Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-12-20 / 102. szám

1940 december 20, péntek XL. évfolyam. 102. szám TíkkiwfiaímJMu Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Szerkesztőség. Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Telelii Mihály gróf Halas hármas ünnepélyén Gróf Teleki Mihály földművelésü­gyi miniszter halasi látogatásai mindig ünnepet jelentettek a város közönsége számára, de ilyen sze­retettel, ilyen határtalan bizakodás­sal még talán soha sem várták itt nálunk gróf Teleki Mihályt, mint éppen most ezen a téli délelőttön, amikor a választók százai vonultak fel a városháza elé, hogy szivük tel­jes melegével köszöntsék a magyar föld magyar miniszterét. Hiszen tudjuk ; a tavalyi nehéz tél, az azt követő nagy vizáradások és a mostani hatalmas árvizek fel­mérhetetlen károkat okoztak az or­szágban, igy Kiskunhalason és kör­nyékén is, azonban a halasi kisku­nok összeszoritott szájjal igazi ma­gyaros keménységgel viselték el a nagy csapást, mert tudták, érezték, hogy odafenn a földügyeket intéző magas minisztériumban van egy emberük, egy képviselőjük, egy mi­I sülét öt diszelnökévé választotta, és i hangsúlyozta, hogy ennek éppúgy * örül, mint amikor Halas díszpolgárrá 1 választotta.-- Ezelőtt 5 évvel — mondotta I beszéde további során a miniszter nem is gondoltam volna, hogy magyar gazdasági miniszter leszek. Ezt ti sem gondoltátok, mégis biza­lommal mellém álltatok. Úgy érzem, hogy ezt az előlegezett bizalmat meg kell nekem is hálálnom. Termé­szetesen mint képviselőnek először Halasról kell gondoskodnom az ügyek általános intézése során. El­sősorban is olyan intézményeket lé­tesítettem, amelyek a magyar me­zőgazdálkodás szolgálatában első­rendű jelentőséggel bírnak. Mint miniszter igyekeztem a külföldön is barátokat szerezni a magyar ügy­nek. A nyár folyamán Német és Olaszországban jártam, Magyaror­szág két legjobb barátjával, Hitler­rel és Mussolinivel találkozva meg­szemléltem az ottani mezőgazdálko­dást s ami hasznosat ott láttam és hallottam elhoztam magammal, hogy itt a mi népünk boldogulása érde­kében felhasználható legyen. „Nehéz Időket élünk, de hitünket nem veszítettük el“... A miniszter-képviselő fogadására már a kora délelőtti órákban meg­tették az előkészületeket. A polgár­ság már 9 óra tájban gyülekezni kezdett a városháza előtt s mire az óra a tizet elütötte, hatalmas tö­meg tarkállott a főútvonal mentén. A levente disszázad és az iskolák növendékeinek csoportja ünnepélyes külsőt kölcsönzött a fogadásnak, de ott láttuk akkorra már a polgármes­terrel az élén a város színe javát. Gróf Teleki Mihály túraautója pont­ban egynegyed 11 órakor gördült a városháza elé és a belőle kilépő minisztert lelkes éljenzés fogadta. A miniszterrel jött személyi titkára Vaszary László dr miniszteri titkár. Dr. Kathona Mihály polgármester­rel szorított kezet elsőnek a minisz­ter és komoly arccal hallgatta an­nak meleg, szívből jövő őszinte üd­vözlő szavait. ; — Köszönjük kegyelmes urunknak — kezdte dr. Kathona Mihály — hogy országos gondjai közepette időt szakított részünkre és lejött hozzánk ezen a téli délelőttön. — Nehéz időket élünk, de hitünket nem vesztettük el Soha, mert tudtuk, hogy hivatottabb vezér kezébe soha nem Gróf Teleki Hikilj IfiMiiveiÉiiiyi miniszter eeypaiiásn beszéde a Gazdasági Egyesiül diszbOzgyűiásán A földművelésügyi miniszter ké­sőbb kíséretével a városi tanácste­rembe ment át, ahol a Gazdasági Egyesület tartotta díszközgyűlését. Én mindig jobboldali politikái köveííem i tehettük volna le sorsunkat, mint - I kegyelmes urunkéba. Ez a nép egy falként áll melletted j i kegyelmes uram és kérem érezd jól j ; magad közöttünk, ahová most — | ugyérezzük — hazajöttél. ’ Gróf Teleki Mihály mélyen megha­tódva válaszolt az egyszerű szavak- j I ba öntött, de annál mélyebb és me- ! ' legebb üdvözlő szavakra. Hangsúlyozta, hogy minden alka- I . lommal szívesen jött le Halasra, mert ‘ ! hiszen ezek az utak mindig bizo- j nyos felrissüléseket jelentenek szá- í momra. i — Tudom — mondotta többek kö- í . zött a miniszter —, hogy csapások j sújtották a kiskunság gazdáit, de én j a magam részéről mindent megtettem ) ezeknek a csapásoknak enyhítése, j illetve megszüntetése érdekében. A árvizek levezetésére megindítottam í haladéktalanul a csatornázási mun- latokat, azonban sajnos — a hirte- г len beálló téli hideg lehetetlenné t tette azok befejezését. Remélem j azonban, hogy a tél már nem tart i oly soká és a tavaszra sikerül vég- r j leg eltüntetnünk a vizeket a termő- 1 földpkrnl I Városi Dalkör és az Iparos Dalkar j adott elő, Medveczky Károly gazda­sági főtanácsos, egyesületi