Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-08-20 / 67. szám

2 oldal Ш kiflii levies Vine püspökké suBtiléiire Szeptember 8-ika körül történik meg az ünnepélyes szertartás KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 19 Hétfőn Közgyűlést tartott a város Képviselőtestülete Újabb 10 ezer pengő hozzijárnlás a vizkárosoltabnak Mióta Kovács Vince dr kanonokot a pápa segédpüspökké nevezte ki, állandó érdeklődés tárgya, hogy mikor fog megtörténni a püspökszentelés. Ez ritka esemény és Gosszmann Ferenc püspök felszentelése ótá Vácon ilyen szertartás, amelyhez három püspök aktiv részvétele szükséges, nem tör­tént. Mint értesülünk, segédpüspökének felszentelését az egyházmegye fő­pásztora magának tartotta fenn. Ő vá­lasztotta maga .mellé Kovács Vincét, ő akarja a kegyelmekben részesíteni is: A püspök azonban még mindig nem érkezett haza. Д budai tarátok sza­natóriumában üdül és szeptember előtt aligha érkezik vissza székvárosába. A püspökszentelés tehát valószínű szep­tember 8-ika körül fog a székesegy­házban lefolyni. Kovács Vince dr a segédkező két püspököt Czapik Gyula püspök és Zadravetz István ny. tábori püspök személyében .már felkérte. Előbbi tanára volt a budapesti tudo­mányegyetem teológiai fakultásán, az utóbbi pedig megyéspüspökünk beteg­sége alatt a nagy egyházmegyében vé­gezte az egyházi látogatásokat és a bérmálást. * 2Ё2® Egy hét ófa szünetelnek a kertmunkás- képző iskola építésének munkálatai Ismeretes, hogy a földművelésügyi miniszter Fehértón kertmunkásképzőj iskolát létesített, amelynek építését már meg is kezdték. Az építkezési munkálatok azonban — körülbelül egy hét óta szünetelnek^ mert a vállalkozó részére a megrendelt vasanyagot nem szállították még le. Úgy volt, hogy az iskola még ag idén felépül, amennyiben azonban rö­videsen nem sikerül sor a vasanyagok1 leszállítására, csak jövőre lehet szó az építkezés befejezéséről, .illetve az épü­let átadásáról. A város képviselőtestülete f. hó 19-én, hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott. A képviselőtestületi ülésnek egy tárgysorozati pontja volt: hogy a város is adjon nagyobb összeget j az árvízkárosultaknak. A közgyűlésen, a szabadságon lé- ; vő polgármester helyett, dr Gusztos Károly h. polgármester elnökölt. A közgyűlésen Dobó Kálmán mű­szaki tanácsnok részletes képet adott arról a szomorú képről, amely az árvízzel és talajvízzel kapcsolat­ban található a város határában. Kö- ; zölte, hogy az árvízkárosultak ré- i szére 43.000 pengő segélyt utalt ki a vármegye Halasnak. Ez az összeg j l|igen kevés azok részére, akik i már segélyért jelentkeztek a város- j nál és a városnak is nagyobb ősz- \ szeggel kell hozzájárulni az árvizká- [ rosultak segítéséhez. A közgyűlés egyhangúan 10 ezer pengőt szavazott meg erre a célra. Takács János felszólalása után, aki kijelentette, hogy a képviselőtes­tület örömmel járul hozzá a javas­lathoz, dr Borbás Imre szólalt fel. Felszólalásában arra mutatott rá, hogy a város gazdaközönségének az árvíz szörnyű károkat okozott. Ilyesztő számok jönnének ki, hogy, ha pontos kimutatást lehetne ké­szíteni ezekről a károkról. Halas szántóföldjének nagyrészét a viz borította el és ezzel sok helyen a jövő évi termést is