Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-10-04 / 80. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 4 Felakasztotta magát az ötgyermebes családapa, mert nem kapott állást Жеш szabad sertést és sertéstermékeket kiszállítani Halasról Az egész vármegyére elrendelte az alispán a szállítási tilalmat Pest vármegye alispánja rendeletet küldött a vármegye valamennyi polgármesterének és főszolgabirájá- nak, amelyben hivatkozik arra, hogy az egész vármegye területén, de különösen Budapesten a sertéshús és zsirellátás terén súlyos zavarok és hiányok mutatkoznak. Ezért az alispán megtiltja az élő és vágott sertések, valamint mindennemű sertésterméknek az egyes városok és járások területéről való kiszállítását. A szállítás külön alis- páni engedélyhez van kötve olyan esetekben, amikor az engedély a lakosság ellátásának érdekeit nem sérti. Bor helyett véletlenül lugKövet töltött férje poharába Barb Józsefné ujkécskei lakos a múlt hónapban egy délután a szobában lévő lugköves üveget a kamrába vitte. Férje hazaérkezett, az asszony behozta a vacsorát és bort. Vacsora közben férjének a behozott üvegből töltött s mikor a férfi az első kortyot lenyelte, kiesett a pohár a kezéből és rosszullett. Kiderült, hogy az asszony tévedésből a lugköves üveget hozta az asztalra a boros palack helyett. Barb Józsefet a budapesti Rókuskórházba szállították, ott azonban tüdőgyulladásban meghalt. Özv. Barb Józsefnét gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. Indobolt-e még ma is a szőlőtelepítés! tilalom fenntartása Az idei példátlanul rossz szölőter- | més közepette nagy vétek volna, ha teret engednénk lelkűnkben a szőlő- termelés lebecsülésének és elhanyagolásának. Ha olyan sötét szemmel néznénk ! a világot, el kellene menekülnünk j a sok vizvette földről is, melyeken I az idén alig arattunk valamit s ame- j lyek közül sokat még most sem tu- ; dunk bevetni. De hát nem lesz min- ! dig ilyen kegyetlenül szeszélyes idő- ! járás, amilyenre a legöregebb embe- j rek sem emlékeznek. A minden csapáson, vészen diadal- ; maskodó magyar gazdának nem a ! szőlő kiforgatásán kell gondolkozni, j hanem a vízkárok által elpusztított j tíz és százhold szőlők pótlásán, - amit a nemzetgazdasági és népegészségügyi szempontok parancso- lólag megkövetelnek. Épen ezért a legteljesebb mértékben helyeseljük dr Gesztelyi Nagy j Lászlónak, a Duna—Tiszaközi Me- I zőgazdasági Kamara kiváló igazga- j tójának a «Magyar Róna» legutóbbi j számában megjelent cikkét, aki a j hegyközségi törvény által életbe- j léptetett szöiötelepitési tilalom azon- i nali megszüntetését követeli, tekin- j tettel a sok kipusztult szőlőre, valamint az ország örvendetes megnagyobbodására, mely megnövelte az ország borfogyasztását is, ami, ha a fejenkénti évi fogyasztást, a legújabb statisztikák szerint, 31 literrel számítjuk, meghaladja az évi négymillió hektolitert. Emellett tekintetbe kell venni a legegészségesebb gyümölcs: a szőlő fogyasztásának kívánatos növekedését is, úgyhogy a tulterméstől most már egyáltalán nem kell félni. Lehetőséget kell tehát adni a törekvő gazdák százainak, hogy a különösen száraz esztendőkben, másra alig használható, partos homokon, virágzó szőlőkulturát teremtsenek, maguk és az ország javára. A Mezőgazdasági Kamara igazgatójának a szöiötelepitési tilalom megszüntetése érdekében megindított akcióját, sürgősen magukévá kell tenni az érdekképviseleti szerveknek, a Hegyközségek