Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-09-03 / 71. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ERTESIT6JE szeptember 3 Magyarország területe 151.185 km2 lakossága 13.033.469 lélek A történelmi Magyarország: területe népessége km’ Horvátországgal 325.411 20,886.487 Horvátország nélkül 282.870 18,264.533 A trianoni Magyarország: 93.073 9,078.186 A visszatért területek: Felvidéki 1938 november 2. 11.839 1,032.356 J 1929 márc. (végt. határ) 212 8.000 I Összesen: 12.055 1,040.456 [ területe népessége km* Kárpátalja: 1938 november 2. 1.625 180.000 1139 márc. 15—ápr. 4. 10.435 484.820 Összesen i 12.061 664.826 Erdély: 1940 augusztus 30. 44,000 2,250.000 Víssatért összesen: 68.112 3,955.282 Magyarország 11*40 augusztus 30.«án 161.185 13,033.469 Erdély visszatérése alkalmából Halas véros hódoló táviratot intézett a kormányzó Úrhoz, a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez Halas város közönsége ugyancsak nagy örömmel fogadta Erdély visz- j szacsatolásának hírét. Szombaton az | egész város lobogódiszt öltött, dr. Kathona Mihály polgármester pedig a közönség nevében hódoló távira­tot intézett a Kormányzó Úrhoz, és táviratilag köszöntötte gróf Teleki i Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. Erdély egy részének visszatéré­se az anyaországhoz nagy boldogsá­got keltett azok körében is akiknek ott kapcsolataik vannak, vagy akik onnan a román megszállás elől an­nakidején Erdélyből ideköltöztek. n —- --------== 1 1 ■■■ =c Gyenes István dr főjegyző a Kiskőrösi Hszolgabirdválasztás Isgessiyescbb jelöltje Nagy érdeklődés nyilvánul meg Pest- j vármegye szeptember 10-i rendes őszi közgyűlése iránt, amelyen, mint isme- ' retes, sor kerül a nyugdíjazás folytán j megüresedett pomázi és kiskőrösi i járás főszolgabírói állásának választás utján való betöltésére. A kiskőrösi fő­szolgabírói állás legesélyesebb jelöltje Gyenes István dr Kiskunhalas város főjegyzője, aki rangban a legidősebb pályázó s szintén tűzharcos épugy, mint a pomázi járás jelöltje, Hazay Gyula tb főszolgabiró. A kiskőrösi főszolgabírói állás másik pályázója Szelényi Károly dr szolga- biró, de a vármegyéből érkező hirek szerint az állást Gyenes István dr nyeri el. iiasbarugott a tehén egy prónayfalvai gazdát Tegnap délután a halasi mentők sú­lyos sérülésekkel kórházba szállították Nemes Antal 44 éves Prónayfalvi gu­lyást, akit a tehén fejes közben hasba.­rugott. Nemesnek a rúgás következté­ben felszakadt a hasfala, állapota sú­lyos, de nem életveszélyes. bletbalöptak az aj gabonaárak Júliusban jelent meg az a kormány- rendelet, amely a búza árát 23 pengő, a rozsét 19 pengő,, a zab árát pedig 20.70 pengőben állapította meg. A búza és a rozs ára szeptemberben 2Q, a zab ára pedig 40 fillérrel emelkedik. Ezen az alapon szeptember elsejétől kezdve a búza ára 23.20 pengő, a rozsé 19.20 pengő, a zabé pedig 21.20 pengő. Ez az ár a nyugati határállomásokra, Bu­dapestre, a dunai folyamállomásokra, Szolnokra és az attól délre fekvő tiszai állomásokra, a 78 kilós búzára vonatko­zik. A liszt ára is a búza és a rozs havi áremelkedésének megfelelően ha­vonta emelkedik. Önként jelentkezett a csendűrségen a cipészmesterbül lett betflrö, aki „azért tért a ban útjára, mert elhagyta a felesége1 * Ábrahám Furus Gergely neve nem ismeretlen a környéken. Ez a 46 éves tompái cipészmester már több Ízben foglalkoztatta a bűnügyi hatóságokat és a bajai törvényszék eddig legalább öt Ízben Ítélte el különböző lopások, betörések elkövetése miatt. Mint most értesültünk, Ábrahám Fu­rus Gergely, aki tavaly ősszel töltötte ki legutóbbi fogházbüntetését, most ismét hallatott magáról. Ezúttal GöböL- fáráson követett el kisebb, nagyobb lopásokat, majd egy Sztrószák József nevű társával kifosztotta Ecseki Pál tompái füszerkereskedő üzletét. A gő- böljárási betörés után Ábrahám Furus most önként jelentkezett a tompái csendőrőrsön, ahol beismerte a lo­pásokat, Á de azt hangoztatta, hogy azért züllött lopásra, mert felesége elhagyta és minden élelmet, ruhaneműt magával vitt. Sztrószák szökésben van, Ábra,- hám Furust pedig átadták az ügyész­ségnek. 1 ^Halasi Gazdasági Bank R, ...■■■■■—'I............. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mező» gazdaság, ipar és ke» reskedelem számára BETÉTEKET legjobban gyümölcsözte! és felmondás nélkül ^^b áriáikor visszafizet^^ Д vármegye főispánja Halason Dr Barcsay Ákos főispán felesé­gével együtt szombaton Halasra ér­kezett. A főispán szociális munkás­ságáról ismert felesége részt vett a Stefánia vasárnapi ünnepségén. A vármegye főispánja megtekin­tette az árvíz okozta károkat, meg­látogatta Dobó Kálmán városi ta­nácsnokot, régi katona-bajtátsát, majd vasárnap délben feleségével együtt visszautazott a fővárosba. MIT KAPTUNK VISSZA! Erdélyország fele, huszévi bolyon- | gás után, visszatért az anyaország j ölelő keblére. A magyar ember ! agyában ez a szó : Erdély — két évtizeden át, mint valami jelkép élt, mint valami nagyon fontos, nagyon j drága, nagyon forrón szeretett j kincs, amit elveszítettünk, amit visz- j sza kell szereznünk. Most azután, hogy ismét a miénk Erdély, a törté­nelmi csengésű Transsylvania, meg­kíséreljük számontartani, hogy mi is került hozzánk vissza Erdélyei ? ' "Tíolozsmegye igazi éltessége : ma­ga a főváros Kolozsvár. Maros-Tordánál kezdődik a szé­kely vidék. Ez a föld a leghíresebb, legrégibb magyar családok szülő­földje. A székely megyék magas kultú­rájú földművelést és állattenyésztést, építészeti és művészi emlékeket, gazdag népművészetet, gyógyitóere- jű forrásokat, értékes háziipart hoz­tak ismét haza. VAROSOK A körülbelül 44.000 négyzetkiló- j méternyi területen közel két és fél- j millió ember érkezett haza. Vissza- j kaptunk teljes egészében négy vár- j megyét (Beszterce-Naszód, Csik, j Szilágy és Szolnok-Doboka) és hét j vármegyét részben csonkán, rész- ; ben úgy, hogy egyrészük már hoz- j zánk tartozott (Bihar, Háromszék, Kolozs, Máramaros, Maros-Torda, Szatmár és Udvarhely). És viszakaptunk 22 várost! A trianoni Magyarországnak mindösz- sze 11 városa volt, ezekhez a Fel­vidék és Kárpátalja hazatérésével körülbelül ugyanannyi csatlakozott. A mai Magyarország tehát több mint 40 várossal dicsekedhet! A most visszatért városok közül a leg­nagyobb Kolozsvár, 100.000-nél több lakossal, ezt erősen megközelíti Nagyvárad. Az utánakövetkezők sor­rendje nagyság szerint: Szatmárné­meti, Marosvásárhely, Máramaros- sziget, Nagykároly, Dés, Nagyszalon-' ta, Nagybánya, Beszterce, Sepsi- szentgyörgy