veszélyezteti. Megfelelő segitőakcióra van szük­ség. Hálával emlékezhet meg vitéz gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszterről, aki hathatós támogatá­sával siet a város közönségének se­gítségére. A gazdaközönség zúgoló­dás nélkül viseli el a súlyos csapáso­kat, de segítséget kér olcsó és meg­felelő kölcsön, földadóelengedés formájában, valamint azt is kéri, hogy a nagyobb vizkárosult gazdák felgyülemlett adótartozása kifizeté­sére hosszú haladékot adjon az ál­lam. Dr Gusztos Károly h. polgármester kijelentette, hogy a város vezetősége ezekkel a kérdésekkel behatóan fog­lalkozik és minden intézkedést megtesz, hogy a vizkárosult gazdá­kon segítsen. A pénzügyigazgatósághoz terjesztette fel a város a halasi árvizkárosult gazdák névsorát A vízkár bejelentések során Hala­son mintegy 1100 gazda jelentett be kárt a városházán. A bejelentések alapján a pénzügyigazgatóság és a város kiküldöttje helyszíni szemle f keretébenvették fel a vízkárokat és j az arról szóló jelentést az elmúlt napokban a pénzügyigazgtósághoz ! terjesztették fel, amely azok alapján fogja majd a szükségesnek látszó adóelengedéseket erre az évre megadni. Halason, főleg a szántók és kaszálók szenvedtek a víztől, mig a szőlők közül csak igen kevés került viz alá. 80-90 százalékos kár mutatkozik a szőlőtermésben A peronoszpora kárt f. hó 25-ig lehet jelenteni a városnál Itt a város 1941. évi Költségvetési előirányzata Kiadás: 932.072 P., Bevétel: 591.955 P., Fedezetlen hiány: 340.117 P. iE3 Ma már tiszta képet lehet adni ar­ról, hogy a jhalasi szőlőkben milyen kár mutatkozik. A szőlőt tulajdonképpen az idei nagyon tartós és erős fagyok kezdték pusztítani. A nyitás alkalmával számos gazda tapasztalt súlyos fagykárokat. Nem csoda, hiszen az ország keleti vi­dékein egy méternyire is átfagyott a talaj. Nyugaton sem volt azonban sok­kal kisebb az átfagyás. A korai tavaszt igen erős és hideg szeleket hozott. Ez j ■a rügyfakadást késleltette, de azonkívül j meg is viselte a rügyeket. A virágzás j körül is sok baj volt. Hűvös, esős na- i pokra esett a legtöbb helyen. Mindezt ' betetőzte a peronoszpora. Hiába vé­dekezett ellene a gazda kénporozás­sal, vagy a legsűrűbb bordódé- perme­tezéssel, a sok eső lemosta a levelek­ről a védekező szert s az esők Vitán bekövetkező «vakmeleg» órák alatt úgy megszaporitotta a szőlőknek ezt a kártevőjét, hogy a védekezés teljesen, hiábavaló volt. A peronoszpora kárt eddig 400 szőlő- tulajdonos jelentett a városnál. Leg­többje 80—90 százalékos kárt jelentett, úgyhogy a halasi szőlőkön az idén alig lesz szüret. A peronoszpora kárt f. hó 25-ig lehet a városházáin!, a 6 sz. hiva- talbanjelenteni. Most került ki a nyomdából a vá­ros 1941. évi költségvetési előirány­zata, amelyet már tanulmányozás végett szétküldtek a képviselőtestü­let tagjainak. A város képviselőtestülete még ebben a hónapban letárgyalja a költ­ségvetést. Előreláthatólag a költség- vetést letárgyaló közgyűlést f. hó 29- ére hívják egybe. A kölségvetés szerint 1941. évre a várható kiadás 932.072 P, a bevé­tel 591.955 P, a fedezetlen hiány pedig 340.117 P, amit a kivetendő pótadóval tüntetnek el. A költségvetési előirányzat rész­letesen számot ad arról, hogy a vá­ros a majdnem