elnök magasan szárnyaló beszéd kíséreté­ben átadta a miniszternek az egye­sület díszoklevelét. Medveczky Ká- j roly beszéde során méltatta a mi- ; niszter érdemeit, akit a magyar föld i miniszterének nevezett és akinek a i halasi gazdatársadalom hálás kö- I szönetéttolmácsolta az agrárkultura j terén kifejtett lelkes odaadó munká­jáért. Gesztelyi Nagy László orsz. képvi­selő, a Duna-Tjszaközi Kamara igaz­gatója a Kamara nevében üdvözölte meleg szavakkal gróf Teleki Mihály minisztert. i. Ezután nagy figyelem közepette gróf Teleki Mihály emelkedett szó­lásra. Beszéde elején elsősorban is kö­niszterük, aki aggódó szeretettel vi- | seltetik a kiskunsági magyarok sor­sa iránt és akinek szavára mindenütt megnyílnak a segély források. Teleki Mihály grófot itt Halason már akkor is meleg szeretettel fogad­ták, amikor még nem volt miniszter és most sokszorosan fizeti vissza az akkor előlegezett bizalmat. Meghall­gat minden panaszt, minden jelen­tést, ami az ö népének sorsával függ össze s aztán, amilyen gyorsan csak lehet, segíteni igyekszik a bajokon. Tehát most amidőn a halasi nép ismét a nehéz megpróbáltatások napjait éli, amikor ismét a jövőért való aggodalom járja át a sziveket, lelkeket, valósággal gyógyirt jelen­tett gróf Teleki Mihály érkezése, aki mintha csak megérezte volna, hogy megint szükség van rá — el­jött Halasra, hogy megjelenésével kitartásra és türelemre buzdítsa az elbusult lelkeket. A terembelépő minisztert itt is lelkes ovációval fogadták a szép­számban összegyűlt tagok, majd a Hiszekegy eléneklése után, amit a Mint tudjátok, én mindig a jobb­oldali politika hive voltam, azt kö­vettem és annak szellemében vé­geztem mindig a rámháruló, vagy rámbizott feladatokat. A két baráti nemzet, a Német és az Olasz is en­nek a jobboldali politikának jegyé­ben segített elrabolt területeink visz- szasze^zésében. A mezőgazdasági helyzettel kap­csolatban ezeket mondotta a minisz­ter : — Tudom, hogy ebben az eszten­dőben milyen rendkívüli csapások érték a halasi és környékbeli gazda­ságokat. Nem szabad azonban a hi­tünket elveszíteni. A magyar föld népe vállalta mindig a legsúlyosabb áldozatokat s mégis itt van. Mint gazda maga is résztveít azokban az áldozatokban, amiket a magyar gazdának az idei mozgósítással kap­csolatban is hozni kellett s azt hi­szi, vele együtt minden gazda öröm­mel vállalta ezeket, mert Erdély egy részének visszatérése volt érte a jutalom. Az árvíz okozta pusztítá­sokkal kapcsolatban rámutatott a miniszter, hogy 24 millió pengőt sikerült a kérdés megoldására bizto­sítani. A megindult munka kereté­ben Kiskunhalason és a kerülethez tartozó községekben 65 kilométeres csatornát sikerült eddig megépíte­ni s csak a korán beköszöntött tél akadályozta meg, hogy befejezhes­sék a munkát. Hiszi azonban, hogy a pénz mellett lesz majd munkaerő is és még a kora tavaszon el tud­ják végezni azt, amit most abba kel­lett hagyni. A vizek egyszerű elve­zetését azonban a miniszter nem tartja végleges megoldásnak. — Szükség van — mondotta — egy szerves megoldásra, mely lehe­tővé teszi, hogy egy rendszeres csa­tornahálózattal egyszersmindenkorra I megszabaduljunk a viz okozta csa- j pásoktól. A magyar fajvédelem is megköveteli, hogy ezt a nagy fon­tosságú gazdasági problémát szer­vesen megoldjuk. Erre vonotkozóan a kezdeményező lépéseket már meg ; is tettem. i > — Sok probléma vár még megol­dásra — mondotta végül a minisz- I tér. — De ha összefogunk, ha ! nemcsak a gazdaszolidaritás való- j sül meg, hanem a gazda megbecsüli j a munkást, a munkás pedig a gaz- i dát s mindenki becsülettel dolgozik, i a magyar föld népének szebb jövője fel fog virradni. Ma kutya köteles- ! sége mindenkinek a közösség érde­kében is dolgozni. Termelésünket a Äaximumra kell fokozni, mert nem- I csak vérrel, de ezzel is lehet hábo­rút nyerni. Ez a gazdák kötelessége j és a munkás kötelessége, hogy j megfelelő bérért becsületesen dol­gozzon. ! — A mezőgazdasági munkásság j sorsát a kormány a szivén viseli. ! A közellátás és az ármegállapítás j egykézbe való helyezése által meg- í van a remény arra, hogy a mező- gazdasági termelvények megfelelő j árszínvonalat érnek el. I A miniszter ezután megköszönte a Gazdasági Egyesület részéről ért j kitüntetést és kijelentette, hogy a ; most átadott díszoklevél arra fogja ösztönözni, hogy még fokozottabb mértékben tartsa kezét Kiskunhalas város gazdasági életének ütőerén. A miniszter nagyhatású beszéde után Tegzes Károly gazdasági taná­csos, a Városi Mezőgazdasági bi­zottság elnöke zárta be a diszgyű- lést és szép beszédben méltatta a város képviselőjének érdemeit.

Next

/
Thumbnails
Contents