vezetőségeinek. halasi Gazdasági BaniT R, A Pesti Magyar Kereskedelmi I Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mező» gazdaság, ipar és ke* reskedelem számára BETÉTEKET legjobban gyümölcsöztél és felmondás nélkül ármikor visszafizet^^ Erdély jelentősége gazdasági szempontból A történelmi Erdély igen gazdag terület. Ezért mondja róla a nép, hogy «kincses Erdélyország»; tényleg rá is szolgál erre az elnevezésre. Autark területnek nem mondható, azonban mégis majdnem mindenből van valamije. S ha a gazdasági szempontokat vesszük tekintetbe, akkor sem juthatunk más meggyőződésre, minthogy egész Erdély szervesen hozzá van utalva az anyaországhoz, Magyarországhoz, Igen gazdag Erdély ásványkincsek- J ben. Nincs Európának másik ekkora j területe, ahol ilyen sokféle ásvány elő- ; fordulna, mint itt. Sajnos azonban az egyes ásványi kincsekből már nincs olyan nagy mennyiség. Jelentős mégis a methángáztermelés, a szén, só és bauxittelepek, 1937-ben a következő ,ás- ványkincsmennyiséget termelt az oláh Erdélyben: arany: 5.465 kg., ezüst: 25,645 kg,, réz: 11,250 mázsa, ólom és antimonére: 456,290 mázsa, vasérc: 1,290.040 mázsa, szén: 18 millió mázsa, mangánérc: 507,490 mázsa, bauxit: 107,000 mázsa, pyrit: 50.000 mázsa, cink: 40.000 mázsa, só 1,500.000 mázsa. Az aranyszükségletet a meglevő meny- nyiség bőven fedezi, úgyhogy évenként általában 4—5000 kg, kivitelre is került. Mindenesetre a római és a középkori idők hatalmas gazdagságú aranytelepeire ma már ne gondoljunk, de még mindig elég jelentős aranytelepek vannak Erdélyben, mint ezt a kimutatás bizonyítja. — Az ezüsttermelés épen fedezi a szükségletet. — Ólom, cink- és antimonból szintén van felesleges, exportálásra szánt mennyiség. — ! Mangán és pyritből aránylag még töb- j bet lehet exportálni, mint az előbbi ér- j cekből. Ezekből évenként kb. 10.000 j tonna a kivitel. A bauxittermelés igen jelentős, azonban az oláhoknak nem lévén megfelelő feldolgozó telepeik, ennek jórészét feldolgozás céljából exportálni voltak kénytelenek. A buxit pedig a magyar ipar szempontjából I felmérhetetlen jelentőségű, mert ebből 1 készül az aluminium, A legnagyobb I felesleg azonban sóban mutatkozik. Az » évi termelés 150—160 ezer tonnára tehető s az elszakított terület szükséglete nem több, mint 40—50.000 tonna. A Bánátban és a Zsil völgyében (Petro- zsény) vannak a széntelepek, melyeknek évi termelése 180,000 tonnát tesz ki. Ebből évenként 4—600.0000 tonnát szállítottak a szénszegény Regátba. Nagyon jelentős kincs Erdélyben a Mezőségen talált földgáz, melyből az évenként nyert mennyiség 200 millió m3-t tesz ki, amelynek kalóriameny- j nyisége kb. 3 millió métermázsa barnaszénével egyenlő. A keleti peremvidéken jó fekete föld található, amely mezőgazdasági termények előállítására nagyszerűen alkalmas. Az oláh uralom alatt azonban a termésmennyiség nagyon megcsappant, ami a románok által végrehajtott földreform terhére írandó. Nagyon jelentős Erdély erdőgazdasága. Mintegy 3.5 millió hektárterület van erdővel beborítva, amely a saját szükséglet ellátása után évenként 3.4 millió köbméter fenyőfát ad. Csonka- magyarország erdői még Kárpátalja visszacsatolása után sem fedezték a' faszükségletet, hanem épen ezekről a területekről voltunk kénytelenek be- j hozni nagy áron. Most már hazánk i fatermelése bőven fedezni fogja a : szükségletet. Ipari és mazőgazdasági viszonyairól, nagyértékü jószágállományáról más cikkünkben fogunk számot adni. Sajnos