Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)
1940-08-23 / 68. szám
1940 augusztus 23 péntek . XL. évfolyam, 68. szám // * ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Hóry András a minisztertanácsnak is j beszámolt a magyar-román tárgyalásokról Csütörtökön délbén a Romániának adandó magyar válasz ügyében újabb tanácskozás volt aminiszterelnökségen. Gróf Teleki * Pál miniszter- elnök a Sándor-palotában fogadta gróf Csáky István külügyminisztert, Hóry Andrást, a turnuszeverini ma- ! gyár delegáció vezetőjét és Ujszászy István vezérkari ezredest, a magyar ; bizottság katonai szakértőjét. A megbeszélésen végleges formájában fogadták el a Romániának adandó magyar választ. Teleki és Csáky csü- törtökn harmadizben tanácskoztak Hóryval és Ujszászyval, s a legapróbb részletekig megvitatták a kérdéskomplexumot és megbeszélték a román jegyzékben foglaltakra adandó választ. Hóry András és Ujszászy István csak pénteken reggel hét órakor, az Orient expresszel utaztak vissza Turnu-Severinbe. Mint mértékadó helyről értesülünk, a magyar-román tanácskozások szombaton folytatódnak és akkor adja át Hóry András a magyar kormány válasziratát. Mii szerelne Bukarest? Svájci lapok terjedelmes buka- ^ Minden jel arra vall, hogy a ten- resti jelentést közölnek a román-ma- * gelyhatalmak jobban szeretnék a gyár, illetve a bolgár-román tárgya- j közvetlen megegyezést, mint a lásokkal kapcsolatban. Besszarábia j döntőbíráskodást. Bukarest a tármegszállása után — mondja a cikk gyalások elnapolásán fáradozik és — Magyarország és Bulgária nem j jobban szeretnék a tengelyhatalmak várhatott többé, ha nem akarta j döntőbíráskodását, minthogy a temegkockáztatni a közvélemény he- j rületveszteség ebben az esetben a vés felindulását. j felsőbb hatalom parancsának tünDélkelet-Európa négy hét ( nék fel és igy a kormány elhárithat- óta a revízió jegyében áll. I ná magától a felelősséget. Teleki Mihály ^róf Keletporoszországbari A Duna mutatja, hogy Magyarország és Németország egymásra van utalva véglegesen rendezte A Németországban tartózkodó Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter kedden reggel Darré birodalmi földművelésügyi miniszter társaságában Kelet-Poroszországba utazott, hogy tanulmányozza az ottani mintagazdaságokat és méntelepeket. Marienburgban a pályaudvaron a Hitler-ifjuság formaruhás szervezetei harsány üdvrivalgással fogadták a minisztert. Egy népviseletbe öltözött kisleány virágcsokorral kedveskedett Teleki Mihály grófnak, akit Forster birodalmi helytartó és körzetvezető üdvözölt. A pályaudvar előtt a miniszter és kísérete elvonult az SA diszszázada előtt. Teleki Mihály gróf megérkezése jj után megtekintette a marienburgi ! német lovagrend ősi várát, amely a I XIII.-k században épült. Itt vacso- í rát rendeztek ä magyarok tiszteleté- re, amelyen Forster körzetvezetö | pohárköszöntőt mondott. Kijelentet- j te, hogy a németek vezére az or- I szág keleti határait és ezek ma már olyan biztosak, mint a nyugati határok. Reméli, I hogy ez a látogatás hozzájárul a i német-magyar baráti kapcsolatok újabb megerősitéséhez. Ezután poharát ürítette a kormányzóra, a magyar népre és Teleki Mihály grófra. Teleki Mihály gróf válaszában hangoztatta, hogy amint Kelet-Po- roszországnak sorsfolyója a Visztula, úgy Magyarországnak is van egy ilyen sorsfolyója, ez a Duna. A Duna azonban német folyó is és ez is mutatja, hogy Magyarország és Németország egymásra van utalva. A Duna is hozzájárul Magyarország és Németország szoros egymásba- kapcsolásához. Teleki Mihály gróf kíséretével reggel gépkocsin beutazta Kelet-Po- roszországot és többek között megtekintette a tannenbergi csata emlékére emelt emlékoszlopot. Érdekes részletek a város 1940 évi költségvetéséből Genfi hang: Az a szélsőséges visszautasítás, amellyel egyesek Magyarországgal szembeszállnak abszurdumnak tűnik Genf, augusztus 22. A Journal de Geneve augusztus 