi kedvezőtlen időjárás következtében kárt szenvedett szőlősgazdák megsegítése céljából 50 százalékos árengedménnyel sima európai szőlővesz- szőket bocsájt a károsultak rendelkezésére. A csomagolási és szállítási költségeket az érdekeltek tartoznak viselni. Hogy kell kérni az A kiskunhalasi Hegyközség elnöksége fölhívja mindazon kárt szenvedett szőlőbirtokosokat, kiknek szőlőterülete 2 kát. holdnál nem nagyobb és akiknek főjövedelmi forrása a szőlőművelés, hogy igénylésüket 1941. január 10 napjáig a hegyközség irodájába (Halasi Takarék) jelentsék be. uj szöNI-telepitést? A kiskunhalasi Hegyközség felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy 8600/M. E. sz. rendelet értelmében 1941. évtől kezdve a földművelésügyi miniszter engedélyével már lehet szőlőt telepíteni. A kérvények 2 pengős okmány bélyeggel ellátva a földművelésügyi miniszterhez címezve a kiskunhalasi m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőségnél nyújtandók be. A kérvényben feltüntetendő a terület helyrajzi száma, a iközség (város) dűlő neve, hol a birtok fekszik, a terület nagysága, mekkora szőlője van már. Az 1938. évi XXXI. Te. 24. §-a értelmében az uj szőlőtelepítések után négyszögölenként 7 fillér telepítési illetéket kell fizetni, mely összeg a szőlő és borértékesitési célokra lesz felhasználva. A törvény 23. §. 5. bekezdése értelmében kinek még szőlője nincs, az saját szükségletére immunis homok területen 200 négyszögöl szőlőt telepíthet engedély nélkül, vagy meglévő területét 200 négyszögölre kiegészítheti. Az ily telepítést megkezdés előtt legalább 3 hónappal a felügyelőségnek be kell jelenteni, (bélyegmentes). A négyszögölenkénti 7 fillér telepítési illetéket a telepítéseknél is meg kell fizetni. i A főispán és az alispán a megye közellátásának bajairól Pestvármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén vitéz Endre László alispán megállapította, hogy Pestmegye közellátása körül bizonyos mértékű zavarok mutatkoznak. A vidék nem kap elegendő mennyiségű zsírt és szalonnát, mért a sertéseket a fővárosba szállítják, jobb áron lehet értékesíteni. Helyesnek tartaná, ha vidéken is bevezetnék a zsirjegyeket. Budapest ellátása a téli és tavaszi hónapokra biztosítva van. Ezzel szemben a megye képtelen nagyobb mennyiségű élelmiszert tárolni, mert kiadásai állandóan emelkednek. A bajokat betetőzi a pusztító talajvíz. Végül kijelentette az alispán, hogy kedvezőtlennek látja a helyzetet, a falvakban nincsen tüzelőszer és petróleum és a lakosság, ha nem segítenek, sötétben és hideg szobákban lesz kénytelen áttelelni. Kívánta, ha nem lesz elegendő zsir, szállítsák le a fővárosi fejadagot a felére és a fennmaradó zsirmennyiséget osszák szét a vidékiek között. Barcsay Ákos főispán kijelentette, hogy az élelmezés körüli panaszok megszüntetése érdekében már eljárt a kormánynál s igy minden remény meg lesz arra, hogy a bajokon segíteni fognak. 30-60 százalékkal kevesebb az őszi gabona vetésterület A földművelésügyi minisztérium legutóbbi vetésjelentése szerint, az ország sok részén a megtoriódott őszi mező- gazdasági munkák, de főleg a vizkár- tételek folytán 30—60 százalékkal kevesebb fcz őszi vetés a rendesnek Nálunk is a helyzet, épen ezért szükségesnek tartjuk ehelyen is felhívni az illetékesek figyelmét, hogy gondoskodjanak tavaszi gabona vetőmagról, hogy ahol a viz engedi, az elmaradt őszi vetéseket pótolni lehessen. Értesüléseink szerint, több körösi gazda meg szándékozik próbálkozni tavaszi búza termelésével is, melynek termelése tudvalevőleg vidékünkön nincs szokásban. — Idegen hajók Baján a téli kikötőben. A korai fagy s főleg jégzajlás elől megkezdődött a hajók beözönlésa a bajai téli kikötőbe. Az első hajók hétfőn délután érkeztek, miután előzőleg feltörték a kamarás Duna jegét. A magyar hajókon kívül német, jugoszláv, román és bolgár hajók futottak be a Kamarásdunára.