az előbb felsorolt ásványkincs nagyobbrésze az oláhoknál maradt. Mi jóformán csak a sótelepeket kaptuk vissza és néhány más kisebb jelentőségű bányát. De ezek is nagy értéket jelentenek a csonkaország gazdasági életében. Október 21-én megkezdik az apaállatok vizsgálatát A városházáról közük: A f. évi apaállatvizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni. Október 21-én délelőtt 9 órakor Felsőkistelek pusztán, Bíró Mihály tanyáján, 11 ó 30-korPirtő pusztán, Tóth G. Imre tanyáján, délután 2 órakor Felsőszállás pusztán, Csikós Sándor tanyáján, 3 órakor Felsőszállás pusztán, Gáspár Mihály tanyáján. Október 22-én délelőtt 9 órakor Eresztő pusztán, Babenyec Cs. Vendel tanyáján, 11 óra 30 perckor Zsana pusztán az Apaállatközpontnál, délután 3 órakor Felsőszállás pusztán Gyevi Antal tanyáján. Október 24-én délelőtt 8 órakor Alsószállás pusztán, Nagypál Sándor tanyáján, 11 órakor Balota pusztán, Kis O. Sándor tanyáján, délután 2 órakor Gőböljárás pusztán Nagy K. József tanyáján, 3 órakor Gőböljárás pusztán az Apaállatközpontnál. Október 25-én délelőtt 8 órakor Füzes pusztán Babó Benő tanyáján, 10 órakor Fehértó pusztán Farkas Dezső tanyáján, 11 óra 30-kor a Város, tanyáján, délután 1 óra 30-kor Rekety- tye pusztán az Apaállatközpontnál. Október 28-án délelőtt fél 9 órakor Tajó pusztán, dr Babenyecz Cs. Dénes tanyáján, 11 órakor Tajó pusztán, Hegyes Ferenc tanyáján. Október 29-én délelőtt 10 órakor Bodoglár pusztán, özv. Modok Benőné tanyáján, 11 órakor Bodoglár pusztán Onódi István tanyáján. Az itt kitűzött vizsgálatokra az ösz- szes egy éven felüli bikákat, kanokat és kosokat elő kell vezetni, még abban, az . esetben is, ha a tulajdonos a köztenyésztésre való engedélyezést nem, kívánja. A vizsgálat díjtalan. A köz- tenyésztésre engedélyezett bika tenyész- igazolványának kiállítási dija fejében 10 pengőt, kan és kos tenyészigazol- ványa után pedig 3 pengőt kell a vizsgálat során a bizottság kezéhez lefizetni. A vizsgálatról elmaradt apaállatok tulajdonosait a legszigorúbban fogják büntetni. i Hogyan lehet nyerni I az I osztálysorsjátékon ? Az évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy nyerni csakúgy lehet, ha idejében megvásárolta sorsjegyét. Jutalom és főnyeremények: 400.000, 300.000, 100.000 pengő 70,000, 60 000, 2x50.000, 2x : 40.000. Зо.ооо, 21 á 20.000, 132 á lo.ooo pengő stb. össze" ! sen közel 10 millió pengő készpónznyere- mónyt sorsolnak ki! Vegyen vagy rendeljen osztálysorsjegy.et! Hivatalos 1. oszt. sorsjegyárak az összes főárusítóknál: Egész 28.—P, fél 14.—P, negyed 7.— i P, nyolcad 3.50 P. Megrendítő, halálos kimenetelű sérte eredmény. A bizonytalan jövő tragédia történt egyik tanyán. j keserítette el annyira a szerencsét- A tanyáskertész, Fehér Ágoston len, ötgyermekes családapát, hogy, 45 éves napszámos a tanya padlá- végzetes tettre határozta el magát, sán a mestergerendára felakasztotta j Délelőtt érzékenyen, feltűnően magát. Felesége észrevette az ön- ■; elbúcsúzott családjától, öt gyermekégyilkosságot, levágta a gerendáról, tői, majd kiment a tanyaudvarra a szomszédok élesztgetni kezdték, foglalatoskodni. Felesége észrevette, de a gyorsan kiérkező orvos sem hogy kötéllel felment a padlásra, pár tudta visszahívni az életbe. ‘ perc múlva rosszat gondolva, utána Fehér Ágoston tanyáskertész meg- í ment, de akkor már Fehér Ágoston bizatása a napokban lejár, más állás elkövette öngyilkosságát, után nézett, de fáradozását nem ki-