egy millió pengő kiadását mire fordítja. Az általános közigazgatásra (személyi járandósá­gok stb.) költ a város 424982 pen­gőt. A közegészségügyre a kiadás 71183 P, tanügyre 101892 P, sze­gényügyre 66254 P, közéleímezésre 37140 P, városépítés stb. 52498 P, vagyonigazgatásra 81817 P, hitel­ügylettel kapcsolatos dolgokra a kia­dás pedig 96306 P. összesen 932.072 pengő. A bevétel: általános igazgatásnál 398.516 P, közegészségügynél 17840 Ili nrtfesxmrtánk í P, tanügynél 800 P, szegényügy I 4200 P, közélelmezésnél 56.000 P, ’> városépítés stb. 12670 P, vagyon- j igazgatásnál 93771 P, hitelügynél i 8158 P. összesen : 591.955 P. ! A költségvetésben részletes ada- I tokát találunk a város adósságairól is. A város összes adóssága (Speyer- kölcsön, kislakások, tanyai iskolák, ut és utcaburkolás stb. után) 785.410 P, függökölcsön tartozása pedig 220.000 P. A város 1940. évre előirányzott adója : földadó 100.608 P 21 fill., házadó 116.259 P 68 fill., állami adó alól mentes házadó 9354 P 62 fill., társulati adó 1632 P 48 fill, igaz­gatósági adó 288 P. Ebből pótadó­mentes 7978 P 08 f., Marad adóalap 220164 P 91 fill. A költségvetést legközelebbi szá­munkban részletesen ismertetjük. <K3K rüniW-iiMtluw'i Hirdessem a Helyi Eríessíőbem! A m. kir. Külkereskedelmi Hi­vatal Körzeti Kirendeltsége fel­hívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy Németországba, Cseh-Morva Pro­tektorátus területére és Szlovákiába irá­nyuló sertéskiviteli árak augusztus 7-től kezdődően megváltoztak. Ezen időponttól, (amennyiben a hizlaló nem közvetlenül (szállítaná ki sertéseit, hanem szövetkezet, vagy kereskedő ut­ján, úgy (a szövetkezet, illetve keres­kedő legalább az alanti árakat kell, hogy fizesse élősúly kg.-ként ab istálló, illetve ab i feladóállomás a hizlaló gaz­dának a szokásos 12 órai koplaltatás és a kötelező különböző súlykategóriá­ba tartozó sertések egyenként mérlege­lésé után: 165 kg. berakási súlytól felfelé kg. ként 135 fillér. 150—164 kg. berakási súly között kg.-ként 131 fillér. 150—164 kg. berakási súly között kg.-ként szedett sertésekért abban az esetben, hogy ha a sertéseket olyan kisgazda hizlalta, akinek 100 holdnál kisebb a ^birtoka és 20 drb.-nál keve- seebb a hízott sertésállománya 134 fill. 135—149 kg. berakási súly között kg.-ként 125 fillér, jól kihizott prima kocáért (csak cseh viszonylatban) 123 fillér. .1 A Cseh-Morva , Protektorátust , és szlovákiai rendeltetéssel április 3-tól kiszállított (kizárólag prima mangalica) sertéstételek után fénti Szövetkezet ér­kezési súly kg.-ként 4 fillér utiadó és minőségi térítést i fizet ki a feladó gaz­dának, vagy a lebonyolító szövetkezet­nek, illetve kereskedőnek. A fentiekben ismertetett uj árak visz- szamenőleg augusztus hó 7-i hatállyal érvényesek, vagyis vaz elmúlt vasárnap (augusztus 1-e) történt szárításoknál a kereskedőknek utólag a magasabb áron kell kifizetni a gazdákat és erről iga­zolást is tkell beterjeszteniök a MÁSzi hoz, mert csak igy számolja el az emlí­tett szövetkezet a kérdéses szállítmányo­kat a fenti áraknak megfelelően meg­állapított uj átvételi egységárakon. ■ Еоасашогзшзш Nyomtatványokat ízléses kivitelben □□□□□□□□ készít lapirak eyoMdáfa

Next

/
Thumbnails
Contents