20-iki száma Budapestről jelenti a magyarromán tárgyalásokról. A lap aláhúzza, hogy Budapesten az remélték, hogy Romániában megértették az idők szavát. Tisztában vannak ugyan azzal, hogy a román államférfiak nem fognak visz- szariadni a besszarábiai kérdés elintézése után olyan radikális lépéstől, amely a dolgokat egészséges alapokra helyezné. Az a szélsőséges visszautasítás, amelyben egyesek Magyarországgal szembeszálltak, abszurdumnak tűnik, elsősorban azért, mert olyan területről van szó, amely a történelem során soha nem tartozott Romániához, kivéve a most elmúlt húsz évet. Nemzeti birtok megvédéséről tehát nem lehet szó. Ezen felül a vita olyan terület fölötti folyik, ahol a magyarok létszáma eléri a kétmilliót. Le kell szögezni azt is, hogy ha Maniu a kérdés megoldására független Erdélyt ajánlott, elfelejti, hogy a magyarok által követelt terület egyrésze soha nem alkotott egységet Erdéllyel, mint például a (nyugati rész, ahol Nagyvárad, Szatmár, Arad és Temesvár is fekszenek. Fel kell tehát tételezni, hogy csupán olyan manőverről vaq szó, amellyel a román tárgyaló felek ; feladatát kívánják megkönnyíteni. A románoknak tisztában kell lenniök az- I zal, hogy az egész világ a háború végét olyan formában kívánja megrendezve látni, hogy a jövendőbeli ellenségeskedéseknek ne j akadjon talaja, j Mindenki tisztában van azzal ,hogy a j huszévi visszafojtott és ma erőteljesen j formulázott magyar követelések nem ; jelentenek imperialista politikát, hanem i egy, az európai megbékülés megvaló- j sulását elősegítő igazságos helyzet j feltételeit. i Budapesten meg vannak győződve i arról, hogy a vasgárda és más szélsőséges román politikusok tevékenysége nincs összefüggésben Károly király politikájával. • Feltételezhető, hogy a román kormány ésszerű és az óra komolyságának megfelelő javaslatokat terjeszt Magyarország elé, olyanokat, amelyek területfelajánlással járnak és a kérdést nem akarják népcsere utján megkerülni. Ilyen tervek csak akkor jöhetnek tekintetbe, ha kisszámú határmenti lakosságról volna szó, nem pedig ynagy, területen lakó kétmilliónyi emberről. Mire Költi el a város 933 ezer pengős Kiadását Előző számunkban közöltük, hogy - elkészült a város 1941. évi költség- 1 vetése. Közöltük, hogy 1941. évre a j város kiadását 932.072 P, bevételét j 591.955 pengőben irányozták elő és a fedezetlen hiány 340.117 pengőt « tesz ki. A költségvetésből most a város háztartására nézve részletes adatokat közlünk. ' 4 Személyi járandóságok és nyugdijak 180.988 pengő A közigizgatásnál a személyi járandóságok a következő hivataloknál : polgármesteri hivatal, árva- j szék, anyakönyvi hivatal, mérnöki j hivatal, gazdasági hivatal, számve- 1 vőség, pénztári hivatal, segéd hiva- j tál, szolga személyzet, nyugdijakra, j lakbérekre, csal. pótlékra és fűtők \ bérére 180.988 P. A dologi kiadá- ] sok : hivatali szükségletek, fűtés és 1 világítás, szolgák ruházatára, uti 1 költségek, napidijak, vegyesek, va- j suti arcképes igazolványok, hivatalos eljárásokért, bútorzat karbantar- j tására 28.751 P. Ennél a rovatnál a városnak különböző címeken 22314 P bevétele van. A rendészetnél a város összes kiadása 110.397 P. Ebből nagyobb kiadások : államrendőrségi hozzájárulás 19300 P, tűzoltók fizetése 31816 P, légvédelmi költségekre 25.000 P. Itt az összes bevétel 1243 P. Mit vesz be a város fogyasztási adóból Az adókezelésnél az összes kiadás 100.246 P. Ebből személyi fizetés 69008 P. A bevételek : vigalmi adó 4400 P, borfogyasztási adó 40000 P, husfogyasztási adó 22000 P, sör és szeszfogyasztási adópótlék 3000 P, ásvány és szik- vizfogyasztási adó 1400 P, Italmérési illeték 8400 P, Ingatlan vagyon átruházási illeték 36300 P, százalékos kereseti adó 5 százalékos 102755 P, alkalmazottak kereseti adója 15000 P, forgalmi adó részesedés 124584 P, késedelmi kamatok 6000 P, végrehajtási dijak 5200 P, bírságok 800 P, kataszteri földmérések költsége-