és Gyergyószentmiklós. Hazatért vármegyék Bihar vármegye hazatérésével a legnagyobb erdélyi megyék egyi­ke ismét Magyarország része. Bihar kulturális és gazdasági szempont­ból egyaránt döntő fontosságú. Ez a megye volt mindig az összekötő kapocs Magyarország és Erdély kö­zött, ez a megye érezte még leg­jobban az anyaországtól való elvá­lasztás fájdalmait. A «hepe-hupás vén Szilágy» a legtisztább magyarságot hordozza hátán. Ez a megye tele van pompás szőlőkkel, kertekkel, hires jó almá­val és szilvával és gazdag vadászte­rületekkel. Szilágymegye Erdély, kertje. Szatmármegye jelentős bányaköz­pont, sóban és aranyban gazdag. As igazi sógazdaság azonban Má- ramarosban éri el tetőfokát Oroszor­szágot és Skandináviát kivéve, Má­ramaros Európa leggazdagabb só- lelőhelye. És Máramaros visszacsa­tolása révén lett ismét igazán ma­gyarrá a Tisza, amelynek most már egész felső folyása a mi kezünkbe került. És magyarrá vált Máramaros kimeríthetetlen erdősége is. Beszterce-Naszód a 2000 méter magas radnai havasok az égbenyüló fenyvesek megyéje. Szolnok-Doboka is csupa efdő és Eegyj de. bányái is jelentősek. Kolozsvár 99.457 lakos, Nagyvárad 81.746 lakos, Szatmárnémeti 50.744 lakos, Marosvásárhely 38.116 lakos, Máramarossziget 27.648 lakos, Nagy­károly 16.085 lakos, Dés 15.311 lakos, Nagyszalonta 15.176 lakos, Nagybá­nya 13.986 lakos, Beszterce 13.251 lakos, Sepsiszentgyörgy 10.942 la­kos, Gyergyószentmiklós 10.986 la­kos, Szászrégen 9.182 lakos, Szé­kelyudvarhely 8.592 lakos, Zilah 8.154 lakos, Szilágysomlyó 7.496 la­kos, Szamosujvár 6.659 lakos, Bán- fyhunyad 5.450 lakos, Kézdivásár- hely 5.147 lakos, Csíkszereda 5.014 lakos, Felsőbánya 4.153 lakos, Na­szód 3.527 lakos. Erdélyi ipar A természeti kincseken kívül: só, fa, arany, ezüst, ólom, földgáz — rendkívül jelentős a visszakerült Er­dély ipara is. Elsősorban a bánya- ipar, de a gyáripar és házi-ipar is igen nagyjelentőségű. Kolozsvárott bőr, vas, fa, textil. Nagybányánál vegyészeti és élelmiszer, Sepsiszent- györgynél lenipar, Marosvásárhelyt cukor, Nagyváradon sör, szesz, pa- pir, bőr, gépipar, Nagyszalontán konzerv, Nagykárolyban és Szatmá- ron növényi olajok, a Borkút völgyé­ben üveg, a Székelyföldön famun­kák, kender és gyapjúfonás : ezek a legjelentősebb iparágak. Fürdők és források I Rengeteg gyógyforrás bugyog a ! hazakerült hegyek-völgyek vidékén. A marostordamegyei Szováta az egész régi magyar világ egyik leg­kedvencebb fürdőhelye. Borszék a tölgyesi szoroshoz ve­zető utón fekszik. Szénsavas für­dője messze földön hires, j Bikszád a légzőszervek és gyo­mormegbetegedések gyógyforrása. I A csikmegyei Tusnád, amely az Olt folyó völgyében zsázados park kö- ! zepén fekszik, Erdély leggyönyörűbb , fürdőhelyeinek egyike. A három- I székmegyei Élőpatak forrása Európa : leggazdagabb vastartalmú vizeinek ! egyike. Meleg fürdői szintén kitűnő hatásúak. Háromszék megyével egyébként a hires torjai büdösbar- ; lang is visszakerült hozzánk. Régi j ismert fürdő Kovászna -is. És visz- I szatért Püspökfürdő és Félixfürdő í (Nagyvárad közelében), a Gyilkos- j tó a gyergyói havasokban és Mál- ! nás. I Aki Erdélybe utazik, annak nem- i csak a lelke üdül, hanem a teste is meggyógyul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents