Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-08-30 / 70. szám

1940 augusztus 30 péntek XL. évfolyam, 70. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK KEDDEN ÉS PÉNTEKEN Szerkesztőség: Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal: Városháza épületében A bécsi tárgyalások A bécsi megbeszéléseken résztvevő delegációk köréből származó értesülések szerint az Imperiái-szállóban röviddel a magyar küldöttség megérkezése után megkezdődtek az első megbeszélések a Német Birodalom, Olaszország és Ma­gyarország külügyminiszterei között. E megbeszélések tartalmáról nem tettek közléseket, azt azonban tudjuk, Német: ország és Olaszország közös érdeknek tekintik, hogy a délkeleti térben oly! [ állapot megvalósítását lássa, amely a , nyugalmi békét, megnyugvást és ál­landóságod tartósan biztosítja. Mig f annakidején a tengelyhatalmak ösztön­zésére Bulgária és Románia között megindult tárgyalások arra a reményre jogosítanak, hogy a két állam között fennálló kérdések mindkét felet kielé­gítő tisztázását érik el', a magyar­román tárgyalások, mint ismeretes, olyan nagy nehézségekkel járó kérdé­seket vetettek fel, hogy azoknak két­oldali megbeszéléseken való megoldá­sára már nem lehetett gondolni. A Német Birodalom és Olaszország, m,int itt hire jár, azon az állásponton van, hogy e kérdések megoldása a uj európai általános rendezés alkat­része kell, hogy legyen. A mostani megbeszélések feladata mindenekelőtt nyilván az, hogy megmutassa, milyen közeledési lehetőségek vannak Magyar- ország és Románia álláspontja között. A tárgyalásokat nem meghatározott program szerint folytatják és színhe­lyük egyelőre az Imperial-szálló. Azt még nem állapították meg, hogy váj­jon később nem teszik-e át a Belve- dere-palotába. (MTI) Csáky és Manoilescu tanácskozása Budapestre érkezett hírek szerint j román külügyminiszter. A tanács- csütörtökön a koradélutáni órákban J kozás a tengelyhatalmak külügymi- tanácskozásra ültek össze Csáky nisztereivel folytatott megbeszélések István gróf magyar és Manoilescu i után történt, ,,,{g Francia és svájci lapok a bécsi tanácskozásról resti, budapesti és szófiai kormányt, hogy a barátság szellemében kezd­jenek egymással tárgyalásokat a régi határok megváltoztatására. A felhívás eredményeképpen Románia és Bulgária között már elvi meg­egyezés jött létre Dobrudzsa vissza­adására. A turnuseverini közvetlen magyar—román tárgyalások már nem jártak ilyen eredménnyel, de Írja a lap, ezt a kérdést éppúgy meg kell oldani, mint ahogy megoldották a román—bolgár kérdést. Ezután megállapítja a lap : bizonyos­ra vehető, hogy a tengelyhatalmak jótanácsai és közvetítése segítségé­vel sikerül a magyar—román tár­gyalásokat a holtpontról elmozdi- l tani. (MTI.) Végleg megállapították Máthé Elek ref. lelkész beiktatásának időpontját Л beiktatást Dr. Kovács 1. István püspökhelyettes végzi (NST) A svájci és a francia sajtót elsősorban a bécsi konferencia és az Anglia ellen újra meg újra megis­métlődő sorozatos német légi táma­dás foglalkoztatja. i A francia lapok nagybetűs címfel­iratok alatt számolnak be a legutób­bi német légi támadásokról, ame­lyek London és húsz más angol város ellen irányultak, valamint az angol kikötők repülőgépek segítsé­gével felyó elaknásitásáról. A bécsi konferenciától azt vár­ják a francia és svájci lapok, hogy az megoldja a magyar—román kér­déseket. Máthé Elek ref. lelkész beiktatá­sára nézve, mint illetékes helyen munkatársunknak elmondták, meg­történt a végleges intézkedés. Máthé Elek ref. lelkészt hivata­lába szeptember 29-én, vasárnap dé­lelőtt iktatják be a ref. templomban tartandó isten- tisztelet alkalmával. A beiktatást a püspök nevében Dr Kovács I. István püspökhelyettes végzi. A beiktatás időpontja most már végleges. A város képviselőtestülete egyhan- guan, tárgyalás nélkül fogadta el az 1941 évi költségvetést Nincsenek leküzdhetetlen nehézségek — Írja a Börsenzeitung Berlin, augustus 29. (Német Távirati Iroda.) A német sajtó nagy figyelmet szentel a Német­ország, Olaszország, Magyarország és Románi külügyminiszterei között Bécsben ma meginduló megbeszélés­nek. A Berliner Börsenzeitung szerint a nyugati hatalmak idegen befolyásának. Délkeleteurópából történt kiküszöbölése utján meg van az alap a nagyszabású) ujjárendezés számára. Nem helyi, hanem általános európai jelentőségű kérdésről van szó. Ebből a bizonyára mindenütt elismert tényből önként következik annak szükségessége, hogy az egyéni érdekeknek be kell illeszkedniök a Délkelet végleges meg­békélésének nagyobb általános érdeké­be. A Börsenzeitung szerint a megvitatásra kerülő kérdé­sek egyike sem jelent leküzd­hetetlen akadályt, minthogy egy kis jóakarattal minden emberek között támadt probléma em­berileg megoldható. (MTI) Bíznak a bécsi tárgyalások sikerében az olasz lapok Zingarelli a Popolo di RomaBécs- be kiküldött munkatársa szerint a románok a turnuseverini tanácsko­zások utolsó napján kijelentették, hogy hajlandók sú­lyosabb területi engedményeket is tenni és ezzel kapcsolatban már számokat is emlegettek. A legközelebbi napokban eldől, igaz- e az az értesülés. A tengelyhatalmak . képviselői igyekeznek egymáshoz jj közelebb hozni a két fél álláspontját, amely egyenlőre igen messzire lát­szik egymástól. Lehetetlennek tartjuk, Írja Zin­garelli, hogy a bécsi értekezlet pozitív eredmények nélkül zá­ruljon le. A Popolo di Roma csütörtöki ve­zércikke többek között megemlíti, hogy a megoldandó kérdések te­kintetében a tengelyhatalmak a leg­teljesebb összhangban járhatnak el. A keleteurópai kérdéseket a Német­ország és Szovjetoroszország kö­zötti megegyezés alapján rendezték, hátra volt tehát a dunai és balkárii kérdések megoldása. A világháború utáni dunai és \ balkáni helyzet teljesen tartha- j tatlan volt és össze kellett omol- í nia, ami Csehszlovákia eltűnésé- I vei meg is történt. A tengelyhatalmak a kisantant ösz- szeomlása után nem akartak köz­vetlen nyomást gyakorolni rájuk, ha­nem Salzburgban felhívták a buka­Halas város képviselőtestülete csü­törtökön délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tartott dr Kathona Mi­hály polgármester elnöklésével. Ezen a közgyűlésen terjesztette a képviselőtestület elé a város veze­tősége az 1941. évi költségvetést, amelyet előző számainkban részle­tesen ismertettünk. A közgyűlés a költségvetést egyhangúan, minden tárgyalás nélkül fogadta el. Tegzes Károly felszólalásában hangoztatta, hogy a legnagyobb bi­zalommal viseltetik a város vezető­sége iránt. Reálisabb, jobb költség- vetést a mai időkben a város nem terjeszthetett a képviselőtestület elé és ezért nincs szükség a részletes tárgyalásra. Mégis szükségesnek tartja, hogy a város siralmas hely­zetét tárják fel illetékes körök előtt, hogy nagyobb államsegéllyel a pót­adót leszállíthassák és az -idén is 106 százalékra mérsékelhető legyen. Azzal a képviselőtestület semmit sem segít, ha bizonyos kiadásoknál 1—200 pengős lefaragást eszközöl. Indítványozza, hogy a képviselőtes­tület már most nagyobb államse­gélyt illesszen be a költségvetésbe. Takács János felszólalása után, dr Kathona Mihály polgármester válaszában kijelentette, hogy a költ­ségvetés összeállításánál a legna­gyobb takarékosság vezette a város vezetőségét és a£on voltak, hogy újabb megterhelés ne érje a város kö­zönségét. Hogy ez a törekvésük teljes mértékben nem sikerült, azt a mai rendkívüli időknek lehet köszönni. A belügyminisztérium tisztában van a város anyagi helyzetével. Legu­tóbb is a városnak 100 ezer pen­gő segélyt adott, amiáltal volt elér­hető, hogy a pótadót 106 százalék­ra csökkenthették. Reméli, hogy a belügyminisztérium jóakaratából a pótadót ismét leszállíthatják. Azon­ban nem tartja helyesnek, hogy már most maga a város határozza meg az államsegély összegét. Nagy baj ; az, hogy a városnak nincs jövedel- ■ mező üzeme, amiből a kiadásokat j részben fedezni lehetne. A képvi- 1 selőtestület .bizalmát hálásan kö- I szőni. I A polgármester után dr Nagy Pál i Ferenc szólalt fel. A kölségvetést a város idejében megküldte a képvi­selőtestület tagjainak és azt a képvi­selők tételről-tételre átnézhették. A kiadásokat csak úgy lehetne csök­kenteni, ha egyes intézményeket a város lesorvasztana. Ezt azonban nem lehet megtenni. Indítványozza, hogy a költségvetést tárgyalás nél­kül fogadja el a képviselőtestület. A képviselőtestület dr Nagy Pál Ferenc indítványát egyhangúan ma­gáévá tette, valamint ahhoz is hoz­zájárult, hogy az 1941. évi népszám­lálás költségét, 16.000 pengőt, a költ­ségvetésbe vegyék fel. A hiány fedezésére 141 százalékos pótadó és 7 százalékos kereseti adó kivetése szükséges. A polgármester köszönő szavai után a közgyűlés 10 órakor befeje­ződött.

Next

/
Thumbnails
Contents